|
|
| ||||
|
|
3. síkvízi Európa-bajnokság, Poznan
Hét "sydneyi" érem Poznanban oly jól sikerült a pozícióerősítés, hogy kajakosaink hagyományőrző olimpiai szereplésére máris mérget vehetünk. A hét végén befejeződött Európa-bajnokságra már teljes csapattal érkezett a kontinens (és e sportág erőviszonyait tekintve nem túlzás: a világ) lapátolni tudó nagyhatalmainak a többsége. Tudniillik a külhoni menők versenykörülmények közepette Lengyelországban modellezhették utoljára, mire mehetnek majd Sydneyben az eddig gyakoroltakkal. A mieink még csak alakuló válogatottal, valójában két kemény évközi edzésnap között tudták le a hétvégi Eb döntőit, és lám, így igazán értékes, hogy -- objektív mérce: az éremtáblázat tanúsága alapján -- magyar--német "különmeccs" kerekedett az öreg kontinens regattájából. Az eredmény döntetlen (itt is, ott is öt arany, hét ezüst, három bronz). Bár az olimpiai számokban eggyel jobbak voltak (7:8), nem haszontalan újra ismertetni: Angyal Zoltán szövetségi kapitány csapata az augusztusi második válogatót követően alakul ki, amely -- hiába hat szentségtörésnek -- fontosabb viadal lesz, mint amilyen a poznani Európa-bajnokság volt. Tizenkettő egy tucat, ám korántsem jelentéktelen egy tucat ez, ha az olimpia programjában szereplő kajakos és kenus számokra gondolunk. A mi ideáinknál persze fontosabbak Angyal Zoltán szövetségi kapitány gondolatai, aki kérésünkre készséggel, egyesével értékelte az ez évben kiemelten kezelt egységeket. Férfiak K-1 500: -- Kiváló volt Vereckei Ákos teljesítménye. Ez a szám nagyon nehéz, ő mégis évek óta őrzi elsőségét. Fiatal kora ellenére már most a legnagyobbak közé sorolható: profi versenyző, sosem ragadtatja el magát, hátulról indulva, fantasztikus utolsó kétszázötven métert produkálva győzi le a riválisait. K-1 1000: -- Borhi Zsombor ezen a távon nem jutott a döntőbe, amelyben az ő középfutamából hárman is az első négy között zártak. A másik két selejtezőből biztosan finalista lehetett volna. Miután az egyesben kiugró eredményre képes többi kajakos a négyesben ül, ez a szám lyukas. Igaz, pontszerző helyre Borhi is képes befutni. K-2 500: -- A Fehérvári Vince, Beé István páros harmadik helye nem rossz, hisz Fehérvári lázasan versenyzett. Itt azért még nagy csata várható a második válogatón. K-2 1000: -- Hosszú évek után úgy tetszik, a Bártfai Krisztián, Veréb Krisztián duó megoldja a gondjaimat. Tőlük az idei győzelmeik és az Eb-ezüst után csak azt várom el, hogy elfogadható teljesítményt nyújtsanak a második válogatón. Azt hiszem, élni tudnak a lehetőséggel, és azt sem titkolom, az olimpián képesek dobogóra kerülni. K-4 1000: -- A szegedi Világkupa óta javult a Kammerer, Storcz, Vereckei, Horváth négyes, és még jobb lesz. Hatszáz méternél egyelőre hajlamosak hullámvölgybe kerülni, ám a finisük remek. Néhány hete ismét egy helyen, együtt edzenek, így biztosan egyre jobb, pontosabban remélhető, hogy tökéletes összhangba kerülnek. C-1 500 és 1000, C-2 500 és 1000: -- Ez most a legzavarosabb szakág, ezért az egyes számokat nehéz külön-külön értékelni. Még nem tudom, mi lesz a Kolonics György, Hoffmann Ervin kettes sorsa. A döntésük kihatással lehet mindenre: ötszázon még nem elég erősek együtt, de külön-külön otthon ők a legjobbak. Jóllehet, az egyesben Kozmann György is többet tud a Poznanban mutatottnál, nem különben ezren Zala György. Valamelyest megnyugtató, hogy az indulást lemondó Novák Ferenc, Pulai Imre páros mindkét távon magabiztos, és a hosszabb távon egy érmet biztosan megcsípett volna. Nők K-1 500: -- Kőbán Rita sokadszor igazolja fantasztikusságát. Erre az aranyra előzőleg én sem számítottam, de Rita rámcáfolt. Eddig is tiszteltem a profizmusát, és szinte hihetetlennek tartom, hogy ennek a mai napig újabb és újabb bizonyságát adja. K-2 500: -- A Kovács Katalin, Bóta Kinga páros valamelyest új formáció, de ezüstérmük rögvest önmagért beszél. Ezzel együtt az újpesti lányok közül még több erős kettes is összeültethető: Kovács társaként olimpiai részvételre esélyes Bóta mellett Kőbán és Szabó is. K-4 500: -- Ez a négyes is sokat fejlődött Szeged óta. Nem bánkódom azért, mert második lett a németek mögött a Kovács, Szabó, Viski, Kőbán kvartett. A kétszázas futamon máris fölényesen visszavágtak, és ez jelzi, hogy odafigyeléssel el tudják csípni Fischeréket. Az olimpián nem jegyzett számok sikereit sem hagyhatta szó nélkül a kapitány: -- A sydneyi kijutásra kevéssé esélyes versenyzőknek is lehetőséget adhattam az Eb-n -- magyarázta Angyal. -- A fiatalok közül Szádovszki, Iván, Malomsoki, Fürdök, Kozmann és Végh is igazolta, hogy érdemes rá számítani. Egy-egy éremszerzés erőt adhat nekik, még ha az olimpiai indulás, leaglábbis a válogató eddigi tapasztalatai alapján, egyelőre a rutinosabb versenyzőket illeti is. Végezetül de szép is rögzíteni: hogyha a Malta-tavon
malmunkra hajtott dobogós helyekkel kalkulálunk, az olimpiai
számokban hét érmet hoztunk haza a hét végén. A leltár két arany,
négy ezüst, egy bronz -- Sydneyben kevéssel még több lehet,
sokkal kevesebb aligha. Kőbán kölcsönkajakban oktatott Egyes: egyedül? Kőbán Rita alighanem vállalja, hogy éremszerzésben telhetetlen. Poznanban megnyerte első Európa-bajnoki aranyát, pontosabban "első" három Eb-elsőségét... A kajak egyesben 200-on, illetve 500-on, valamint a négyesben 200-on elkönyvelt elsőség mellett a női K-4-es világbajnoki távján, azaz fél kilométeren szerzett egyetlen ezüstje igencsak feldühítette, ám belátta, "pedagógiailag" jó hatással volt rá és a társaira. Az egyes sikerek kapcsán természetesen semmiféle kellemetlenségről nem számolt be -- jóllehet, azért az elég cifra történet, hogy egy belgától -- már Lengyelországban -- kölcsönkért portugál hajóval oktatta ki a szóló kajakozás tárgykörében a kontinens lányait, asszonyait... -- Bizony ám, egy kölcsönkapott kajakba sikerült belepakolnom két Eb-aranyat -- mutatott a kecses sárga hajóra Kőbán. -- Miért nem felelt meg az a szép zöld hajó, amelyikkel az atlantai olimpián győzött? -- Megfelelne, de most egy modernebbel barátkozom. A portugál Nelo cégtől kaptam egy hasonló, kiváló kajakot, elhoztam ide is, ám méretben nem passzoltunk egymáshoz. Az előfutamban éreztem, hogy túl nagy a merülése, ezért megpróbáltam egy kategóriával nagyobbat kérni. Ilyen kajakjuk azonban már nem volt a portugáloknak, mert épp itt, Poznanban adták el egy belga srácnak, aki máskülönben nem is magának, hanem a bátyjának vette. -- Netán visszavásárolta az ajándékot? -- Erre nem volt szükség. A portugál cég valószín?leg küld majd nekem egyet, de addig is, az Eb idejére kölcsönkértem a belgától az övét. Szerintem végül örült, hogy úgy adhatja oda a testvérének, látod, ez egy duplán aranyat érő hajó. -- A futamokon látszott, ha ön lapátol benne, tényleg a világ, avagy "csak" Európa legjobb kajakja. Nem úgy Josefa Idemé, aki szinte az elsőséget szalasztotta el, amikor vezető helyen kibillent az ötszázas döntőn. -- Én nem láttam, amikor elvesztette az egyensúlyát. Verseny közben sosem nézek ki oldalra, csak a saját pályámra koncentrálok. Úgy érzem, ha nem követett volna el hibát, akkor is megverem. -- A négyesben azért másodjára már nagyon is figyeltek a németekre. Árulja el, dühből verték meg őket oly kegyetlenül az ötszázas döntő elvesztése után? -- Inkább dacból. Előbb győztek ellenünk tíz centivel, utóbb, a sprinttávon majdnem fél hajó hátránnyal értek be mögöttünk. Ez már-már megalázó diadal volt, bár nem szívesen mondok effélét, mivel egy nagy sikerhez komoly rivális kell. Márpedig ők azok, és kifejezetten jó, hogy az olimpiai számban alulmaradtunk, mert még becsülettel dolgoznunk kell a sydneyi felülmúlásuk reményében. -- Ha jó a hajója, egyesben szintúgy vállalja az olimpiai részvételt? -- Az eszköz becsülendő, de csupán szolgálja az embert, úgyhogy
rajtam múlik minden. Ezzel együtt nincs még végleges válaszom, csak
annyit mondhatok, a sors kegyeltje vagyok, hogy még mindig ilyen
célokat t?zhetek ki magam elé. Vereckei és Kolonics az edzésekben hisz Jövőnk és menőnk A legjobbnak tartott férfi kajakos, illetve kenus ellentétes érzésekkel távozott Poznanból. Amíg az 500 méteren (egyesben) és egy kilométeren (a négyes tagjaként) világbajnoki címvédő Vereckei Ákos két olimpiai számban is érmet szerzett (K-1 500: arany, K-4 1000: ezüst), addig a tizenkétszeres világbajnok, Atlanta arany- és bronzérmese, Kolonics György kudarcot vallott (a C-4 200 méteres ezüstérme részéről igen kevés). Magyarázattal nehezen szolgálhatunk: mindkét élversenyzőnk oly keményen készül, mint minden évben -- Vereckei kajakjával fenségesen is teljesít, Kolonics azonban mély hullámvölgyben evickél kenujával. Holott siker és kudarc receptje tényleg hasonló: "Ugyanannyit edzek, mint korábban, sőt, hajlandó vagyok rátenni egy lapáttal, mégsem jön össze semmi -- búslakodott "Koló". -- Persze ilyenkor csőstül jön a baj: új páros partnerem, Hoffmann Ervin épp az Eb idején lázasodott be, és nem mehettünk úgy, ahogy tudtunk. Csúcsformát még nem futhattunk, de azt hittem felkapaszkodunk a dobogóra. Mihamarabb el kell döntenünk hát, hogy együtt maradunk vagy az egyesnél kötünk ki... A hét elején még teszteljük magunkat, aztán leülünk az edzőmmel, Ludasi Róberttel, és kiválasztjuk a legjobb megoldást." Vereckeinek viszont nem kell törnie a fejét, jó (vízi)úton halad.
Zsenije K-1 500-on vitathatatlan. Ahogy az Eb-n a féltáv
kilencedik helyéről az élre előzött, fantasztikus genetikai és
mentális adottságot sejtet. Miközben a derékhad görcsösen lapátol,
Vereckei egyenes derékkal, könnyeden húz a célba. "A testi
adottságokért csak a szüleimet illeti dicséret, ám kajakosként a
fejlődésem elsősorban Sári Nándornak köszönhető. A titok az
edzésmunkában keresendő, amelyet trénerem állít össze" --
bökte ki ő is a disszonáns helyzetben furcsa mód egybecsengő
mondatot. Az Eb összesített éremtáblázata
Az Eb "olimpiai" medáliái Nem érdektelen megvizsgálni, hogy az éremtáblázaton a legtöbb
medált szerzett országok közül melyek voltak igazán hatékonyak az
idén "lényeges", azaz az olimpia m?során is szereplő
számokban. Nos, e listán sem állunk csehül... A E B
Ganczer Gábor helyszíni jelentése, Nemzeti Sport 2000.07.11. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
