Natasa Janics, aki ez ideig jugoszláv színekben versenyezve szerzett junior Európa-bajnoki címet, vb-ezüstérmet, és finiselt negyedikként a sydneyi játékokon, a magyar válogatottba vágyik. A tizenkilenc éves kajakos már három éve készül Budapesten, illetve Szolnokon Fábiánné Rozsnyói Katalin csapatában, ám feltett szándéka, hogy ne csupán vendégként küzdjön meg Kovács Katalinnal és társaival. Janics a múlt héten kötött szerződést a Démász-Szegeddel, és mihamarabb újabb okmányokat akar aláírni: alkalmasint egy-egy magyar útlevelet és személyi igazolványt.

"Már nem volt más megoldás. Jugoszláviában mindenkivel tárgyaltam, kértem segítséget, de eredménytelenül - mondta édesapja, a jugoszláv válogatott kapitánya, Milan Janics. - Nagyon szeretem a hazámat, de a lányom sokkal fontosabb. Ha Natasa férjhez megy, hamarabb megszerzi az állampolgárságot , és a lehetőséget arra, hogy a magyar válogatottban szerepeljen, ellenkező esetben egy évig nem versenyezhet. Nagy bátorság volt olyan országba mennie, amely e sportágban világhatalom. Az pedig, hogy a magyarok nagy örömmel fogadták, szintúgy bizonyítja az értékét. Remélem, Magyarország képviseletében nyeri első olimpiai bajnoki aranyát."

Natasa Janicsot Szolnokon értük utol, ahol - mint rendesen - Fábiánné női csapatával készül: "Két hete, a szegedi nemzetközi regattán szerepeltem utoljára jugoszláv színekben - mondta eltökélten az ifjú kajakos hölgy. - A jövő heti magyar válogatón már szegediként indulok, igaz, egyelőre versenyen kívül... Fiatal vagyok, így az sem okoz gondot, ha egy évet ki kell hagynom nemzetközi szinten. A sydneyi negyedik helyem, úgy hiszem, jó kezdés volt a felnőtt mezőnyben, így a jövőben egyesben próbálkozom. Persze később Kati néni megnézheti azt is, lendíthetnék-e egy magyar csapathajón..."

Egy másik Kati bizonyos éretelemben ellenérdekelt. A már említett Kovács Katalinról van szó, aki Kőbán Rita után az első számú magyar szólókajakos lehetne. Kétszeres olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok versenyzőnk hiszi, hogy az is lesz, s elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy új riválisát is legyőzze: "Bízom magamban annyira, hogy azt mondjam, én leszek a jobb - mondta Kovács. - Egyébként Natasával nap mint nap együtt készülünk, vagyis jól ismerjük egymást. Jó kajakosnak tartom, de ne feledjük, itthon és külföldön akad még számos komoly ellenfelem."

Kovács immár valóban szólókarrierjére - s természetesen presztízst jelentő, négyesbéli tagságának - megőrzésére készül: június 15-17-én, az első szolnoki válogatón is e két egységben indul 500, illetve 1000 méteren. Janiccsal vívandó csatája azonban tét nélkül is különleges csatának ígérkezik.

G. G., H. L., Nemzeti Sport 2001.06.08.