Bóta Kinga és Szabó Szilvia felcsapott kalóznak. Hook kapitány és társai immár nyugdíjazásukat kérhetik, lányaink tudniillik - ha nem is csáklyázzák meg és süllyesztik el az ellenséges hajókat - a világbajnokságon terveik szerint mindenkit megelőzve kaparintják majd meg az áhított aranykészletet. "A vízen igenis félelmetesek akarunk lenni! - felelte Bóta, aki a parton, megkönnyebbülésünkre, már mosolyogva válaszolt a fura hajódísz jelentését firtató kérdésre. - Tiszaújvárosi társammal, Szabó Szilvivel azon vagyunk, hogy az Eb-n szerzett tekintélyünket a vb-n is megőrizzük, illetve növeljük. Egyre jobb időket teljesítünk a dunavarsányi pályaevezéseken, így joggal bizakodhatunk. Négyesben még sötétebb jövőkép várhat riválisainkra: legalábbis ezt erősítjük majd új, éjfekete Nelo hajónkkal. Csak néhány napja edzünk benne, ám valószínűleg Poznanban »élesben« is kipróbáljuk. Érdekes egy kajak: minél gyorsabban megyünk vele, annál stabilabb. Nincs más választásunk, ezzel a lehető legsebesebben kell siklanunk."

Fehérvári Vince az egyetlen kajakos, aki a hölgyekhez hasonlóan három számban is megszerezte a vb-indulás jogát, ám a várható tehertétel egyelőre cseppet sem nyomasztja: "Szép az idő és jól kajakozom, mitől tartanék" - összegzett a Démász-Szeged sprintere. "Mindhárom számban nyerni akarok, de a legnagyobb dicsőség az egyesbéli diadal lenne" - húztuk ki végül nagy nehezen a rendre 200 méteren startoló Fehérváriból. Kizárólag szólósikerre gondolhat Vereckei Ákos, aki a négyest odahagyva 500 és 1000 méteren számíthat érmekre - egyszersmind csakis magára. "Az elmúlt másfél hétben még emelt edzésadaggal készültem, így számomra most következik a formába hozás - magyarázta a Honvéd-Westel olimpiai bajnoka. - A kemény munkába még egy hosszabb távú lapátolás is belefért volna, mondjuk felevezhettem volna a Diákszigetre, amelynek öt-hat éve még rendszeres látogatója voltam, de a koszos nagy Dunára nem vágytam, no meg igazán kicsapongásra sem..."

Ezer méteren a német Lutz Liwowski lehet egyesmenőnk legakarnokabb vetélytársa, aki Vereckei szerint épp mostanában vadult meg: "Az Eb-n csíkos, oroszlánsörényt idéző frizurában villogott, s nagyon elszántnak tűnt. Jót tett neki, hogy szemlátomást bekattant egy kicsit. Nekem is szükségem van erős ellenfelekre, hiszen én mindig a mezőny legjobbjához, üsse kő, második legjobbjához mérem magam a futam közben, s úgy startolok el a finis előtt. Amennyiben fő számomban, ötszázon háromszáz méternél egy hajón belüli hátrányom van, bárkit legyőzök. Ezren más a helyzet: e távra kevesebbet készülök, inkább kiéhezve, harapósan állok oda a rajthoz. Fizikailag nincs különbség az élvonalhoz tartozó kajakosok között, a pillanatnyi psziché dönti majd el, ki halad át elsőként a célvonalon."

Tegyük hozzá, azért az sem rossz, ha - egy halálfejes emblémára pillantva - már a startgépnél inába száll az ellen bátorsága.

GG, Nemzeti Sport 2001.08.09.