Paksy Tímea, ötszörös ifjúsági világbajnok kajakosunk csupán az elmúlt hét végén keveredett haza a már egy héttel korábban végetért brazíliai vébéről. A légiközlekedés megbénulásából mit sem érzékelt (a szigorú biztonsági ellenőrzés során csupán egy, a csomagjában rejtőző dugóhúzóról kellett lemondania), a nagyobb trauma Budapesten érte. Az egyik fővárosi bevásárlóközpontban kilopták autójából a táskáját - kétheti cókmókkal, és valamennyi ajándékkal. Egyedül a Curitibában - egyesben és duplázó páros társával, Benedek Lindával - nyert három arany menekült meg: a medálok addigra már díszhelyen, a többi érem mellett, szobája falán lógtak.

"Ha azok is elt?ntek volna, megállás nélkül sírnék - mondja Paksy Tímea. - Óriási eszmei értéke van számomra az érmeknek. Az eredményes kajakozást ugyanis nem pusztán sportnak, életcélomnak is tekintem." A KSI SE versenyzőjének elszántsága korántsem meglepő - edzője, Simon Miklós szerint egy-két éven belül klasszis kajakos válhat belőle: "Hat éve dolgozunk együtt, csakis felsőfokban beszélhetek róla - szögezi le a tréner, aki egyszersmind szakosztály-vezetőként is tevékenykedik. - Kimagasló a gyorsasága és a ritmusérzéke, fő erénye, hogy kiválóan alkalmazkodik különböző stílusú társakhoz. Vérbeli vezérevezős, akit már tizenöt évesen beültethettem három tizennyolc éves lány elé, és meglepetésre Világkupát nyert velük. Idén egyesben szintúgy a csúcsra ért, ez Vura Márta sportpszichológus munkáját is dicséri. Mindemellett párosbéli versenyzését emelem ki: immár három éve veretlen különböző társakkal K-2 500 méteren, ami, ugyebár, olimpiai szám."

Paksy természetesen már most az athéni játékokra gondol, jóllehet, a felnőtt válogatottnál még az Eb-keretbe sem könny? bekerülni. Ez évben a Fábiánné Rozsnyói Katalin és férjura, Fábián László által felkészített MTK-s és tiszaújvárosi hölgyek lapátoltak a világversenyeken, és zárták az idényt parádésan, a sportág legeredményesebb szakágát alkotva. "Most egy hónap pihenő következik, ám utána veszem magamnak a bátorságot, és megkeresem Kati nénit - jelenti ki Paksy. - Tudom, nehéz bekerülni a csapatába, kissé zárt is a kör, de nekem komoly elképzeléseim vannak."

Simon és Paksy mindazonáltal több lehetőséget is elképzelhetőnek tart. "A saját érdekeimet mindenképp háttérbe szorítom - mondja az edző, ám hozzáf?zi: - A lehetőség azonban adott arra, hogy Tímea felnőtt versenyzőként is nálunk maradjon. Az idei poznani világbajnokságon a kenus Iván Gábor a KSI színeiben nyert vb-aranyakat, úgyhogy bizonyítjuk, nem csak az utánpótlás-neveléshez értünk. Hat-hét fős fiatal edzői gárdánkkal persze elősorban erre esküdtünk föl: több mint háromszáz gyerek kajakozik, kenuzik a szakosztályunkban. Nem akarok panaszkodni, csupán tényként említem, hogy hetven-nyolcvan százalékban magunk teremtjük elő a bevételeinket, tagdíjakból, és olyan lelkes támogatók juttatásaiból, mint például a Tímáék páros hajóját szállító Regatta Bt."

A tehetséges versenyzők megtartása ezzel együtt nemhogy az egyes klubok, az ország szempontjából is nehézkes. "Egy-két vidéki város és egyesület kiemelkedően jó lehetőséget teremt az élversenyzőknek - magyarázza Simon -, de nagy a konkurenciaharc. A női válogatottat fiatalok alkotják, és korántsem érdemtelenül szereztek maguknak biztos helyet. Hamarosan az olimpiai negyedik helyezett Natasa Janics is megkaphatja a magyar állampolgárságot, és még több erős kajakosunk lehet. Mindeközben az angol és a holland válogatottban versenyeznek magyarok is..."

Ha más lehetőség nem adatik, a tizennyolc éves Paksy is meghallgatja a külhoni ajánlatokat, aki e kérdésről a következőképp vélekedik: "Nem akarom elhagyni a hazámat, de a céljaim egyértelm?ek: megpróbálok a legjobb lenni. Ha a felnőttek között csak a második vonalba tartoznék, akkor más, fontos elfoglaltság után néznék."

GG, Nemzeti Sport 2001.09.18.