|
|
| ||||
|
Kajak-kenu, Európa-bajnokság
Olimpiai tétje is van a ma Poznanban kezdődő kajak-kenu Európa-bajnokságnak Női fegyverek: szókimondás és taktika -------------------------------------------------------------------------------- forrás: Novák Miklós, Népszava 2004.05.20 -------------------------------------------------------------------------------- Olimpiai évben a kajak-kenu Európa-bajnokság veszít a jelentőségéből, hiszen az athéni szerepléshez képest másodlagos, hogy legjobbjaink - kalkulálhatóan öt és tíz között - hány aranyérmet lapátolnak össze. A ma Poznanban kezdődő kontinensviadalnak mégis van jelentősége: egyrészt férfi kajakosainknak legalább két olimpiai kvótát kell szerezniük, másrészt az Eb - a hölgyek kivételével - speciális hazai válogatóként is szolgál. Kajak-kenuban nem névre szólnak az olimpiai indulásra kivívott helyek. Még csak nem is adott egységekre, hanem betölthető keretre. Férfi kajakban öt olimpiai szám van (K1, K2, K4 1000 m és K1, K2 500 m), ami maximálisan tíz kvóta. Az egyes hajók között azonban lehetnek átfedések, így ennél kevesebb emberrel is kialakítható a csapat. Sydney-ben például hét férfi kajakosunk osztozott a futamokon, s várhatóan Athénban ugyanez lesz a helyzet. A tavalyi világbajnokságon Vereckeiék öt kvótát szereztek, Poznanban emellé tehát legalább további kettő kell. E feladat három egységre hárul (K2 500 és 1000 m, K1 1000 m), s nincs ok az aggodalomra, megszerezzük. A feltételként szabott első négybe kerülést elsősorban az idén újra összeállt és az első hazai válogatón mindenkit ide értve a legjobb formát mutató Kammerer Zoltán, Storcz Botond olimpiai címvédő kettestől reméljük. Kenuban eddig négy athéni helyünk van, de jelen állás szerint három is elég lenne. Ugyanis a Kozmann György, Kolonics György páros és Joób Márton is duplázik 500 és 1000 méteren. Persze, ha utóbbi érmes-vérmes athéni álmokat szövöget, akkor legalább az egyik távon illik dobogóközelben célba érnie. A férfiaknál - kajakban és kenuban egyaránt - emeli a tétet, hogy amelyik egység bekerül az 1-4. (a kajak négyes esetében ez 1-2.) hely közé, az mentesül a második hazai válogatótól, és automatikusan athéni induló. Őszintén szólva, ez az igazi ösztönző erő az Eb-n. Női kajakban más a helyzet. Hölgyeink tavaly Gainesville-ben már begyűjtötték a maximális hét kvótát - a jelenlegi állás szerint mindegyikre szükség is lehet. A vb-győzteseknek itthon elég egy válogatót nyerniük, de három hete Szolnokon ez csak a Kovács, Szabó, Viski, Bóta kvartettnek sikerült. Egyesben Kovács Katalin Janics Natasától, kettesben Szabó Szilvia és Bóta Kinga pedig Paksy Tímeától és Benedek Dalmától szenvedett vereséget. A trónkövetelők azonban Poznanból nem evezhetnek egyenesen Athénba: három hét múlva Szegeden lesz a döntő ütközet. Így az Eb nekik és a veszteseknek is csupán erőfelmérő. A külső szemlélő úgy is értékelheti a helyzetet, hogy Fábiánné Rozsnyói Katalin három év után először kényszerülhet magyarázkodásra, hiszen tanítványok után immár versenyeket is vesztett, de a négyes tagjainak edzője továbbra is töretlenül derűlátó. - Hirtelen megszaporodtak az ellendrukkerei? - kérdeztük az év edzőjét. - Sajnos igen, sőt egyesek már a jó érzés határát átlépve kárörvendeznek. De nem foglalkozom velük. Az is csak ideig-óráig bosszantott fel, hogy néhányan azt feltételezték rólam - még az edzőbizottságban is! -, Kovács Katit szándékosan készítettem fel rosszul a válogatóra. Aki kicsit is ismer, tudja, hogy van, akit esetleg jobban kedvelek, de soha senkivel nem kivételezek. Csoportban edzünk, mindenki ugyanazt a munkát végzi. - Mit szól ehhez Kovács Katalin? - Úgy fogja föl, hogy nem Natasa nyerte meg a válogatót, hanem ő vesztette el. Összeszorítja a fogát, és még keményebben készül. Legfeljebb azt vettem észre rajta, hogy mostanában néha ő is taktikázik edzésen. Eddig minden egyes résztávon nyerni akart, most azonban ő is "firkás". Engem azonban nem tud becsapni. Ha ezt látom, edzés után szólok neki, "Kati, ekkor és akkor taktikáztál!". Erre elmosolyodik és visszakérdez: "Nekem nem szabad?". S igaza van. Eddig maximalista volt, most viszont szokatlan feladatot kell megoldania, amiben ráadásul nem lehetek a segítségére. Natasa is a tanítványom, mindkettőjüket a legjobb tudásom szerint készítem fel. - A válogató előtt őt féltette jobban, vagy a Szabó-Bóta párost? - Egyiket sem féltettem. Teljesen nyugodtan néztem a versenyt, nem kiabáltam. S talán még jobb is, hogy így alakult. - Komolyan így gondolja? - Igen. Mi az olimpiára készülünk. Ha az első válogatón csúcsformában vagyunk, akkor azt nem tudtuk volna kitartani. Nem mondom, ha így is nyerünk, akkor felszabadultak volna a lányok, helyette új ingert kaptak, ami csak a javukra válik. A párost pedig, hiába világbajnokok, évről évre össze kell tenni, mert "elmegy a mozgásuk". B - Azt is hallottam már, egyesek azt tanácsolták, bontsa meg a párost. - Szó sem lehet róla! Nem taposok az évről évre nagyszerűen teljesítő tanítványaim lelki világába csak azért, hogy másoknak jó napjuk legyen. Engedtessék már meg nekem, hogy mindenkinél jobban ismerjem ezeket a lányokat. Tudom, mit várhatok tőlük. - S mit vár? - Természetesen azt, hogy visszavágnak a második válogatón. - S ha mégsem? - Akkor gratulálunk a győzteseknek. Ilyen a sport. - Az önök számára mi a tétje az Európa-bajnokságnak? - Akinek még nincs, annak az, hogy legyen Eb-aranya, nekünk viszont nincs tétje. Készülünk és kívülről figyeljük a többieket. |
| ||||||
|
FONTOS
