Döntés 2005-ben

Az esélylatolgatásra még bôven van idônk, hiszen a leendô pályázó városoknak a NOB-nak 2003. július 15-ig kell levélben jelezniük a rendezési szándékukat. Ettôl kezdve számítanak hivatalosan pályázó városoknak. 2004. január 15-ig kell kitöltve visszajuttatni a NOB által küldött, 22 kérdést tartalmazó kérdôívet. Mivel a kiválasztás két lépcsôben zajlik, a NOB Végrehajtó Bizottsága 2004 nyarán nevezi meg a rendezésre esélyesnek ítélt városokat, ezeket a késôbbiekben kandidáló városoknak nevezzük. A kandidáló városok ezután november 15-ig készítik el a végleges pályázatokat, közte kitöltenek egy 149 kérdésbôl álló újabb kérdôívet is. A NOB közgyűlése elôreláthatólag 2005 júliusában hozza meg végsô döntését, és a szervezet elnöke ekkor jelenti be, hogy mely város rendezheti meg a XXX. nyári olimpiai játékokat. A jelenlegi információk szerint az alábbi városok lehetnek potenciális riválisaink: London, Róma, Párizs, Madrid, Sevilla, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, Lipcse, Stuttgart (a spanyol és a német olimpiai bizottság késôbb jelöli meg választottját), New York, Toronto, Rio de Janeiro, Újdelhi, Havanna, Bagdad, és ha hiszik, ha nem, a nigériai fôváros, Abuja is ...

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére tavaly ősszel az Olimpiai Pályázatot Előkészítő Bizottság (OPEB) döntése alapján a sporttárca nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki. A megbízást a PWC nyerte el, több mint 100 munkatársával és alvállalkozóival együtt februárban kezdte el az anyag megírását, és végül október 29-én adta át a kész munkát a GYISM illetékeseinek. A sajtótájékoztatón Bienerth Gusztáv elmondta, hogy ez csak egy döntés-előkészítést segítő anyag, amely a jelenlegi helyzet felmérése mellett iránymutatást ad a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elvárásairól, valamint vázolja a kandidálás technikai, pénzügyi és logisztikai feltételeit.
A tanulmány megállapítása szerint az olimpia megrendezéséhez Budapest megfelelő adottságokkal rendelkezik, de jelenlegi állapotában nem lenne képes az ötkarikás játékok lebonyolítására. Mind a sportlétesítmények, mind az infrastrukturális háttér területén jelentős beruházásokra, fejlesztésekre van szükség. Emellett elengedhetetlen egy hatékonyabb előkészítési és döntési mechanizmus kialakítása a szoros határidők betartása érdekében. Ezt a kormányzat egyedi törvényi szabályozással tudná megoldani, prioritást biztosítva ezzel az olimpiával kapcsolatos fejlesztéseknek.
Az infrastruktúrával kapcsolatosan Bienerth kiemelte, hogy jelenleg egyetlen fővárosi sportlétesítmény sem felel meg a NOB szigorú kritériumainak. A rendezéshez szükség lenne egy - teljesen új - központi olimpiai stadion, négy labdarúgó-stadion, 11 fedett csarnok, valamint 16 speciális sportlétesítmény felépítésére. Emellett egy 16 ezer férőhelyes olimpiai falu, valamint egy 17 ezres médiafalu kialakítása szerepel a tervekben. Az általános infrastrukturális fejlesztéseket a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és Budapest városfejlesztési koncepciójával összhangban kell megtervezni és elvégezni, többek között 300 kilométernyi új autópálya, 25 kilométernyi új metróvonal, illetve három új közúti híd is szükséges lenne a zavartalan lebonyolításhoz.

A tavaszra elkészülô Budapest Aréna lesz az elsô olimpiaképes létesítmény (Fotó: Németh Ferenc)

A felmerülő költségekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a pályázat beadása öszszesen négymilliárd forintot emészt fel. Az olimpiarendezés közvetlen költsége jelenlegi árakon számítva mintegy 850 milliárd forint, az infrastrukturális fejlesztéseké 3750 milliárd forint - ez összesen 4600 milliárd forintot jelent. Ez az összeg 12 milliárd fontnak felel meg, ez a lehetséges ellenfelek kalkulációihoz képest rendkívül magas összeg. A londoni pályázatot előkészítő bizottság számításai szerint az angol fővárosban csaknem kétmilliárd fontból megoldható az olimpia megrendezése az ahhoz szükséges infrastruktúra-fejlesztéssel egyetemben. Persze könnyű nekik, hiszen - kis túlzással - alig kell néhány téglát egymásra helyezniük, és máris készen állnak ...
Bienerth szerint a rendezés közvetlen bevételeként 400 milliárd forint valószínűsíthető (jegybevételekből, közvetítési jogdíjakból), mintegy 750 milliárdra számíthatunk Európai Uniós forrásokból - kizárólag infrastrukturális beruházásokra -, valamint az előrejelzések szerint 450 milliárdot a magántőke bevonásával teremthetnénk elő. Az előzetes számítások szerint így a költségek finanszírozásához 3000 milliárd forintos állami szerepvállalás szükséges. Ez az olimpiarendezés nélkül is megvalósuló infrastrukturális fejlesztésektől eltekintve 720 milliárd forintos többletköltséget jelent a központi költségvetés számára az elkövetkező tíz esztendőben. Végezetül a PWC igazgatója kiemelte: rengeteg kockázati tényező merülhet fel az olimpiai rendezés kapcsán, ezek közül is a legfontosabb, hogy a közeljövőben a gazdasági növekedés négyszázalékos szinten stabilizálódjon.
Jánosi György ezután hangsúlyozta: reméli, hogy az ötkarikás játékok nem válnak a politikai csatározások terepévé, a minisztérium célja, hogy a gazdasági racionalitás és a következetesség elve érvényesüljön. Reagálva elődje, Deutsch Tamás keddi nyilatkozatára, Jánosi kiemelte, a tanulmányt, amint lehetséges, társadalmi vitára bocsátják. Ez azonban jelenleg még nem megoldható, hiszen a szerződés alapján az GYISM-nek most 60 napja van az anyag véleményezésére. Ezután - és az esetleges kiegészítések megtétele után - dönt a tárca a tanulmány elfogadásáról. Várhatóan talán februárban kerül nyilvánosságra a teljes anyag, és a tárca a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a fővárosi közgyűléssel, valamint az érintett kormányzati szervekkel egyeztetve júniusban hozza meg a döntést a 2012-es olimpiai pályázat hivatalos benyújtásáról.