-- Gratulálok, a nemzetközi szövetség évzáró világranglistáján százötvenkilenc ponttal a negyedik helyet foglalja el, és ezzel a legjobb magyar lett.

-- Köszönöm, de álltam ennél már jobb helyen is. Sokáig harmadik voltam, aztán a mexikói Salazar megnyerte a katonai világbajnokságot, és három ponttal megelőzött -- feleli Fülep Sándor, az UTE idén Eb-bronzérmet nyert öttusázója.

-- Bosszantja, hogy lecsúszott a dobogóról?

-- Különösebben nem, mert a világranglista nem tükrözi teljesen a valós erőviszonyokat. Aki kevesebb versenyen indult, kevesebb kimagasló eredményt ért el, mint például Balogh Gabi, az kicsit hátrébb került. Természetesen örülök a negyedik helynek, ami úgy alakult ki, hogy megnyertem a warendorfi Világkupát, harmadik lettem az Európa-bajnokságon, negyedik a Világkupa-döntőben. Azt hiszem, nem olyan rossz sorozat ez.

-- Ez azt is jelenti, hogy az egész évvel elégedett?

-- A világbajnokság döntőjét leszámítva elégedett vagyok a teljesítményemmel. Persze, más versenyeken is lehettem volna jobb, mondjuk az Európa-bajnokságon.

-- Hogyhogy? Szófiában egyéniben bronzérmet nyert, mellette ott volt a csapatban és a váltóban szerzett aranyérem.

-- Igen, de a vívás végét elrontottam, öt vereség mellett mindössze egy győzelmet szereztem. Nagy kár érte, de utólag már fölösleges bosszankodni.

-- Egyébként milyen típus, sokáig emészti magát az esetleges hibázások után?

-- Nem szoktam sokáig rágódni a hibákon, egy-két hét alatt túlteszem magam rajtuk. Különben is, az Eb-bronzérem volt az első nagy sikerem, aminek tényleg örülni kell.

-- Az Európa-bajnokságot követő világbajnokságon, mint említette is, nem remekelt a döntőben, Millfieldben egyéni érem híján meg kellett elégednie a csapat- és a váltó-aranyéremmel.

-- A döntő napja rosszul kezdődött, mert csak száznyolcvan kört lőttem. Igaz, a selejtezőhöz képest hét kört javítottam, de akkor is többet vártam magamtól. A selejtezőben a százhetvenhárom kör után mondtam is a mellettem álló Sárfalvi Petinek, hogy ezzel az eredménnyel biztos kiesek. Szerencsére, legjobb tizenegyedikként ott lehettem a fináléban. Szóval, a világbajnokságon elkeseredtem, mert Szófiában százkilencvenet lőttem, és azzal nyertem is a számot. Ehhez képest a száznyolcvan...

-- Ennyire emlékszik minden részeredményére?

-- Egy évig mindent tárol az agyam. A mostani vébé lövészete meg talán azért él elevenebben az emlékezetemben, mert nagyon izgultam előtte. Még kísértett a tavalyi, pesarói világbajnokság, ahol kiestem a selejtezőben, és emiatt rajtam ment el a csapat. Pedig rendesen felkészültem a világbajnokságra. Az ottani gyenge szereplés talán annak tudható be, hogy az volt az első világversenyem. A lövészet szörnyű volt, nem érzékeltem, hova lövök. Az idei világbajnokságon is ezt éreztem, bár a döntő már jobban sikerült a selejtezőnél. Remélem, egyszer megszakad ez a sorozat, hogy a világbajnokságokon nem vagyok képes a tudásomnak megfelelően lőni. A Világkupákon jól megy, csak a világbajnokságokon maradok el a várttól. Talán ha rutinosabb leszek, hozzászokom a vébék hangulatához, a nagy téthez, megszűnik ez a hullámzás. Edzéseken hiába írunk ki tétversenyt pénzre vagy bármi másra, az azért nem ugyanaz.

-- Ha az eredményességéről beszélünk, kikerülhetetlen a gyengébb száma, a vívás.

-- Csak rajtam múlik a jó eredmény. Úgy érzem, az edzéseken csak automatikusan teljesítem a feladatot, de nem gondolkodom a páston. Jobban oda kellene figyelnem, úgy, mint egy versenyen, hogy megszokjam a küzdést. Megpróbálok változtatni az eddigi módszereken.

-- Lassan két hónapja tart a válogatott keret alapozása. Milyen célokkal vágott neki az új idénynek?

-- A célom természetesen most is az, hogy kijussak a világ- és Európa-bajnokságra, és ne csak a váltóban kapjak szerepet, hanem a hagyományos versenyen is. Nyolc versenyző közül válogat Pálvölgyi Miklós kapitány, és nem lesz könnyű bekerülni a csapatba. Igaz, ebben a sportágban sosem volt könnyű.

-- Az idei bronzéremből erőt tud majd meríteni a nehéz helyzetekben?

-- A bronzérem jót tett az önbizalmamnak, de általában nem abból merítek erőt. Talán hihetetlen, de inkább a vívásomból. Tudja, amikor rosszul megy a páston, arra gondolok, hogy vívtam én már jól is. Miért ne tudnám megismételni azt a produkciót?

(füredi), Nemzeti Sport 2001.12.29.