Szófiában békés véget ért a forradalom.

Senki se ijedjen meg, nem vette el az eszemet a magyar arany- és bronzérem okozta öröm, és nem is csaptam fel politikai újságírónak. Az alábbi néhány sor (is) az Európa-bajnokságról fog szólni.

A Vörös Zsuzsanna és társai hat év elteltével ismét a kontinens legjobbjai lettek

Szombaton a nők váltóversenyét rendezték meg a bolgár fővárosban, amit néhány napos szervezkedés előzött meg. A sportág hívei tudják, hogy a házigazdák jelezték: újítást vezetnek be a stafétában, a három csapattag nem három, hanem csupán egy lovon fog lovagolni. Senki sem fogadta kitörő örömmel a hírt, de bele kellett nyugodni, mert a nemzetközi szövetség kísérletként engedélyt adott erre a lebonyolításra. Ez a lovaglás viszont komolytalan, mert - kis túlzással - nem a lovastudást díjazza, hanem hogy ki milyen gyorsan tud helyet cserélni a lovon, ráadásul veszélyes is. A helycseréknél ugyanis nincs idő a kengyelállításra, nem megfelelő kengyellel pedig kockázatos a lovaglás. A versenyzők éppen ezért már a hagyományos viadal idején elhatározták: petíciót nyújtanak be a vezetőknek és kijelentik, ily módon nem versenyeznek. Az edzők lecsendesítették őket, de nem hagyták annyiban a dolgot. Kováts Endre, a spanyolok kapitánya összefogta a csapatvezetőket és próbálták meggyőzni Klaus Schormannt, a nemzetközi szövetség elnökét és a helyi szervezőket. Azt nem tudták elérni, hogy a megszokott módon bonyolítsák le a stafétát - ebben nem is reménykedtek -, de annyit sikerült kiharcolniuk, hogy módosították az eredeti tervet, így nem kell kapkodniuk a csapattagoknak, a helycsere alatt nem fogy a versenyidő, minden váltásnál lesz egy-egy perc a kengyelállításra és egyéb feladatokra.

Ehhez csak annyit lehet hozzátenni: végre egy eset, amikor legalább utólag meghallgatták az érintettek véleményét és annak alapján módosítottak - ha már az ötlet kiagyalói előzetesen nem gondolkodtak.

Szóval ilyen részsikerrel indult a váltóverseny - aztán magyar szempontból további sikerekkel folytatódott. A nyitó lövészetet fölényesen nyerték ugyan a fehéroroszok 269 körrel, míg a mieink neve mellé 253 került, de aztán a páston hengereltek a lányok. Különösen a befejező ember, Vörös Zsuzsanna volt elemében, vezéregyéniségként űzte-biztatta társait, Füri Csillát és Simóka Nórát. A franciák kivételével minden ellenfelüket legyőzték a lányok, és ez a vereségük is minimális, 5:4 arányú volt. Ám ami a legfantasztikusabb, 9:0-ra (!) hozták az ősi rivális oroszok elleni találkozót.

- Ilyen még sosem volt! Győzni győztünk már az oroszok ellen, de nullára még sosem - örvendezett Kulcsár Antal kapitány.

Ezzel a produkcióval természetesen megnyertük a vívást, és összetettben feljöttünk a harmadik helyre. Következett a magyar szám, az úszás, amelyet végre nem kellett végigvacogni a nyitott uszodában, ugyanis szombaton már sütött a nap. Az csak természetes, hogy az úszás is lányaink győzelmét hozta (3:12.82), és három szám után összetettben is az élen álltak - nyolc ponttal a fehéroroszok előtt. Mivel a lovaglásban mindkét csapat egy-egy akadályt vert, a különbség maradt a záró futás előtt is. Végre mosolygott a kapitány.

- Ahogy kisütött a nap, megjött a lányok kedve is. A verseny előtti este elbeszélgettünk, és úgy tűnik, kialakulóban van egy új váltócsapat. Bevallom, csak reménykedtem ilyen lövőeredményben. A vívás fantasztikus menetelés volt, csak ritkán adatik meg egy edző életében, hogy ilyen hangulatú verseny részese legyen. Külön öröm a magyar-orosz párharc eredménye, ezt a mérkőzést mindkét fél presztízscsatának tekinti. Csak felsőfokon tudok beszélni a lányok teljesítményéről. Az úszást ismét megnyertük, végre megint utcahosszal. Az utóbbi időben ugyanis fogyott az előnyünk. Jól lovagoltak a lányok, éremre esélyesek a futás előtt - mondta visszafogottan Kulcsár Antal a futás előtt.

Első futónk, Simóka két másodperccel előbb rajtolt Baslakovánál, akit tartani tudott. Ez különösen azért dicséretes, mert a fiatal versenyző lábműtéteken van túl, sokáig edzeni sem tudott. Vörös már tíz másodpercet vert Vnukovára, és Füri ezt az előnyt is fokozta Subenokkal szemben. Utcahosszal lett aranyérmes a magyar váltó úgy, hogy a vívást, az úszást és a lovaglást is megnyerte, a futásban pedig második lett a britek mögött. (Egyébként a briteket Cook a 6. helyről hozta fel a harmadikra.) Váltóban legutóbb 1995-ben tudott győzni magyar trió.

Európa-bajnokság, Szófia

Női váltóverseny. Európa-bajnok: MAGYARORSZÁG (FÜRI CSILLA, egyesület: Honvéd-Steffl, edzői: Balaska Zsolt, Bognár Gábor, Kelemen Péter, Rátonyi Gábor, SIMÓKA NÓRA, egy: Honvéd-Steffl, e: Balaska Zsolt, Bognár Gábor, Kelemen Péter, Rátonyi Gábor, VÖRÖS ZSUZSANNA, egy: Alba Volán, e: Kulcsár Antal, Komlódy Zsolt, Korponai István, Mészöly Gábor, Varga Domokos - Kulcsár Antal szövetségi kapitány) 5292 pont, 2. Fehéroroszország (Baslakova, Subenok, Vnukova) 5220, 3. Nagy-Britannia (Cook, Kipling, Lewis) 5136, 4. Csehország 5036, 5. Lengyelország 4988, 6. Olaszország 4944

Aranyszavak

Füri Csilla: - A fiúk pénteki sikere nagyon feldobott, jó volt őket a dobogó tetején látni. Én is hallani akartam a Himnuszt. Sikerült, végtelenül boldog vagyok.

Simóka Nóra: - Ma mi voltunk a legjobbak, nagyon jó verseny volt. Egyetlen szám sem volt, amikor el lettünk volna keseredve, hajtottuk egymást előre. Legalább egy hónapig ezzel az éremmel fogok aludni.

Vörös Zsuzsanna: - Az első szó a köszöneté. Köszönöm mindenkinek, aki segített, az edzőknek, a szponzoroknak és az itteni társaknak, akik biztattak. Ez a verseny átlendített a holtponton. Az egyéni döntőben nem találtam a helyem. Ez a csapat csapat volt, és én is meg tudtam mutatni, hogy valójában mit tudok. Ebből a versenyből erőt tudok meríteni a továbbiakban.

Szófiai szösszenetek

Még a vendéglátó-ipari egységben - büfében, étteremben, vagy minek nevezzem? - is a cár az úr. Egy hete sincs, hogy Bulgáriában az elmúlt vasárnap rendezett parlamenti választásokon II. Simeon cár Nemzeti Mozgalma győzött, az uralkodó már az étlapra is feliratkozott. A Sportakadémia hangulatos pincehelyiségében ünnepelte meg szerény keretek között a magyar válogatott a férficsapat arany- és Fülep Sándor bronzérmét. Feltűnt, hogy a rakija elnevezésű nemzeti ital (a bolgár pálinka) egyik fajtája II. Simeon nevét viseli. Sajnos nem tudtunk "mintát venni" a cárról, mert kiderült, csak az étlapon szerepel. Nem sikerült kideríteni, hogy azért nincs, mert elfogyott, vagy nem is volt, s csak közönségcsalogatónak írták fel.

Füredi Marianne, Nemzeti Sport 2001.06.24.