Az Európai Úszó Liga (LEN) vezetőtestülete szombati helsinki ülésén Budapestnek ítélte a 2001-es vízilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. A magyar főváros 1926 és 1958 után harmadszor lesz házigazda. Az eddigi két alkalommal hazai siker született.

A Büro 13 tagja, valamint a szavazati joggal nem rendelkező meghívottak - heten a technikai bizottságok képviseletében - a magyarok prezentációjának megtekintésével kezdték munkájukat. Budapestet Martin György, a vízilabda-szövetség elnöke, Pázmányi Gábor főtitkár, illetve Fábián László, a pályázatot elkészítő Médiasprint Kft. vezetője képviselte.

A LEN hivatalos közleménye szerint a több mint negyedórás bemutató kitűnő volt, így lett házigazda Budapest (2001. június 15-24.), pontosabban a "Hajós Alfréd uszoda a gyönyörű Margitszigeten, a Duna partján, csupán rövid sétára a városközponttól". A szigeten lévő három medence mellett egyébként a Komjádi uszoda is rendelkezésre áll majd, ha szükséges.

Martin György elmondta, hogy rivális nem akadt, de némi nehézségen azért túl kellett lépni a helsinki ülésen. - Úgy érzem, profi prezentációs anyaggal álltunk elő, a gratulációkból is arra következtetek, hogy erről sikerült meggyőznünk a Büro tagjait. Az eredetileg vetélytársnak számító horvát Dubrovnik képviselői meg sem jelentek, viszont felvetődött, hogy két különböző helyszínen rendezzük meg az Eb-t. Ezt elsősorban a vízilabda technikai bizottság erőltette volna. Az volt a feladatunk, hogy bebizonyítsuk: Budapest egyedül is megfelelő lesz. Azzal érveltünk, hogy a kettős lebonyolítás megduplázná költségeinket, továbbá a női póló népszerűsítését is az szolgálná, ha a nézők a férfiak mérkőzései előtt és után minél nagyobb számban könnyen átmehessenek a női találkozókra is. Hatott a rábeszélés, így már most véglegesen Budapest mellett döntöttek - fogalmazott Martin.

Az elnök azt is elmondta, hogy a LEN küld majd ugyan Magyarországra egy kisebb munkabizottságot, amely a két helyszínes lebonyolítás lehetőségeit vizsgálná, de valószínűleg marad az eredeti, "Európa egy szigeten" megoldás. Az öröm pillanatai után következő lépésként a szervezőbizottság felállítása következik. Sven Folvik, a LEN norvég tiszteletbeli titkára azt emelte ki, hogy a szervezet éppen jövőre lesz 75 éves, és ennek megünneplésére a legkiválóbb alkalom, hogy a "szülőhely", az első Eb-t 1926-ban rendezendő Budapest kapta a kontinensversenyt.

A magyar vízilabda az elmúlt 74 évben sok nagyszerű eredményt mutatott fel: a férfiak a legeredményesebbek a sportág történetében, de a nők is voltak már aranyérmesek Az első Európa-bajnokságot 1926-ban rendezték, éppen Magyarországon. Akkor négy együttes körmérkőzéses tornán döntött az első hely sorsáról. A magyar csapat három győzelemmel (Németország 8-1, Belgium 5-0, Svédország 3-2) végzett az élen.

Legközelebb 1958-ban volt Eb Budapesten, 14 csapat részvételével. A magyar együttes ismét százszázalékos teljesítménnyel lett első. Eddig összesen 24 Európa-bajnokságot rendeztek, és mindössze háromszor született hazai siker. A két magyar győzelem mellett 1989-ben Bonnban NSZK bizonyult a legjobbnak. A magyar válogatott tizenkét első, négy második és egy harmadik hellyel a kontinensbajnokságok történetének legeredményesebb csapata, a legutóbbi két Eb-t (1997 - Sevilla, 1999 - Firenze) is megnyerte.

A nők részére 1985 óta rendeznek Eb-t, a magyar mérleg: egy arany- (1991), négy ezüst- és egy bronzérem. A csapat tavaly Pratóban a negyedik helyen végzett. A nőknél eddig egyszer - 1999-ben Olaszország révén - tudott nyerni hazai csapat. Ez volt egyébként az első alkalom, amikor a vízilabda küzdelmeit külön rendezték az úszókétól (akik Isztambulban vetélkedtek), és a labdás sportág két tornájára mindjárt két különböző városban került sor. Legközelebb, ha az eredeti elképzelés marad, Budapesten a férfiak és a nők ismét azonos városban fognak játszani - természetesen az úszóktól továbbra is külön.

Kemény Dénes, a férfivízilabda-válogatott szövetségi kapitánya: - Nem a mostani döntés lepett meg, hanem az, hogy 1958 óta nem rendeztek Eb-t Budapesten. Európában itt a legideálisabbak a körülmények: a főváros szívében, a Duna közepén fekvő Margitszigetnél egyszerűen nincs jobb helyszín. Ha ehhez hozzávesszük az uszodai sportágakban a nagy világversenyeken elért magyar eredményeket, még érthetetlenebb számomra, hogy miért kellett ennyit várni az Eb-re. A csapat számára most természetesen az olimpia a legfontosabb, utána foglalkozhatunk a kontinensbajnoksággal is. Az előző két Eb-t az éppen aktuális olimpiai bajnok otthonában nyertük meg, fantasztikus lenne, ha folytatódna ez a hagyomány. Szeretnénk itthon, a barátaink körében is győzni.

Dömötör Zoltán, az 1958-as budapesti Eb-n aranyérmese, 1964 (Tokió) olimpiai bajnoka: - Nagyszerű, hogy ismét nálunk lesz az Eb. A döntés biztosan az elmúlt időszakban újra remeklő válogatott eredményeinek is köszönhető. Remélem, hogy a fiúk a hazai medencében folytatják majd sikersorozatukat. Magam is tanúsíthatom, hatalmas erő a szurkolók támogatása, óriási motivációt adhat. Minket annak idején a margitszigeti döntőben, a sportuszoda nyitott medencéje körül telt ház, 5000 ember buzdított, de nagyon sokan még a póttribünjén sem kaptak helyet. A parton tömegesen álltak a kint rekedt emberek, mások pedig a műugrótoronyba is képesek voltak fölkapaszkodni. Az 1956-os olimpiai bajnok csapat nagy részben kicserélődött 1958-ra, de a megfelelő utánpótlásnak köszönhetően a megújult csapat is nagy erőt képviselt, meg is nyertük az Eb-t. Ugyanezt kívánom a maiaknak is.

Tóth Gyula, a női válogatott szövetségi kapitánya: - Fantasztikus dolognak tartom, hogy ilyen hosszú szünet után ismét Eb-t rendezhetünk. Az már szinte biztos, hogy nélkülem, mert az olimpiai selejtező vagy legkésőbb az olimpia után lemondok tisztségemről.

Soós Ildikó, a válogatott kapusa: - Ennél jobb hírt nem is kaphattunk volna. Mindent el fogunk követni azért, hogy hazai pályán sikeres szerepléssel okozzunk örömet a magyar szurkolóknak.

[origo], 2000. március 11.