|
|
| ||||
|
|
Komjádi katekizmusa
Március 15. -- nemzeti ünnep, vízilabdázóinknak kettős ünnep: 1892-ben e napon született a sportág apostola, Komjádi Béla. 1933. március 5-én hunyt el a Szobi utcai kórházban, mindössze negyvenegy éves volt. Előző este a Nemzeti Sportuszoda előcsarnokában kapott agyvérzést . Messze legsikeresebb olimpiai csapatsportunk páratlan sikereit ő alapozta meg, szelleme mindmáig él, hat. Vízi fellegváraink előcsarnokában -- a Hajós Alfréd- uszodában és a Császár-Komjádiban egyaránt -- bronzba öntött szobra tekint utódaira, a játékosk apraja-nagyja nemcsak a nagy évfordulókon idézi fel emlékét, minden egyes esztendőben -- március első napjaiban -- kilátogat a sírjához is, hogy lerója kegyeletét az alapító atya előtt. Elvégre hat olimpiai arany, tucatnyi Európa-bajnokság, számtalan fényes diadal született az elmúlt hét évtizedbenn. A Komjádi-évforduló kapcsán most főművéről ejtenék néhány szót -- az 1925-ös eszendő főbb eseményeit idézném vissza. Látszólag nem kiemelkedően fontos az év, sokkal inkább az előző, az 1924-es... A párizsi olimpián a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britanniával mérkőzött meg válogatottunk először. Az angolok percek alatt elhúztak (3--0-), de sikerült kiegyenlíteni, majd háromszori hosszabbítás után (!) az akkor még csak 18 éves Homonnay Márton, "Komi" kedvencének góljával 7--6-ra győzni! Holtfáradt csapatunk vereséget szenvedett a belgáktól, majd a svédektől is, az ötödik helyen végzett -- a franciáké lett az olimpiai arany --, de a Komjádi-fiúk megmutatták oroszlánkörmeiket a világnak. Ez adott lendületet a fanatikus Komjádinak az igaz építkezéshez, amiben minden kétséget kizáróan az 1925-ös esztendő a meghatározó. Először is a Magyar Úszószövetség ekkor választott első ízben vízilabda szövetségi kapitányt, Beleznay László kapta a posztot. Persze továbbra is Komjádi Béla végezte a szakmai munkát. A szövetség megbízta a középiskolások bevonásával, s az edzőképzés megszervezésével. Reformátorunk -- az új technikát követő levegőjáték zseniális megteremtője -- a Magyar Általános Kőszénbánya Társaság fővárosi irodájában eltöltött 15 évi hivatalnokoskodás után nyugdíjazását kérte, és a Nemzeti Sport főmunkatársaként teljes egészében a vízilabdázásnak szentelte életét. Délelőttönként hivatalokban kilincselt, hogy fiainak és a vízilabdának megszerezzen mindent, amit lehet: olcsó uszodajegyet, állást, utazóbőröndöt, vagy éppenséggel télikabátot. A délutánokat az uszodában töltötte, családja nem lévén, esténként az egyik Teréz körúti kávéházban vacsorázott barátai, újságíró kollégái társaságában. Szövetségi munkálkodásában jelentős segítséget kapott sportbarátjától, Donáth Leótól, a MUSZ akkori ügyvezető alelnökétől (a Nemzeti Sport egykori rovatvezetőjétől), aki később, 1928-tól kezdődően a Nemzetközi Úszószövetség nagytekintélyű főtitkára lett. Az ő közbenjárásával sikerült meghívni Budapestre az olimpiai bajnok franciákat, és a párizsi harmadik belgákat. Mindkét ellenfelet meggyőző fölénnyel -- egyaránt 7--2 arányban -- hengerelte le a formailag Beleznay vezette, de gyakorlatilag Komjádi kezei alatt felkészült csapat az öreg Császár uszoda túlzsúfolt, ideiglenes tribünökkel is kiegészült pótlelátói előtt. Komjádi alaposan kivette a részét az 1926. évi úszó Eb lebonyolításához elengedhetetlen új Császár uszoda felépítéséből, sőt, közben még tankönyvet s írt a vízilabdázás oktatásáról. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1925 februárjában jelent meg A vízipóló című mű, Kelemen Jenő könyvnyomdájának kiadásában. "...Még nem jelent meg magyar szakkönyv -- írta előszavában a szerző --, ha jól tudom, cikk sem, amely a vízipólótréninggel foglalkozott volna...Mikor könyvemet sporttársaim elé bocsátom, tudom, hogy annak tartalma sok vitára fog okot szolgáltatni. Magam is érzem, hogy nem végeztem teljes munkát..." A hazai és külföldi statisztikai gyűjtemény mellett olvashatunk benne a vízilabdázás történetéről, a szabályokról, a kezdő, a haladó és a jó játékos edzéséről. Heti tipikus edzéstervet is kapunk, és áttekinthetjük a főbb technikai gyakorlatok ismerettárát. Komjádi a hölgyekkel még külön is foglalkozik. Gondoljunk bele -- 1924-ben! A befejező rész többszörösen is figyelemreméltó. Itt olvasható "A vízilabda játékos kis kátéja" -- Komjádi Béla tízparancsolata. Tanulságként érdemes felidézni "1. Élj sportszerűen. 2. Minden mérkőzést vegyél komolyan. 3. A vízipóló társasjáték, ne akarj egyénileg játszani, gondolj a társaidra is. 4. Ne legyél góléhes. Nem nehéz a labdát góllá értékesíteni, ha azt részedre más dolgozta ki. 5. Ne vitatkozzál sem a bíróval, sem a társaiddal, sem az ellenfél játékosaival. Mert ha a bíróval vitatkozol: az kiállít, ha társaiddal veszekszel: az egyenetlenséget okoz, ha pedig az ellenféllel veszekszel: amíg te beszélsz, az alatt ő gólt dob. 6. Ne hidd, hogy te vagy a világ legjobb játékosa. 7. Minél jobban tudsz játszani, annál többet tanulhatsz még. 8. Ne becsüld le az ellenfelet: mert saját magad becsülöd le azáltal. 9. Győzelem után ne bizakodj el, vereség után ne essél kétségbe, mert az elsőt előbb-utóbb vereség, az utóbbit pedig győzelem fogja követni. 10. Ne felejtsd el, hogy ellenfeleid nem ellenségek, hanem sporttársaid, akiknek ugyanaz a szenvedélyük, mint neked. T. i., hogy ők is szeretnek vízipólózni." Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2000. március 14. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
