A két gólt szerző Kásás (fehér sapkában) volt a válogatott egyik legjobbja

Poljud uszoda, 500 néző. V: Dani (olasz), Illiadisz (görög)

MAGYARORSZÁG: Kósz - KÁSÁS 2, Kiss G., Benedek, Fodor 1, Steinmetz B. 1, dr. Molnár T. 1. Cs: VARGA I ZS. 2, Vincze, Biros, Vári 1, Märcz 1, SZÉCSI (kapus). Szövetségi kapitány: dr. Kemény Dénes

SPANYOLORSZÁG: Rollán - Díaz 1, Pedrerol, Estiarte, Martin, I. Moro 1, Sánchez-Toril. Cs: Sans 1, MARCOS 2, García 1, Ballart, D. Moro 1. Szövetségi kapitány: Joan Jane

Gól - emberelőnyből: 6/3, ill. 7/2

Még a kuka is a pólótornát hirdeti Splitben! Plakátok tömkelege figyelmeztet az eseményre. Azt ugyan nem mondhatni, hogy a vízilabda lázában égne Horvátország gyönyör? városa, de a szervezők mindent megtesznek azért, hogy felcsigázzák a helyiek érdeklődését.

És erre kapóra jön nekik az Európa-bajnok és Világkupa-győztes magyar, illetve a világ- és olimpiai bajnok spanyol válogatott látogatása, hiszen kell-e jobb reklám annál, mint amikor az utóbbi világversenyek legjobbjaival csatázhat odahaza az a horvát csapat, amely nem titkoltan szeretné mihamarább letaszítani a dobogó legfelső fokáról a riválisokat. Mondjuk Sydneyben, az olimpián, amely előtt az első ízben kiírt Európai Nemzetek Ligáját rendezik. Ezeken a tornákon - azért a többes szám, mert csoportonként négy viadalt rendeznek, valamennyi ország otthonában egyet - egy-egy fricska sokat érhet, növelheti a tekintélyt, úgyhogy felkészülés ide, felkészülés oda, nem holmi nyaralótúrára érkeztek a résztvevők.

Az idő is leh?lt, a kiutazás előtt harmincöt-negyven fokos hőmérséklettel riogatták az embert, ehhez képest a huszonöt fok igazán kellemes. Gondot csak a szervezőknek okoz, lévén a nyitott uszodába hirdették meg a meccseket (még akkor is, ha ide maximum ötszáz ember képes bezsúfolódni), és eddig az uszoda vízhőmérsékletét nyugodtan rábízhatták a vakító nap sugaraira.

Eddig.

Ám meglehetősen lassan kaptak észbe a víz melegítésével (vagy csak gazdasági okokból nem siettették a dolgot?), így dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány tanítványai a legerősebb csapatukkal érkező hispánokkal együtt "jégveremben" edzegettek délelőtt. Lehet, hogy a rozmár szó többször elhangzott a tréningen, mint a passz vagy a labda, de Kásásék tudták, este jöhet bármi, eshet eső, fújhat szél, a válogatott idei első hivatalos meccsén győzni kell az Estiartét is felvonultató ibériaiak ellen.

Nem indult könyen. Különösen a két napja a LEN-kupagyőztes horvát Jug Dubrovnikot a BEK-győztesre "cserélő" kiváló center, dr. Molnár Tamás szenvedett - az első támadásnál a sapkát is lerángatta a fejéről az őrzője, miközben a víz alá gyömöszölte. Mindent bevetett Ivan Moro, meg is szerezte a labdát. Egy perc múlva aztán a mieink kapuja előtt b?vészkedett az ellenfél nyolcasa, akinek a bal kapufa is a segítségére volt, hiszen arról vágódott Kósz kapujába az eleresztett bombája.

Fel kellett tehát kötni azt a bizonyost, mindent bele kellett adni. Az imént "legyilkolt" Molnár is így gondolhatta, hiszen előbb kiharcolt egy kiállítást, amit ő maga értékesített. De hogy...?

Óram?szer? pontossággal kapta a labdát, amit előtte Benedek és Kiss Gergő b?völt.

Apropó, Benedek. Balkezes klasszisunk a régi időket idézte a vízben, ahogy a vén rókával, Estiartéval hadakozott. Ismerik ők egymást ki tudja, mióta, újat nem nagyon mutathatnak egymásnak, hacsak maga Benedek személye nem volt új a spanyolnak, lévén egy ideje nem találkozhatott vele a medencében. Az első negyedben egyébiránt végig futottunk az eredmény után, három másodperccel a dudaszó előtt sikerült egálra menteni az etapot. "Lőj, Tamás!" - üvöltötte a kapitány Kásásnak, aki jó fiú lévén, engedelmeskedett. A nápolyi zseni kilenc méterről púpozta ki Rollán kapujának jobb felső sarkát (3-3).

A folytatásban sem akarta megadni magát egykönnyen Joan Jane együttese, ám Marcos gólja után a mi perceink következtek. A Mladost centere, Varga I Zsolt szabadult ki a szorításból, baljára vette a zsugát, és Rollán szemei között egyenlített, majd Märcz elégelte meg az állandó spanyol vezetést. Ravasz lövése után végre vezettünk. Marcos és Vári gólváltása mit sem változtatott ezen - térfélcserénél itt volt az előny (6-5).

Kósz Zoltánt a BVSC kapusa, Szécsi Zoltán váltotta, aki mindjárt bravúrral mutatkozott be. Elöl közben az istenért sem akart összejönni a gól Birosnak, három próbálkozása sem járt sikerrel. Blokkba, fölé, mellé - nem ezt szoktuk meg tőle... De sebaj, lesz ez még jobb is, ráadásul a világ legjobbjának választott Kásás lőtte a harmadik negyed egyetlen gólját, azaz a kihagyott támadásokat nem éltük át valami nagy tragédiaként (7-5).

A védekezésünk nagyon feljavult a meccs felétől, Szécsi remekelt, Kásás pedig többször is labdát lopott, amiből következhetett a legjobb fegyver, a gyors lefordulás. Nos, a góljainkat kivételesen nem ilyen szituációkból lőttük, de ki bánkódott ezen, amikor az év első meccsén gond nélkül vezettünk kifejezetten erős ellenféllel szemben. Végül 9-7-re győztünk, pedig a játék messze nem volt tökéletes. Mindazonáltal az biztató, hogy így sem kerültünk a legyőzöttek padjára.

Dr. Kemény Dénes: - A kevésbé rosszul játszó csapat győzött. Kicsit átragadt ránk a spanyolok apátiája, ezért a szokottnál többet hibázunk.

Szegény Dunaferr

A Splitska Banka uszodája a város futballstadionjának közvetlen közelében található. Mi tagadás, félelmetesnek t?nik. A buszon néhány pólós esze gyorsan kapcsolt: "És itt játszik majd a Dunaferr? Szegények..." Bizony, Egervári Sándor fiai a Hajduk Split ellen igazi katlanban próbálhatnak szerencsét a BL selejtezőjében. Ha pólómeccs lenne, nem félnénk annyira - de így...

Július 15. (szombat): Magyarország-Szlovákia 20.00., Horvátország-Spanyolország 21.15

A kapitány szemével

Szlovákia: "Az együtt eltöltött két margitszigeti nap után úgy érzem, mi előbbre járunk náluk. Ők még keresik a csapatukat."

Erőssége: "Kapusposzton és centerposzton kifejezetten jók."

Gyengéje: "Gyorsaság, kombinatív játék."

Esély ellene: "Jobbak vagyunk náluk, kötelező nyerni."

Mérleg a szlovákok ellen: 11 11 - - 146-65

Az utolsó három mérkőzés Szlovákia ellen: Barátságos mérkőzés, Eger (1999) 17-4; Unicum-kupa, Budapest (1999) 16-2; Európa-bajnokság, Firenze (1999) 13-6

Amler Zoltán helyszíni jelentése, Nemzeti Sport 2000. július 15.