BVSC-Brendon--Vasas-Plaket 10--8 (1--1, 2--3, 4--4, 3--0)

Szőnyi út, 1200 néző. V: Báthori, Németh A.

BVSC: SZÉCSI , Csányi , MADARAS 3, Dabrowski, Fülöp , Kis G. 1 , Varjas 1
CSERE: Mészáros Cs. , NÉMETH ZS. 3 , IBOLYA 1 , Tromler, Dávid 1 , Petik
Edző: : Gerendás György

VASAS: KOVÁCS Z. , Lehmann , VINDISCH 2 , Varga T. 1, Czirok , Rex-Kiss B. , VÁRI 5
CSERE: Steimetz Á. , Kovács R. , Katonás
Megbízott edző: Méhes Jenő

Gól -- emberelőnyből: 14/7, ill. 14/5
Négyméteresből: 1/0, ill. 1/0

Azt mondja Kovács úr, hogy ő most szakmailag van itt, az ellenfél feltérképezése, a zónavédekezés megfigyelése, emberelőnyös ziccerek kihasználtsága, ilyesmi. És még azt is hozzáteszi Kovács úr, hogy: "Ezúttal nem a Vasas sikeréért szorítok majd..." Kovács úr amúgy tökéletesen semleges lenne, semmiféle vonzalom a vasút vagy a Vasas iránt, csakhogy nemrég történt valami. Kovács úr csapata, a Honvéd drámai csatában maradt alul az angyalföldiekkel szemben, s bizony annak a vízi csatának a hullámai még napokkal később, a Szőnyi úti uszoda falait is nyaldosták. Furcsa meccsnek néztünk elébe, és ezt Kovács úr sejtelmes, hogy azt ne mondjam, hamiskás mosolya is jelezte.

Különben ekkor már csak a Honvéd edzője mosolygott.

A BVSC és a Vasas trénere nem volt vicces kedvében. Amúgy érthető. Gerendás úr és Somossy úr még véletlenül sem az a "Jáksó-szer? jópofaság" megtestesítője, úgy is mondhatnám, két nagyon komoly férfi, még nagyobb megszállottsággal. Ahol ők megjelennek, nagyobb felfordulás keletkezik a vízben, mint a Gellért hullámfürdőjében. De ettől szép ez az egész. Gerendás úr egyszer m?anyag kerti székeket repít a vízbe, máskor meg úgy hisztizik a parton, mint akinek elvették a kedvenc delfin formájú gumimatracát. De Somossy úr sem maradt el tőle sokkal: ha úgy adódik, végigpofozza a zs?riasztalnál ülőket, a jegyszedőket és a B-lelátó közönségét, majd levezetésként leszámol az időmérő órával.

De remek edző mindkettő -- és különleges egyéniség. No most ha ők összecsapnak, egymásnak eresztik csapataikat, még az sem kizárt, hogy a vízből Moby Dick bukkan fel egy emberelőnyös helyzetnél. Főleg ezen a szerdán. Mert nem véletlenül mondta ám Kovács úr, a Honvéd edzője, hogy ezúttal nem a Vasasnak drukkol. Alighanem ott van benne a tüske a kupában elszenvedett vereség miatt. Az is különös meccs volt. Biztos Honvéd előny az első találkozón, szoros csatában, fej-fej mellett megvívott visszavágó már-már elkönyvelt Honvéd továbbjutással, s aztán egyszercsak a víz alól kiemelkedő Vasas. Jött a hosszabbítás, a többit már úgyis tudja mindenki.

A nagy balhé. Ez Robert Redforddal és Paul Newmannel sem volt rossz, de a Komjádiban is erről beszélt mindenki.

Továbblépett a Vasas, viszont Somossy úr büntetést kapott, talán még az ellenőrzőjébe is beírtak. Így szégyenszemre ezen a szerdán ott kellett ülnie a zs?riasztalnál, ahol szemmel tarthatták, szigorúan nézhettek rá.

Sokáig aztán nem kellett idegeskednie Somossy úrnak. Csapata ugyanis magabiztosan terelte a labdát a medencében. Vindisch kezdte a gólgyártást, bár az elején nem ez a találat, hanem egy hosszú szünet jelentett témát a lelátón. Állt a játék, csak a víz fodrozódott, meg a nézők morfondíroztak, hogy mi a rosseb lehet ott bent. Amikor folytatódott a játék, mindig a Vasas vezetett, s a BVSC úszott az angyalföldiek után. Látványos találatok szórakoztatták a rendszerint csendes publikumot. Varga Tamás találata például, amelyre Ibolya meghökkentő módon, amúgy Nemo kapitány-szer?en a víz alól válaszolt.

Ezt az Ibolyát aztán hiába locsolták a piros-kékek.

Hanem Vári még rajta is túltett.

A Vasas olimpiai bajnoka szinte gúnyt ?zött a vasutasokkal. Ahányszor meglendült a keze, meglóbálta a labdát, máris írhatták be az újabb gólt. A Vasas-drukkerek a harmadik negyed közepe táján már mondták is az új szlogent: "Hív a vasút, Vári a MÁV". Egymás után lőtte a gólokat a Vasas vezére, Szécsi meg ott a kapuban kiszolgáltatottan leginkább Búvár Kund szeretett volna lenni szégyenében. Két góllal vezetett a Vasas, 5--3-ra, majd 6--4-re és 7--5-re, és eközben több száz angyalföldi, no meg a zs?riasztalnál jó fiú szerepre kényszerített Somossy úr gondolta, hogy ez a meccs megvan.

Tévedtek valamennyien.

Alighanem az eredményjelző tábla kezelője döntött el mindent. Ő tudta először, hogy itt igenis furdulat következik, hiszen hiába vezetett 7--6-ra a Vasas, ő önkez?leg, szabad akaratból kiírta, hogy 7--7. Kiabáltak neki, talán még a nénikéjét is emlegették, de nem változtatta meg a táblát. És neki lett igaza, hiszen később valóban 7--7-re alakult az állás, és ekkor még Vindisch gólt lőtt, ám a folytatásban elt?nt a hullámokban a Vasas. Furcsa ezt leírni egy jól játszó angyalföldi csapatról, de az utolsó negyede katasztrofálisra sikeredett. A BVSC a felt?nően nyugodt Gerendás irányítása mellett (most nem toporzékolt, nem csapkodta a térdét, nem készült a vízbe ugrani...) meg sem állt tízig, miközben a vendégcsapat csak lóbált. Ha pedig lőtt, az egyre inkább belelendülő Szécsi védett.

Furcsa meccs volt, s ezt tudtuk előre.

Végig a Vasas akarata érvényesült, hogy aztán látványos hajrával a BVSC szerezzen kétgólos előnyt. A meccs után az újra "szabadon engedett" Somossy úr ott a parton sebtében azt mondta a fiainak: "El kell ismernem, hogy jól játszottatok. Az emberelőnyös ziccereket leszámítva mindent tökéletesen oldottatok meg. Mégis kikaptunk, de ne csüggedjetek, jobb csapat vagytok most a BVSC-nél, s ezt a visszavágón be is fogjátok bizonyítani." Eközben Méhes Jenő, aki a parton helyettesítette, már beszélni sem tudott, elt?nt a hangja, s így csak bólogatott, hogy igen, a visszavágón úgyis a Vasas lesz a jobb.

Gerendás úr ekkor már nem volt a parton, elt?nt az öltöző rejtekében, s arra gondolt, hogy furcsa meccs volt ez.

Csak Kovács úr mosolygott, akinek ugye már nem volt vesztenivalója...

Mestermérleg

Gerendás György: -- Mindig érik örömök az embert... Végre ezúttal nem három-négy gólos, hanem mindössze egygólos hátrányból kellett fordítanunk. Ez sikerült, noha nem játszottunk jól. Szerencsénkre azonban az ellenfélnek sem ment úgy igazán. Sokat nyomot a latba, hogy az utolsó másfél negyedben Szécsi Zoltánnak nem lehetett gólt lőni. Küzdelmes meccs volt, és szerintem a visszavágó is hasonló lesz. A kétgólos előnyünk nem nagy, sőt ha a végén belőjük az emberfórt, akkor sem lennék nyugodt, elvégre a Vasas a nagyon jó Honvéd ellen is fordítani tudott.

Méhes Jenő: -- Viszonylag jól játszottunk, hihetetlenül peches gólokat kaptunk. Küzdelmes meccs volt, amely után bármi lehet a visszavágón. A Komjádiban mi leszünk otthon, ott jobban is megy nekünk, úgyhogy bizakodó vagyok. Elszánt a csapat, fizikailag jól bírja ezeket a csatákat. Már egyszer bizonyítottunk a Honvéd ellen, remélem, most is fordítunk.

Csongrádi rangadó -- első körben Szentesítve
Kontavill-Szentesi VK--Tabán Trafik-Szeged 6--2 (2--0, 2--0, 1--0, 1--2)
Szentes, 800 néző. V: Kosztolánczy, Szentgyörgyi

SZENTES
HORVÁTH T. , JUHÁSZ , Torday , Csörgő 1 , Kiss I. 1 , Zentai 1 , SZÉNÁSZKY 2
CSERE: Berki , Magyar , Szabó N. , Zsarkó, KÉRI 1
Edző: Fülöp Tibor

SZEGED
Tóth I. , Krnács , Varga P. , Mód , Weszelovszki, Szabó Z., Nitsovits 1
CSERE: BARÁTH (kapus) , Balla , Kresák , Török, Németh Z., Éles 1
Edző: Fülöp Viktor

Gól -- emberelőnyből: 9/1, ill. 12/1

Révész János

Telt ház a ligeti sátor alatt.

Hozzá dudák, dobok, óriási hangzavar. Minden feltétel adva van, ami egy olyan meccshez kell, amihez hasonlót talán 1980. november 24-én a Komjádi uszodában vívott egymással ez a két Csongrád megyei rivális gárda, az akkori MNK döntőjében. Azt a Szentes nyerte 6--5-re.

Az első ráúszásnál most is a Kurca-partiak nyertek, hiszen Juhász kaparintotta meg a labdát, amit Zentai rögtön az első támadásból a szegedi kapufára bombázott. A vendégek első rohamánál Varga Péter vállalta a nehézt?zér szerepkörét, ám Horváth már ennél a kísérletnél értésére adta a Tisza-partiaknak, ő most olyan formában van, mint akkor, amikor a Honvédet verték meg az ősszel. Még egy perc sem telt el, Szénászky bődületes gólt lőtt Tóth kapuját (1--0). Weszelovszki előnyből dobott lövésének is megálljt parancsolt Horváth, majd a szentesiek is elpuskáztak két emberfórt. Később Kéri mesterien játszotta be a labdát Zentai elé, aki azt lazán a kapuba húzta (2--0). Az első negyed utolsó percében még a szerencse is mellé szegődött a szentesi kapusnak, mivel Varga bombája a léc szilárdságát tesztelte.

Weszelovszki a szegedi szimpatizánsoknak szerzett örömet, amikor a középre úszásnál előbb ért a labdához. De bizony ennél nagyobb vigalmat a vendégcsapat nem tudott elérni az újabb hét perc alatt sem. Miközben a Svájcba tartó Berkivel hiába kóstoltatták a szegedi bekkek a hazai medence vízét, a parton csak két ember nem fütyült: ők voltak hófehér ruhában... Bezzeg sípoltak a középkezdéshez, amikor Kiss a 14. percben 10 méterről óriási gólt ragasztott a szegedi ketrec bal alsó sarkába (3--0). Krnács sem bírt Horváthtal, Szénászky viszont a szünet előtt néhány másodperccel újfent megzörgette Tóth hálóját (4--0).

A szegedi Krnács a meccs 15. percébn kipontozódott, majd csapattársa, Nitsovits orra bánta a "vérre menő" csatározást. A hangerő pedig már olyan szintre hágott, hogy Berkit azért pihentették a sípmesterek, mert nem hallván az ő füttyüket, a kapuig úszott egy megszerzett labdával. Aztán Módból is csalódott embert csinált Horváth kapus, Csörgő pedig a volt klubtársából, amikor -- született szegediként (!) -- újabb gólt dobott Tóth kapujába (5--0).

Az utolsó szünetben a parton már fogadások köttettek: "Mennyi lesz a semmi ellen?". Azok, akik a sima hazai győzelemre tettek, a 22. percben elégedetten könyvelhették el: Török kipontozódása után Kéri kiemelkedett, lóbált, majd lőtt, s betalált (6--0). A hazai drukkerek azonban azt már bizonyára nem kalkulálták be, hogy Szénászky után Csörgő is össszeszedi a harmadik kiállítását, legfeljebb csak abban bízhattak, hogy majd Horváth kivédi a kettős emberhátrányukat. A kapufa ezúttal is a szentesi kapussal volt, aki kis idő múlva a frissen beállt Ballának is kedvét szegte egy parádés védéssel. Két perc és huszonegy másodperc a vége előtt Élestörte meg a szegedi gólcsendet (6--1), majd a sorozatban kapott emberelőnyökből másfél perccel a végső dudaszó előtt, Nitsovits használt ki egyet (6--2).

A hazai drukkerek eufórikus ünneplésbe kezdtek, és biznak abban, hogy a pénteki visszavágón elég lesz csapatuknak a négygólos előny.

Mestermérleg

Fülöp Tibor: -- A meccs elején még hetven százalék esélyt adtam a Szegednek a döntőbe jutásra, most viszont ötven százalékot látok arra, hogy mi legyünk az egri finalisták. Hogy miért nem többet? A négygólos előny még nem biztosíték.

Horváth Viktor: -- Forgandó az élet, nyertünk itt bajnokit kilenc kettőre, most meg buktunk hat kettőre. A Szentes most lényegesen jobban játszott mint mi, de még nem dőlt el a továbbjutás kérdése. Nem ledolgozhatatlan ez a hátrány.

Nemzeti Sport 2001.03.16.