Súlyos sérülést szenvedett a Domino kapusa
Gergely: szalagszakadás
Erős túlzás lenne azt állítani, hogy
parádésan indult Gergely István magyarországi karrierje. A
szlovák válogatott frissiben leigazolt klasszis kapusa három
nappal a nyilvánosság előtti bemutatkozást követően máris
kórházba került, mégpedig igen súlyos sérüléssel.
A Domino-BHSE, mint minden rendes
vízilabdacsapat a szezon felvezetéseképp - afféle átkötésként
a nyaralás és a komoly edzésmunka között - kispályás futballal
indított. Ezek a labdakergetések annak ellenére sem mentek ki
a divatból, hogy időről időre szedik áldozataikat: az elmúlt
három évből említhetnénk Kiss Csaba kartörését, vagy Kovács
Zoltán ujjtörését, hogy csak a válogatott két erősségét
említsük.
Most Gergelynek jutott ki a jóból: egy lövésnél
a jobb lába letapadt, a térde kiugrott - s bár rögtön vissza
is, a keresztszalagjának ez sok volt, az menthetetlenül
elszakadt.
"Bedagadt, s bár a térdem működött utána is,
végül a műtét mellett döntöttünk - mesélte kórházi ágyán
fekve. - Meg lehetett volna oldani úgy is, hogy kicsit
kitisztítják, pihentetem, és így egy hét, tíz nap után már
edzhetnék vele, csak szorítót kellett volna rátenni, miközben
a vízben vagyok. Viszont ez azzal járna, hogy olyan kimozgásai
lennének a térdemnek, amelyek néhány éven belül tönkreteszik a
porcokat, és akkor többé nem lehetne csinálni vele semmit."
Hangody László professzor - akiről négy napja esett szó
lapunk hasábjain két kézilabdázó, Bartók Csaba és Kotormán
Attila "megmentőjeként" - végezte el az operációt, amelynek
során rendbe tette a sérült részt (egy kis szalagpótlás, plusz
kapcsok), "cserébe" Gergelynek három hétig mankóval kell
járnia, majd újabb három hét rehabilitáció következik.
Ha
minden jól megy, két hónap múlva lesz teljes értékű harcos a
hálóőr, aki mostanság a lelkét próbálja elsősorban
karbantartani - annál is inkább, mert még sohasem volt sérült.
"Nem a fájdalom tört le, hanem az, hogy kiestem az edzésekből.
Épp most, amikor ilyen nagy célok előtt állok. Ez így lelkileg
nagyon lelombozó. Mondhatni, a sérülés nem zavar, azzal az
orvosok foglalkoznak, meggyógyul - viszont a sportlelkem
bajára nincs orvosság, ezt nekem kell megoldanom. Szerencsére
a klubban nagyon rendesek velem, mindenki hív, ha bármire
szükségem van, segítenek - ez nekem új, ez teljesen más, mint
amiben eddig volt részem bárhol másutt."
CSG, Nemzeti Sport 2002.08.12.
|
FONTOS
