Az ugyanakkor már most tudható, hogy a középmezőny tagjai óriási felháborodással fogadták a határozatot, így ugyanis szinte garantált, hogy a kontinens hét profi nemzete (magyar, olasz, spanyol, horvát, jugoszláv, orosz, görög) mellett csupán egy gárda szerepelhet majd az Eb-n, ha pedig a rendező nem e hét közül kerül ki, a németek, hollandok, szlovákok, szlovénok és franciák esélyei minimálisra csökkennek.
Ennek ellenére a LEN illetékesei úgy vélik, sokkal több érv szól a tizenkettes mezőny megkurtítása mellett, mint az ellen. Tekintettel arra, hogy a FINA besűrűsítette versenynaptárát, a póló Eb rendszeresen egy nyárra esik a vb-vel, egy rövidebb, hat-hét napos viadal tehát a csapatok terhelésén enyhít. Minthogy egy napra maximum nyolc parti jut (a lányokéival egyetemben) bárki jelentkezhet rendezőnek, elvégre mostantól nem lesz szükség két versenymedencére, és a hazai tévétársaságoknak sem kell egy rakás összecsapást közvetíteniük. Az is előny, hogy a kvalifikáció legkésőbb a megelőző esztendő (esetünkben 2004) végére lezárul, s minthogy Európából általában a legjobb nyolc szerepelhet a következő vb-n, senkinek sem kell az Eb befejezését követően néhány hét alatt repülőjegyet vásárolnia - fél esztendővel korábban mindenki tudni fogja, utazik-e a világbajnokságra.
Ez egyben azt is jelenti, hogy átalakul a selejtezőrendszer, eddig ugyanis volt B-csoportos Eb is. Mostantól ez megszűnik, és a nációk az erősorrendtől függően kapcsolódnak be a játékba. Garantált helye a jövő évi szlovéniai Eb három dobogós együttesének, valamint a 2005-ös viadal rendezőjének lesz a nyolcas döntőben, a maradék négy helyért viszont játszani kell. Az első fázisban az "aprónép" küzd, a másodikban a közepesen erősek, míg a harmadik, utolsó etapban az alulról jövők mellett a szlovéniai viadal 4-11. helyezettje. A két csoportba sorolt hat-hat csapat egyaránt három tornán lép fel, s az azokon megvívott 15 mérkőzés alapján az első két-két helyezett kerül a nyolcas fináléba.
A döntő lebonyolítási rendje ugyanaz lesz, mint a nemrég véget ért belgrádi Világkupáé, azaz a két négyes csoportból az elsők az elődöntőbe kerülnek, míg a második-harmadikok negyeddöntőznek. Mindez amúgy azt is jelenti, hogy az elsőre teljesen tét nélkülinek tetsző jövő júniusi, szlovéniai Eb-n hirtelen fontossá vált a jó szereplés, elvégre először az derült ki, hogy a bajnok olimpiai kvalifikációt szerez, most pedig az, hogy érdemes az érmekre hajtani, különben az olimpia évében egy rakás éles tétmeccsre kárhoztatnak a lemaradók.

CSG, Nemzeti Sport 2002.09.04.

Utoljára 2003. június 6-a és 13-a között rendeznek tizenkét csapatos vízilabda Európa-bajnokságot, ettől kezdve mind a hölgyek, mind a férfiak mezőnye nyolccsapatosra szűkül - határozott az európai szövetség (LEN). A gyökeres változás révén több országban gyakorlatilag a megszűnés veszélye fenyegeti a sportágat.

A csapatok számának csökkenésével az egész rendszer átfogó reformra szorul. A módosítás során megszűnik a B csoportos vízilabda-Eb, míg a selejtezőket is átformálják. Az előző Eb első három helyezettje, valamint a rendező ország alanyi jogon résztvevője lehet a következő kontinensviadalnak, míg a maradék négy helyért selejtezőket vívnak.

A selejtezőrendszer lényege, hogy kisorsolják a két hatos csoportot, amelyek háromkörös tornán csapnak össze, azaz összesen tizenöt találkozót vívnak egymással. Minden hatos grupp első két helyezettje jut tovább. Statisztikailag kimutatható, hogy a férfiak mezőnyében 1997 óta az olimpiai bajnok Magyarország, a Világliga- és Világkupa-győztes Oroszország, az Európa-bajnok Jugoszlávia és a világbajnok Spanyolország mellett Olaszország, Görögország és Horvátország végzett az első hétben. Azaz gyakorlatilag egy hely marad a többi kiscsapatnak (Németországnak, Szlovéniának, Szlovákiának, Franciaországnak, Hollandiának).

A LEN legközelebb szeptember 28-án, Athénban tart értekezletet a vezető európai klubok bevonásával, a szövetség kongresszusára pedig októberben, Bolognában kerül sor.

Pincési László, [origo] 2002.09.05.