Azt mondja, remekül érzi magát Spanyolországban, ott, ahol egy éve légióskodik. Minden rendben van körülötte, a beilleszkedéssel nem volt gond, a társak roppant kedvesek, Sabadell, a Barcelonától tíz kilométerre lévő település pedig gyönyörű. Járt már Barca-meccsen is a Nou Campban, egy bajnokira, illetve egy BL-derbire látogatott ki. A Besiktas elleni 5-0-s diadal fantasztikus élmény volt, teszi hozzá.

Ettől függetlenül Kiss Csaba nem tagadja, már nagyon vágyott haza.

- Az a hangulat, ami a magyar válogatottat övezi, iszonyúan hiányzott. Alig vártam, hogy újra a régi társakkal, a régi cimborákkal együtt gyakorolhassak - árulja el a balkezes pólós.

- Egy picit azért meséljen nekünk spanyolországi élményeiről. Kezdjük ott, hogy tavaly megérkezett Sabadellbe...

- ...és mindjárt meglepődtem. Azzal persze tisztában voltam, hogy egy közepesen erős csapathoz igazoltam, azon viszont elcsodálkoztam, milyen profikörülmények fogadtak. A klub vezetői mindenre odafigyelnek, az edzőnk, akinek mellesleg ez volt az első éve az élvonalban, napi huszonnégy órában foglalkozik a vízilabdával, a társak meg igazán segítőkészek. Higgye el, nagyon kedves emberek a spanyolok, bárhol jártam, étteremben, boltban, vagy csak egyszerűen az utcán sétálgattam, érződött rajtuk, mindent megtesznek azért, hogy jól érezze magát náluk a vendég.

- Gyanítom, a latinos életstílust nem volt nehéz megszoknia.

- De nem ám! Képzelje, az első edzésünk tizenegykor kezdődik, a második meg este nyolckor. Annyit azért megjegyeznék, rengeteget dolgozunk, a délelőtti foglalkozás például egyórás kondizással indul, utána pedig két órára irány a medence. Este úgyszintén vizes edzés van, ez általában két és fél órát vesz el az életünkből.

- Azt hallottam, igen sikeres évet zárt.

- Tényleg nincs okom a panaszra, az alapszakaszban a hatodik helyen végeztünk, majd a rájátszásban a Catalunát elbúcsúztatva bejutottunk az elődöntőbe, ahol a Barcelona várt ránk. A párharc két nyert meccsig tartott, a vége kettő-egy lett oda úgy, hogy mindhárom mérkőzésen egygólnyi különbség volt a két fél között. Szóval nem sokon múlott, hogy még nagyobb meglepetést okozzunk, bár a klubelöljárók azt mondták, Sabadell névvel nem lehet Spanyolországban döntőt játszani... Talán majd jövőre lehet.

- Ezek szerint marad.

- A szerződésem egy plusz egy évre szól, és a bajnokság végén megbeszéltük a vezetőkkel, szeptembertől következhet a ráadás.

- Máshová nem csábították?

- Beszélgettem egy-két illetékessel, de ennél tovább nem jutottunk. Megjegyzem, nem is bánom, hiszen remekül érzem magam a Sabadellnél.

- Hogy megy a spanyol nyelv?

- Egyre jobban. No nem nehéz tőlük tanulni, hiszen annyit beszélnek...

- Beszéljünk mostantól komolyan: benne lesz a kontinensviadalon vízbe szálló tizenötös keretben?

- Most mit mondjak erre? Szeretnék, persze hogy szeretnék bekerülni a legjobbak közé, de most maradjunk annyiban, nekem már az is óriási megtiszteltetés, hogy együtt készülhetek az olimpiát nyert együttes tagjaival.

- Nem is számolgat magában? Hiszen az valószín?, hogy Benedek Tibor és Kiss Gergő helye atombiztos, de tegyük fel, Kemény Dénes még egy balkezest a csapatában szeretne látni. Vagyis marad Madaras Norbert és Kiss Csaba...

- Logikusnak tűnik, ám mi van akkor, ha Dénesnek elég két balkezes? Amúgy én azt gondolom, a pillanatnyi forma dönt majd a végén.

- Állítólag az óbecsei táborozáson remekül teljesített. Ez jó pont lehet a kerethirdetésnél.

- Még engem is meglepett, milyen jól ment a játék, hiszen az azt megelőző időszakban nem brillíroztam. Igaz, úgy utaztam el Jugoszláviába, hogy most aztán megmutatom, mit tudok, elvégre tisztában voltam azzal, még egy lehetőségem nem lesz, hogy bizonyítsak a kapitánynak.

- Látom, imád bizonyítani. Emlékszem, tavaly összevarrt kézzel úgy pólózta végig a döntőt, hogy az orvosok közölték önnel, ha vállalja a játékot, az könnyen a karrierjének végét jelentheti.

- Két nappal a finálé előtt történt a baleset, a doktorok tudatták velem, két hétig nem vízilabdázhatok. Persze elképzelhetetlen volt, hogy betartsam az utasításokat, hiszen magyar bajnok akartam lenni.

- Most meg, ha jól sejtem, Európa-bajnok akar lenni.