FONTOS


 

Béla, a király

------------------------------------------------------------
forrás: Ch. Gáll András, Sztár Sport, 2000/13
------------------------------------------------------------
Szabados Béla nevét 9 évvel ezelőtt Athénban ismerte meg a világ, amikor az 1991-es Európa-bajnokságon a magyar 4x100 m-es vegyesváltó hajráembereként bronzérmet szerzett. A görög főváros mintegy keretbe foglalja a szőke békéscsabai úszó pályafutását, hiszen 2000.03.16-án ugyanabban az uszodában - amikor már kezdte elfelejteni a világ a nevét - Béla barátunk bearanyozta pályafutását a rövidpályás vb-n, a 200 m-es gyorsúszásban, 1:45.1 perccel szerzett aranyérmet. Most már azok is felkapták a fejüket, akik egy évtizeden át tehetségtelennek tartották Szabadost, és ott tettek keresztbe neki, ahol csak lehetett.

- A vb után miért csak másfél napot töltöttél Magyarországon?
- Ötödik évemet taposom Los Angelesben a USC-n, a Dél-Kalifornia Egyetemen, és szeretnék tisztességesen felkészülni az utolsó vizsgáimra. Már csak kettő van hátra, és utána diplomázom.
- Miből?
- Nemzetközi marketingből. Divatos szakma, és én ráadásul még szeretem is. De fizikát is tanulok, Amerikában olyan tantárgyakat is felvehet az ember, amelyeknek az égvilágon semmi közük sincs egymáshoz.
- A magyar úszósport "arany évtizedében" sohasem tartoztál a Széchy-teamhez, nem is igen futtattak. Mit éreztél, amikor győztesként értél célba Athénban?
- Hazudnék, ha azt mondanám, nem éreztem némi elégtételt, de nem ez volt a domináns emóció. Boldog voltam, minden mellékíz, mögöttes gondolat nélkül. Azt mondtam magamban: na végre, valami nekem is sikerült!
- Miért, eddig csak a frusztráció jutott osztályrészéül?
- Azt azért nem mondanám, beesett egy-két érem, de az igazi nagy eredmény elmaradt. Arra is gondoltam: most talán sikerült meggyőznöm a kétkedőket.
- Ugye tudod, hogy a károgókat csak egy jó olimpiai eredménnyel tudod leszerelni?


- Persze hogy tudom. A rövidpályás úszást sokan afféle abberációnak tekintik, aminek semmi köze az 50 m-es medencében előadott változathoz. Ám nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy én direkt erre készültem. Szó sincs róla. 1996-ban péládul éppen azért mentem át Boca Ratonból, a Florida Atlantic Universityről a USC-re, mert előbbiben csak 25 yardos medence volt, utóbbiban pedig 50-es is van.
- Tudod, hogy Kiss Balázs is a USC-n végzett, előtted két éve?
- Jaj, hát hogyne tudnám! Rengetegszer találkoztam vele, el is beszélgettünk, közelebbi barátságba azonban nem keveredtünk. Persze, megfordult a fejemben, milyen szép lenne, ha még egy magyar olimpiai érmest adna ez az alma mater.
- Mit vársz magadtól Sydneyben?
- Az ausztrál világcsúcstartó Ian Thorpe szerintem verhetetlen 200 gyorson, és a holland Van den Hoogenband is jobbnak tűnik nálam, bár rövidpályán egyszer már megvertem. Azaz: nem, elérhetetlen a bronzérem. Bár sok függ attól, hogy ki lesz a második ausztrál, mert akár Klim, akár Hackett indul, vele is komolyan számolni kell. Decemberben megúsztam a FINA-szintidőt, egészen pontosan 1:49.3-at, tehát ott a helyem az olimpián.
- Idestova a harmadikon ...
- 1992-ben még csak 18 éves voltam, akkoriban a 100 m gyors volt a fő számom, egy ideig tartottam is az országos csúcsot. Atlantában - szerintem igazságtalanul - kihagytak az akkor már fő számomnak számító 200 gyorsból, most végre bizonyíthatok.
- Nem próbálkozol meg a 400-zal Sydneyben?
- Én szívesen megpróbálkoznék, csakhogy az első napon tartják a 400-at, s rögtön utána a fő számomat, a 200-at. Nem szeretnék két szék között a földre pottyanni.
- Az új szövetségi kapitány részéről érzed a bizalmat?
- Érzem. Vagy mondjuk azt: semmiben nem akadályoz. Kiss Lászlóról van szó, hogy ne beszéljünk rébuszokban. Az athéni rövidpályás vb egybeesett egy hazai felmérő versennyel, megtehette volna, hogy kötelez: azon induljak. Nem tette meg, elengedett Athénba. Számomra már az is nagy dolog, ha nem próbálnak ártani nekem, én ezt már úgy élem meg, mintha segítenének.

Egerszegi Krisztina
Kovács Ágnes
ÚSZÁS

KÉPEK

 

 
LINKEK

  Szabados Béla