Szombaton keretbe zárta az 1958 óta legjobb kontinensbajnoki szereplését a sportág, hiszen a férfiak egyéni toronyugródöntőjében Lengyel Imre második lett, Hajnal András pedig bár az utolsó ugrásig ezüstérmes pozícióban szerepelt, végül az ötödik helyen zárt.
Zseniális mérleg ... Lengyel amúgy már korábban is rendelkezett egy Eb-ezüsttel, három éve, az isztambuli Európa-bajnokságon 3 méterről lett második. Berlinben ebben a számban nem jutott fináléba. Legalább minden idegszálával a toronyra koncentrálhatott. Sikerrel tette. Habár a tizenkettes döntőben a német Heiko Meyer végig jól őrizte az elsőségét - nyert is nagy fölénnyel - a két magyar végig az éremért ugrott. Hajnalban lehet némi hiányérzet, hiszen talán már a nyakában érezte az ezüstöt, ám rontott, ami neki érembe került, Lengyel viszont felkapaszkodhatott a dobogóra.
"A döntő előtt meggyőződésem volt, esélyem lehet az éremre, és nem is csalódtam. A német Meyert ma nem lehetett megelőzni, tényleg megbízhatóan ugrott, így pedig főleg elégedett vagyok a második helyezéssel. Annak ellenére, hogy Berlinben három méteren nem jutottam döntőbe, továbbra is mindkét számra koncentrálni fogok, de az kétségtelen, a most látottak alapján a toronyugrásban talán nagyobb a fantázia" - összegzett Lengyel, majd a doppingvizsgálatra sietett. Jó szokás szerint ismét őt sorsolták ki, három palack ásványvíz - és több óra elteltével - végül is ott is sikerrel járt. Benyák András (ő Lengyel edzője) szerint Imre éretten versenyzett, kisebb, apró megingásoktól eltekintve kihozta magából a maximumot.
"Előzetesen a legjobb hat között akartam végezni, ez végül is sikerült, hiszen ötödik lettem, az viszont tényleg bánt egy kicsit, hogy öt ponttal lemaradtam a dobogóról. Sajnos a hazai létesítményhelyzet miatt nem volt ideális a felkészülésem, talán ha ezen a téren minden rendben van, több is sikerülhetett volna. Összességében elégedett vagyok, Imrével párosban nyertem egy ezüstöt, most ötödik lettem,. Az ifik között ott voltam a legjobbak között, örülök, hogy két év után a felnőttek között is kezdtek beérni" - összegzett Hajnal András.
Hajnal Attila szövetségi kapitány (nem meglepő) elégedetten nyugtázta a látottakat:
"Imre remekül versenyzett, Andrisnak viszont az utolsó ugrással sajnos nem volt szerencséje, a háromfős csapat két ezüstöt vihet haza Berlinből, ezt csinálja utánunk valaki ... "

sal, Nemzeti Sport 2002.08.04.