Firenze, 1000 néző, V: Galkin (orosz), Lüdecke (német)

MAGYARORSZáG: KóSZ - Tóth F., KáSáS 2, Vári 1, dr. Molnár 1, Steinmetz B., KISS G. 1. Cs: MÄRCZ 1, VARGA ZS. 1, Kiss Cs., Fodor, Vincze, Biros. Szövetségi kapitány: dr. Kemény Dénes

HORVáTORSZáG: SKOLNEKOVICS - Simenc 1, STRITOF 2, Boskovics, Baracs, Hinics 1, V. Kobescsak. Cs: Padovan, Djogas 1, Sarics, SMODLAKA 1, Ivanis. Szövetségi kapitány: Neven Kovacsevics

Gól - emberelőnyből: 8/4, ill. 9/4

Péntek este kiderült, hogy az olasz együttes nem az a kifejezetten világrengető csapat. A "Richter-skálán" maximum hatos-hetes erősségű. A házigazdák egyébként épp 7-6-ra kaptak ki a horvátoktól, akik szép lassan bedarálták a Rudics-brancsot, 3-5-ről fordítva meg a mérkőzést. Calcaterráék brutálisan kemény védekezésükkel próbálták pótolni hiányosságaikat, ám ezzel a harcmodorral önmagukat őrölték fel: az ő adottságaikkal képtelenség huszonnégy órán belül két mérkőzést végigbrusztolni a sokkal masszívabb magyar és horvát gárda ellen. Arról nem is beszélve, hogy a bírói kar érintett tagjai látták, mi történt az első napon, s némiképp igazítottak a stíluson: ítéleteik alapján a második félidőben néha egy zágrábi uszodában (de legalábbis abszolút semleges helyszínen) érezhette magát a kívülálló. Szemléltetés gyanánt annyit: amíg az első nap a bekkek közül Steinmetz és Vári pontozódott ki, addig most Silipo és Postiglione. Igaz, a győzelmet elsősorban mégiscsak déli szomszédaink harcolták ki, a mindent eldöntő gólt például Simenc zúdította be kilenc méterről. Utóbbi lövést látva egy pillanatra sajnálkozott az ember, hogy éppenséggel nem horvát újságíró, akkor ugyanis feltűnés nélkül hozsannázhatna a zágrábi óriás hosszú felsőbe küldött bombájáról, ám az azért így is leírható: ilyen gól csak a mesében létezik.

Ez egyben azt is jelentette, hogy szombat este - akárcsak Sevillában a spanyolok elleni mérkőzésünk alkalmával - tisztába lehetett rakni az A-csoportot: győzelmünk esetén az első, iksz esetén a második, vereség esetén elképzelhetően a harmadik hely felé vehetjük az irányt (elvégre a három "erős" együttes letudta az egymás elleni meccseit).

Előzetesen nem csupán a szívünk szavazott az egyes variációra. Dr. Kemény Dénes kapitánysága alatt a horvátok még egyszer sem tudták legyőzni csapatunkat. Miután az 1997-es athéni Világkupán rögvest tekintélyteremtő 10-5-tel mutatkoztunk be az atlantai olimpia friss ezüstérmesének, vetélytársunknak a legkecsegtetőbb eredmény a sevillai 7-7 volt. Igaz, ha Molnár kissé higgadtabb az utolsó másodpercekben (egy az egyben állt szemben a kapussal emberelőnyben, de belehúzta), akkor ott sem ússzák meg a vereséget. Perth-ben ugyanakkor azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a nyögvenyelősen pólózgató magyar gárda is begyűri őket a végére (9-8).

Más kérdés, hogy a világbajnoki leégést követően kapitányt cseréltek, és egyik legtehetségesebb edzőjük, Neven Kovacsevics ült a kispadra. Aki nagy söprést - egyesek szerint túl nagyot - végzett: az abszolút sztárcsapatnak számító Mladost Zagreb helyett a tengermellékre helyezte a hangsúlyt, együttesének gerincét spliti és dubrovniki pólósok alkotják. Ebből némi feszültség is támadt, az élő legenda, Perica Bukics lemondta a válogatottságot. Mindazonáltal nélküle is elég jó kis együttes jött össze, melynek egy gyenge pontja van: miután Krzicsnek eltörött a bordája, balkezes nélkül maradt.

Igaz, nálunk az épp a kölni laborban küzdő Benedek nem volt ott a vízben, midőn az Eb előtt egy héttel a közös kétkapus edzéseken rendre eltángáltuk őket. Jóllehet a tréning össze sem hasonlítható az éles mérkőzéssel, nyomokat csak hagy a fejekben. és azt a kapitányi megjegyzést se engedjük el a fülünk mellett, hogy "Elég jól megismertük őket ennyi idő alatt."

Ezért aztán amikor a délelőtti városnézés alkalmával két reklámember nagyszabású kocsmázásra invitálta a mieinket ("Van programjuk estére? Ha nincs, jöjjenek nyolcra, söntésről söntésre fogunk járni, és jókat beszélgetünk!"), a válasz egyértelmű volt: "Már van programunk. Meg kell vernünk a horvátokat."

*

Nem úgy kezdtünk, hogy itt biztos győzelem lesz. Három akciót idegeskedtünk el az elején, míg a horvátok hárompercnyi passzivitás után beverték első előnyüket (természetesen Simenc sütötte el az ágyúját). Bár már ekkor is kifejezetten élvezetes játék folyt a medencében, gólok ezután is csak fórból estek (továbbá az eső - az égből). Molnár egyenlített, aztán jött Stritof, majd az Eb első igazi Kásás-bombája (2-2). Kisvártatva végre az élre vághattunk volna, ám a következő két előny során nem hagytunk maradandó nyomot az eredményjelzőn. Bár egyet kibekkeltünk, a másodikba Kósz csak belekapni tudott, Djogas pedig örvendezett. Vári végre megtalálta lövőformáját, és hovatovább Simenc produkcióját is homályba borító kapufás góllal egyenlített. Meglehet, még a bevágódó labda pazar látványa lebegett a mieink szemei előtt, elvégre öt másodperccel a duda előtt kissé nagy területet hagytak Smodlakának, aki el is engedett egy remek svédcsavart (3-4).

Ijesztően kezdődött a harmadik rész: kettő az egy ellen mentek el a horvátok, csakhogy Kósz bemutatott egy "földöntúli" bravúrt, szinte a víz felett repülve át a kapáslövésre, majd kibekkeltünk egy hátrányt, hogy aztán Märcz végre bevarrja a miénket (4-4). Jó esély mutatkozott, hogy átvegyük a vezetést, Kiss Csaba azonban bántóan szertelenül bánt a labdával, s aztán izgulhattunk a soros hátránynál. Védőink azonban félelmetes intenzitású mozgással szinte eltüntették a létszámban mutatkozó mínuszt, az ellentámadásból pedig Kásás káprázatos átdobós csel után szétlőtte a hosszú alsót (5-4).

Boldogságunkon Stritof lohasztott, amikor a negyedik negyed elején négy, zsinórban elbaltázott előnyt követően megtalálta a rövid felsőt, csakhogy Varga sem tévesztett előnyben, majd egy újabb, kizárólag magyar kiadásban látható csoda következett: Märcz centerből mintegy három és fél mázsányi rázuhanó emberanyagtól takarva is kitette a labdát Kiss Gergőnek, aki a létező legtökéletesebb ívben ejtette a hosszú sarokba (75). Ettük viszont a kefét, hiszen egy már kivédekezett hátrányból hagytuk gólt lőni Hinicset. Végül sem ez, sem az utolsó percben kihagyott hátrány nem ütött vissza, elvégre a zárópillanatokban ugyan újfent hátrányba kerültünk, de Boskovics labdája elhalt a magyar kézerdőn.

Dr. Kemény Dénes: - Ha a görögök ellen is jól játszunk, meglehet az első hely és a valamivel könnyebb ellenfél a negyeddöntőre.

A LEN ura szerint a magyar válogatott az esélyes

Víztükör Azt mondja a sportdiplomata, egy szavába kerülne, hogy Magyarország kapja a 2001-es vízilabda Európa-bajnokságot. De nem szól ... Nem kapott ré felkérést. Szerinte ezek után nem elképzelhetetlen, hogy Horvátország lesz a befutó. Nézzük csak meg, micsoda műsorfüzetet hoztak Firenzébe is, még meg sem kapták az eseményt, de már órára lebontott programjuk van, már most tudják, hogy a férfidöntő 21 órakor lesz Zágrábban. Azt mondja a sportdiplomata, ne csodálkozzunk, ha ismét lemaradunk az Eb-ről. Így nem megy ... Pedig ő csak szólna Bartolo Consolónak, az Európai Úszóliga elnökének, és már lehetne is tervezni a budapesti eseményt. Ötlete is lenne. Az ellenőrök akár hajóval is mehetnének a szállásukról a Margitszigetre, amely egyedülálló helyszín lehetne. Vagy ott van a Komjádi, esetleg női meccseknek Eger, ha végre valahára felépül a Makovecz-uszoda. Megvalósulhatna a nagy álom, amiről 41 éve csak ábrándozunk. Igen, 1958-ban rendeztünk utoljára "vizes" Európa-bajnokságot. De a sportdiplomata nem szól. Ha neki nem szólnak, hogy szóljon, akkor csöndben marad. Pedig a sportdiplomata is tudja, hogy a Magyar Vízilabda Szövetség vezetősége bejelentkezett az Eb-re. Igaz, az új vezetőség nem a kebelbarátaiból áll. Ezt nagyon jól tudja a sportdiplomata. Az újhullámos szövetségi vezetés azzal érvel, ha Firenzében nyer a férfiválogatott, akkor biztos, hogy könnyebb lesz otthon kijárni a rendezéshez szükséges pénzt. Azt is tudni vélik, ha elnyerik a rendezés jogát, az állami sportvezetés is támogatná a lebonyolítást. Nem csak szavakban. A sportdiplomata azonban továbbra is szkeptikus. Szerinte, ha "ezeken" múlik, soha az életben nem kapjuk meg a rendezést. Mert ahhoz mutatnunk kell magunkat, minimum, hogy Firenzében is úton-útfélen hirdetni kellene, hogy Magyarországnál nincs jobb választás. A sportdiplomata és a szövetség új vezetősége egyébként keveset beszél egymással. Közben pedig Bartolo Consolónak nem szól senki. Bocsánat, a horvátok szólnak, pénteken is a kezébe nyomtak egy műsorfüzetet, amelyben benne van, hogy 2001-ben Zágrábban 21 órakor kezdődik a férfi Európa-bajnoki döntő. Valaki egyszer azt mondta, a magyar vízilabdázás legnagyobb ellenfele a magyar vízilabdázás. Talán egyszer másképp lesz ...

Consolo: "Sajnálom Benedeket"

Bartolo Consolo az Európai úszóliga (LEN) olasz elnöke. Az öreg kontinensen, legyen szó úszásról, vagy éppen pólóról, az ő szava dönt. Közlékeny, udvarias ember. Nem kell hozzá bejelentkezni. és "veszi a lapot". Amikor felvetjük, igaz-e, hogy táncra perdült, amikor megtudta, Benedek Tibor az eltiltása miatt nem szerepelhet az Európa-bajnokságon, csak nevet... Szerinte valaki fantáziált, ez áll a történet hátterében. Benedek ügyéről viszont hivatalból is van véleménye.

- Higgye el, nagyon sajnálom Benedeket, de a szabály, az szabály, be kell tartani - mondja Bartolo Consolo. - Tibor szervezetében tiltott szert találtak, ami következményekkel jár. Ebben az esetben pedig nem szempont, nem lehet szempont, hogy az illető milyen tudásszintű játékos. Olaszországban, akárcsak a világ többi részén, mindenki érzékeny a doppingesetekre. és minden eszközzel tenni is kell azért, hogy a sport valóban tiszta maradjon. Benedek ügyét jelenleg az Olasz úszószövetség vizsgálja, ez a testület fog határozni. Ne kérdezze, hogy milyen eltiltásra számíthat, mert én sem tudom.

- Sokan úgy érzik, addig-addig húzták a Benedek-históriát, amíg a játékos lemaradt az Európa-bajnokságról...

- Az ominózus Florentia-Roma olasz bajnoki találkozóra június huszonhatodikán került sor, azon ellenőrizték a játékosokat. A késedelem oka az, hogy a LEN csak augusztus nyolcadikán kapott értesítést a történtekről. Ha korábban tájékoztattak volna bennünket, mi is hamarabb lépünk.

- Ezzel azt akarja mondani, hogy adminisztrációs hiba a késedelem valódi oka?

- Nem hiszem, hogy adminisztrációs hibáról vagy feledékenységről van szó. A kölni laboratórium rengeteg mintát vizsgál, azt pedig tudomásul kell vennünk, hogy az ellenőrzésnél van egy erősorrend.

- Ezt hogy érti?

- A világversenyeken vett mintákat gyorsabban megvizsgálják. Minden tiszteletem az olasz pólóbajnokságé, de nyilvánvaló, hogy nem a Florentia-Roma meccs mintái élveztek elsőbbséget.

- Más téma. Nem tart attól, hogy az úszás bűvköréből kilépve, az önálló Európa-bajnoksággal támogatókat veszít el a vízilabdázás?

- A mostani női és férfi Európa-bajnokság egy kísérlet része. Választ kaphatunk arra, hogy az önállósodás milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Kíváncsian várom én is, hogy a szponzorok és a médiumok hogyan fogadják az új rendszerű lebonyolítást.

- Ha netán egyedül nem megy, elképzelhetőnek tartja, hogy ismét az úszók kontinensviadala idején rendezik meg a pólósok küzdelmeit?

- Erre nem tudom a választ.

- ön szerint ki nyeri a férfi pólós Európa-bajnokságot?

- A magyar válogatott remek, kitűnő erőkből áll. Ha a nyitónapon az olaszok győztek volna a magyar csapat ellen, talán őket is az esélyesek közé sorolnám. A játék alapján a magyar együttes látszik esélyesnek. Persze, egy a fontos: valóban a legjobb csapat nyerje meg a kontinensviadalt.


Kontrafault

Jó dolga van az Európa-bajnokság VIP-vendégeinek, az ételt ugyanis nem más, mint a világhírű énekes, Sting szakácsa készíti és tálalja. Az úriembert Sergio Chiarandininek hívják, néhány évvel ezelőtt még nem a sütőnél, hanem az olasz hosszútávúszó-válogatott tagjaként remekelt (a 91-es perth-i világbajnokságon ezüstérmet nyert). Chiarandini nem titkolja, megtiszteltetésnek tartja, hogy ha Sting a Firenze melletti birtokán pihen, ő készítheti a harapnivalót. "Kiszámíthatatlan, mikor érkezik. Megcsörren a telefonom, és mennem kell. Két szakácsa van Olaszországban: jómagam, mint az olasz ételek specialistája és egy másik mester, aki az angolszász étkek elkészítésében járatos" - mondja Chiarandini.
Szakácsunk azt is megsúgta: Sting rajong a talján levesekért, a különleges ételek viszont nem kedvencei. A kaviár például szóba sem jöhet az asztalon, de ugyanez igaz a langusztára is. Chiarandini azt sem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem szereti a Sting által képviselt zenei stílust. "Nem az én világom, de nem is fontos, hogy szeretem-e a zenéjét. Egy a lényeg, hogy az ebéd után elégedetten álljon fel az asztaltól. Nem tagadom, előfordult már, hogy visszaküldte az ételt. Azóta nem készítek neki langusztát ..."

A Fiorentina labdarúgóinál dolgozó edzőzseni, Giovanni Trappatoni átvette a német férfi pólóválogatott irányítását. Egy fénykép erejéig ...
A történet lényege: a germán együttes pont abban a szállodában lakik, ahol Trappatoni és a firenzei "violák" argentín sztárja, Gabriel Batistuta szállt meg. A közös fényképezésbe könnyedén belement a korábban a német Bayern Münchennél is dolgozó Trappatoni, sőt, azt is vállalta, hogy úgy tesz a képen, mintha a taktikát magyarázná a játékosoknak. A kapcsolat egyébként nem csak egy fénykép erejéig szólt, jövő hétre egy közös szállodai vacsorát is lekötöttek. Az edzőmágus tanácsaira amúgy is rászorul a teuton csapat, hiszen meglehetősen gyengén muzsikálnak az Európa-bajnokságon. Lehet, hogy pont ezért "fűzik" Trappatonit?

Csúnyán lesre futtatták Yuri Chechit, az olasz torna legnagyobb alakját. A gyűrűn olimpiai aranyat nyerő sportoló cége varázsolta újjá a pratói uszodát, majd a két nappal ezelőtt megtartott átadó ünnepséget követően a már megérkezett női válogatottakat vendégül látták egy szolid lakomára. A fogadás többe került a valós 30 millió líránál (kb. 4 millió forint), s Cecchinél 48 órán belül kopogtatott az adóhatóság, hogy körbeszaglásszon: ugyan miből telik ilyen fényűző partira? Az olasz újságírók csak megvonták a vállukat, így jár az, aki nem barátja a kormányzópártnak.

Csurka Gergely és Sal Endre Nemzeti Sport 1999. szeptember 5.