Kovács Ágnes hároméves veretlenségi sorozata szakadt meg 200 mellen Helsinkiben A magyar úszóválogatott az előzetes terveknek megfelelően három aranyérmet nyert az Európa-bajnokságon, Helsinkiben. Eddig tehát minden stimmel. A három diadalból azonban csak kettőt aratott Kovács Ágnes, a harmadik győzelem Batházi István nevéhez fűződik.

Kovács Ági 1997 óta hét Eb-aranyat nyert, ezért aztán nem neheztelhetünk rá, amiért nyolcadszorra, szombaton becsúszott egy ezüst. Inkább az a kellemetlen, hogy éppen bombabiztos számában, 200 mellen, és az olimpia előtti utolsó világversenyen. Igaz, Ági már pénteken azzal búcsúzott, hogy tart a román Caslarutól, mert amellett, hogy nagyon jó időt ment a középfutamban, láthatóan ki se úszta magát, majd Kiss László szövetségi kapitány szombat délelőtt úgy fűzte tovább e gondolatot: ha Ági nyerni akar, 2 perc 26 másodpercen belül kell úsznia.

Persze hogy nyerni akart, de 2:26-nál jobbat produkálni nem csupán szándék kérdése. Három éve, a sevillai Eb-n sikerült (2:24.90), két és fél éve, a perthi vb-n is (2:25.45), a tavalyi Eb-n azonban már nem (2:27.12), de az arany mindig összejött, mert Caslaru Isztambulban hiába úszta élete addigi legjobbját, az még mindig csak 2:27.80 volt. Idénre viszont, 25 éves korára több mint egy másodpercet javult (2:26.76), és ezzel nyert is. Csodák és boszorkányok tehát márpedig vannak - de foglalkozzunk inkább a magunk bajával.

Dacára annak, hogy Kovács Ági a hét megpróbáltatásai miatt kissé törődötten rajtolt, 170 méterig biztosan vezetett, ám 180 után nyilvánvalóvá vált, hogy a jobb benyúlás dönt majd, és mivel a román lány ujjheggyel, a magyar viszont tenyérrel érintette a falat, a női 200 méteres mellúszásban megszakadt egy hároméves veretlenségi és egy örökösnek hitt nyeretlenségi sorozat.

Európa-csúcstartónk erre csak akkor döbbent rá, amikor megnézte az eredményjelzőt; először gépiesen rácsimpaszkodott a kötélre, aztán erőt véve magán gratulált az ellenfélnek, majd elbújt a bemelegítő-levezető medence sarkába sírdogálni. Kiss László ezalatt így taglalta a vereség okait: "Három momentum döntött. Az első, hogy Ági túl erősen kezdett, bár ezt én tanácsoltam neki, a második, hogy 150-nél nem fordult jól, a harmadik pedig, hogy nem jött ki neki a benyúlás."

Végszóra megérkezett az ezüstérmes is, aki a futam óta eltelt félórában feldolgozta, hogy nem lett nyolcszoros Európa-bajnok, úgyhogy már közlékeny hangulatban mondta kérdés nélkül is: "Megint éreztem, hogy szoros a verseny, de most tényleg az volt, és nem gondoltam volna, hogy ennyire. A benyúlásom sajnos rosszul jött ki, ezen múlt. Úgy indultam el Helsinkibe, hogy egy arannyal is beérem, most van kettő, az egyik ráadásul olimpiai távon, de nem hittem volna, hogy éppen kétszázon kapok ki."

És amit még kevésbé hittünk, az csak ezután következett: Batházi István vasárnap visszahozta a szombaton elveszett aranyat, mert a józan ész határát súroló meglepetéssel Európa-bajnok lett 400 vegyesen!

Először persze döntőbe kellett jutnia, ezt tegnap délelőtt a negyedik legjobb idővel meg is tette, így kapta meg a hatos pályát az esti fináléban. Kiss László előzetesen a 2-5. hely valamelyikére "lőtte be", és e becslés kezdetben túl optimistának tűnt. A Szpari 22 éves úszója ugyanis a mezőny közepén "utazott", ám az utolsó százra fordulva felvillant a lehetősége az éremszerzésnek. Olyanynyira, hogy 350-nél már csak a román Badita tempózott előtte, azaz a szereposztás fordított volt, mint a Kovács-Caslaru pár esetében. És ezúttal is a hátulról támadó diadalmaskodott, csakhogy az most Batházi volt! Óriási hajrát nyitott, hatalmas egyéni csúcsot úszott 4:18.51-gyel, de ezt természetesen csak a szakemberek és az ínyencek vették volna észre. Azt viszont, hogy elsőként, Európa-bajnokként csapott célba, hogy az eredményhirdetésen a dobogó tetején állt, mindenki láthatta.

Tipikus esete volt ez a "ha nem látom, nem hiszem"-nek, és ezt az újdonsült bajnok sem tagadta: "A kezemben van a virág, a nyakamban az érem, úgyhogy tényleg Európa-bajnok lettem. Tudtam, hogy az éremesélyesek között haladok, de azt gondoltam, a harmadik helyre lehetek jó. Ahhoz képest, hogy nekem is az olimpia idén a fő cél, meglepetés ez az egyéni csúcsjavítás és a győzelem."

Kiss László számára nem különben: "Abban bíztam, hogy egyéni rekordot úszik, de az Európa-bajnoki címben nem."

Utoljára Czene Attila volt az a magyar úszó, aki saját magát is tökéletesen meghökkentette győzelmével - ez 1996-ban, Atlantában történt. Most, két és fél hónappal Sydney előtt Batházi vitte végbe e bravúrt, neki köszönhetjük, hogy magyar részről ugyan vegyes úszással, de nem vegyes érzelmekkel zárult az Eb.

Győztesek, műugrás, női 3 m-es páros: Julija Pahalina, Vera Iljina (oroszok); férfi toronyugrás: Dmitrij Szautyin (orosz). Úszás, férfiak, 50 gyors: Alekszandr Popov (orosz) 21.95; 400 vegyes: Batházi István (magyar) 4:18.51; 4x100-as vegyesváltó: Oroszország 3:39.29 p. Nők, 50 hát: Nina Zsivanyevszkaja (spanyol) 28.76; 200 pillangó: Otylia Jedrzejczak (lengyel) 2:08.63; 50 gyors: Therese Alshammar (svéd) 24.44; 400 gyors: Jana Klocskova (ukrán) 4:09.41; 4x100-as vegyesváltó: Svédország 4:06.00 p.

Ballai Attila, Sporthírek, 2000.07.10.