FONTOS


 

Wouda szerint az erőnléttel nem lesz gondja az MTK-nak

Kétszáz vegyes.

Egykor Darnyi Tamás birodalma volt, tőle Czene Attila vette át a stafétabotot.

Két éve viszont Marcel Wouda az egyeduralkodó, a kilencvenhetes sevillai Európa-bajnokságon és a tavalyi perthi világbajnokságon egyaránt ő nyerte meg a "magyar" számot. Nem mellékesen, Isztambulban is hozza a formáját, ott lesz a szerdai 200 m vegyes döntőjében. Egy Európa-bajnoki címet már nyert Isztambulban, benne volt az oroszokat legyőző 4x200 m-es holland gyorsváltóban.

-- Ez még nem jelent semmit, mindig jól kell úszni. Tudja, hogy van, elég egy rossz rajt, vagy egy gyengébb forduló és máris oda az ember egész éves munkája. -- mondja a két méter magas holland óriás.

-- Ki lehet veszélyes önre?

--Czene Attilára a finn Jani Sievinenre a német Kellerre és az olasz Rosolinóra nagyon oda kell figyelnem. Persze rajtuk kívül is bárki kifoghat egy jobb napot.

-- Nyer?

-- Erre csak azt mondhatom, szeretnék. Sok mindentől függ, de ezt már ecseteltem.

-- A formájára viszont nem lehet panasz, a hétfőn Európa-csúccsal győztes holland gyorsváltónak is tagja volt.

-- Nagy dolognak tartom, hogy legyőztük az oroszokat, ehhez persze az is kellett, hogy én is egyéni csúcsot ússzak. Fantasztikus a váltónk, azt hiszem hosszú időre kibérelhetjük a dobogó legfelső fokát. Ez a mostani ugyanis nem kicsúszott eredmény, hanem szisztematikus munka eredménye.

-- Nem is olyan régen Budapesten is megfordult. Emlékszik rá?

-- Hogyne, egy úszógálára voltam hivatalos, ha jól emlékszem két éve volt. Tetszett, remek ötletnek tartottam, hogy a világ legjobbjai egy gála keretében párbajozzanak egymással.

-- Arra is emlékszik, hogyan végzett Czene Attila ellen?

-- Kikaptam, de nem voltam felkészült. Amúgy jól éreztem magam, tudom, nem mondok újat, de Budapest gyönyörű város. Volt időm, sokat sétáltam a Duna-parton, a Várban. Tényleg szép hely. Szeretem Magyarországot és tisztelem az úszósportját. Kevés olyan ország van ahol ilyen komoly hagyományai vannak a sportágnak. Egyébként a volt erőnléti edzőm jelenleg Budapesten él, azt mondta, a legjobb magyar labdarúgócsapatnál dolgozik

-- MTK-nak hívják...

-- Igen, az MTK...

-- Ön ezek szerint tapasztalatból tudhatja a választ. Lehet erőnléti gondja a magyar csapatnak?

-- Kizártnak tartom...



Jan Hempel: gyógyír a sebekre

MŰUGRÁS

Jan Hempel javított, az elrontott egyéni toronydöntő után -- esélyes volt, ám csak hetedik lett -- Heiko Meyer oldalán megszerezte a páros toronyugrás aranyérmét. Persze, ne kisebbítsük Meyer érdemeit sem, aki az ominózus Hempel-bakinál toronyugrásban a második helyen végzett. A germán kettősnek csupán egy riválisa akadt, az orosz Tyimosinyin, Lukasin páros, ám be kellett érniük a második hellyel. Az egyéni toronyugró viadal bronzérmese is ott volt a mezőnyben, az ukrán Roman Volodkov Alekszandr Skripnik oldalán versenyzett. Nem sok sikerrel, csak alig voltak szinkronban egymással.

Egyébként a legutóbbi páros toronyugrást -- kilencvenhétben, a sevillai Eb-n debütált a szám -- is német kettős nyerte, név szerint, Wetzigl és Piper. Ôk nem indultak az Eb-n, ám a németekre is igaz az örökbecsű szlogen: van másik...
Úszó, műugró, műúszó és hosszútávúszó Eb 1999
Immár két Kovácstól tarthat Európa



Sóhaj.

Meggkönnyebbült sóhaj.

A csúf hétfő után kedden végre helyre állt a világ rendje. Kovács Ági tündökölt a 100 m mell selejtezőjében (a döntőbe Kovács Krisztina is bekerült!), Nyíry Anna ötödik lett 50 m pillangón, Czene keserves kezdés után ott lesz szerdán a magyar szám, azaz a kétszáz vegyes fináléjában, Zubor pedig besprintelt a száz gyors döntőjébe.

Mi kell még!?

Hát végre arany kellene, de ezzel még várjunk szerdáig, a kedd eseményeiben is érdemes elmerülni.

Mert, hogy bajban van Európa. Kaptak még egy Kovácsot. Nem örülnek neki, nincs is okuk rá... Eddig azt tudták, hogy van egy Kovács Magyarországon, akit nem lehet megverni mellen. Erre itt van a másik Kovács -- a honvédos Krisztina -- aki nem vetekedhet Ági zsenialitásával, ám első felnőtt világversenyén döntőbe került. Mert, hogy a keddi 100 m-es mellúszás összesített végeredménye: 1. Kovács Ágnes 1:08.42 (erről még lesz szó bővebben), 7. Kovács Krisztina 1:11.22. A kisebbik Kovács -- hiába, rohan az idő... -- a sorsdöntő középfutam után egyáltalán nem volt boldog.

-- Szomorú vagyok... Jobban akartam úszni, de nem ment... Meg kellett volna döntenem az egyéni csúcsomat -- mondta legörbült szájjal, majd egy kicsit bizonytalanul (még nincs tizenhat éves) edzője, Nagy József keresésére indult a tömegben.

És akkor arról a hölgyről, aki a középfutam és döntők során legalább akkora tapsot kapott mint Hoogenband vagy a világcsúcsot úszó svéd Kammaerling. Persze, hogy "Ágnesz Kovákszról", azaz Kovács Ágnesről van szó. Az elismerés oka egy számsor: 1:08.42. Ennyit repesztett a 100 m-es mellúszás középfutamában. Ráadásul úgy, hogy nem adott ki mindent magából, játszott a mezőnnyel. A délelőtti selejtezőben 1:09.31-et ment, erre jött az 1:08.42. A világbajnok fölényére jellemző, hogy a második legjobb időt kínkeservek árán az ukrán Bondarenko érte el. Annyit sem tudott mint Ági a reggeli előfutamban (1:09.68). Persze semmit se kiabálljunk el. Ô is ezt teszi.

-- Az a lényeg, hogy jól ment az úszás, a gratulációkat most hagyjuk -- mondt a középfutam után.

Hagyjuk. Szerdáig. Mert 100 mellen nem lehet ellenfele Áginak. Csak akkor veszíthet, ha a rajt után visszafelé kezd el úszni, vagy ha hátrakötözik a kezét. És nagyon emlékeztet valakire. Ilyen fölénnyel, ilyen biztosan, nem is olyan régen egy bizonyos Egerszegi Krisztina nyerte az előfutamokat és döntőket.

De, Egér is szóba kerül még...

Inkább folytassuk Nyíry Annával. A specialistával. Az ötven méteres pillangóúszást neki találták ki. Tavasszal úgy döntögette az országos rekordot, mint a rúdugró Bubka egykor a világcsúcsokat. Szépen, fokozatosan. Isztambulra is tartogatott egy csúcsot. A jeles eseményre természetesen a döntőben került sor. Ahová a hatodik legjobb idővel került be. Azt tudtuk, hogy itt ő nem nyerhet, a svéd Kammerling ugyanis nagyon "bepörgött". Már az elő- és a középfutamban látszott, valami készül. Keddre elkészült, saját világcsúcsát döntötte meg egy tizeddel.

Az Eb-győzelmet érő világrekord: 26.29!

Mi sem maradtunk csúcs nélkül, Anna ismét faragott a saját rekordján. Dolgozhatnak a statisztikusok, a 50 m-es női pillangóúszás magyar rekordja kedd óta: 27.59!

A hölgyek után az urakról. Például Czene Attiláról. Aki újfent bebizonyította, ha baj van, összeszorított fogakkal tud küzdeni. Mert most ha nem is nagy, de egy kis baj azért volt. A keddi előfutamban csak a tizenharmadik időt érte el. Ezzel még nem is lett volna gond, hiszen bekerült a középdöntőbe, ami aggodalomra adott okoz, az az ideje. 2:05.25. Ô is tudta -- már hogyne tudta volna! -- közel három másodperccel több kell a délutáni középfutamban ahhoz, hogy döntős lehessen (nem mellékesen Kerékjártó Tamás a kilencedik legjobb idővel kerüt tovább...). Az elődöntős futamban aztán az egyes pályát kapta (Kerékjártó úszott a kettesen, ám ő végül is a nyolcadik lett a futamban és kiesett). Az egyes pálya nála jó előjel. Atlantában bejött. Az 1-es pálya a 1. helyet jelentette. Most viszont bajban volt a bajnok. Na nem sokáig, alig több mint két perc elteltével kiderült, ez a Czene más mint amelyik tavaly, a perthi világbajnokságon úszott. Az a Czene nem került döntőbe, a keddi Czene viszont igen (2:02.86). A negyedik legjobb időt úszta azok után, hogy délelőtt csak a tizenharmadik volt az övé.

-- Az egyes pálya tényleg fekszik nekem -- mondta a futam után. -- Szeretem, mert csak az egyik oldalon zavarják a vizet. Az is segített, hogy Kerékjártó Tomi mellettem úszott, őt ismerem, tudom, hogy körülbelül mi várható tőle. Ôt figyelve azt is lemérhettem, mennyi kell a döntőhöz. Sok kellett, de az enyém és ez a lényeg. Sokkal jobban ment az úszás, mint délelőtt, szerdán is valami hasonló kellene a döntőben. A holland Woudát a jelek szerint senki sem fogja megverni, a többi hely azonban még kiadó

Czenével tehát szerdán találkozunk. És Zubor Attilával is. Zuborral, aki anno arra tette fel az életét, hogy az elitszámban, a sprinterek között próbál meg érvényesülni. Sokáig nem ment. Tavaly aztán a perthi világbajnokságon az első magyar százas gyorsúszóként átlépte a bűvös ötven másodperces határt. Hatodik lett. Az Eb-n sincs gyengébb mezőny... Sőt. Erről csak annyit, a hollandi Pieter van den Hoogenband igencsak lökdösi Alekszandr Popov trónusát. Minden oroszok cárja kedden nem bírt Hoogenbanddal -- mögötte zárt a középfutamban --, hétfőn pedig a 4x100 m-es gyorsváltóban ki is kapott tőle. Akkor Hoogenband (igaz repülőrajttal) 47.31-et úszott. Senki sem tett még ilyet a világon. Van, aki azt mondja, a szerdai száz gyors döntőjében akár Popov 48.21-es világcsúcsát is megdöntheti. Valóban nem lenne meglepő...

De, vissza Zuborhoz. Attila könnyedén jutott túl az előfutamon, aztán délután a középfutamban is remekelt. A hatodik legjobb időt produkálta (50.28). Olyanokat vert meg mint az olasz Vismara, a német Tröger vagy éppen a másik német, Conrad. Egyszóval döntős, ami sajnos Szabados Bélának nem adatott meg, nem jutott tovább az előfutamokból.

-- Döntős vagyok, ami szuper, már csak az lebeg a szemem előtt, hogy szerdán megdöntsem az országos csúcsomat -- nyilatkozta a középfutam után Zubor. -- Ha sikerül, maradéktalanul elégedett leszek.

És akkor a keddi -- nem magyar érdekeltségű finálékról. Mondjuk a női kétszáz hátról. A számot a francia Maracineanu nyerte meg, az ideje: 2:11.94. Egér ennyit bármikor tudott, no meg a világcsúcs is az ő nevéhez fűződik: 2:06.62... A mai mezőnyt elnézve szinte hihetetlen, hogy volt egy magyar lány aki ennyire volt képes.

És ebbe a képbe illik a férfi százméteres mellúszás döntője is. Jellemző módon, a mezőny legrangosabb tagja a cseh Malek, ő már egyszer szerzett egy Eb-bronzot. Persze, nem a finalisták tehetnek róla, hogy Rózsa és Güttler nem került be a döntőbe. Az Eb-t az olasz Fioravanti nyerte (1:01.34) meg. Az ideje nem kiemelkedő, éppen ezért fájó, hogy a mieink a lelátón ültek a verseny ideje alatt.

A többi döntőről, távirati stílusban. A férfi 100 m-es hátúszást a német Thelöke nyerte meg, a férfi 50 m-es pillangóúszást a már korábban méltatott holland Hoogenband, a női 4x200 méteres női gyorsváltót pedig Németország. A germán váltóban megint ott volt Szalai Szilvia. A német állampolgárságú magyar lány immár második aranyát nyerte Isztambulban. A németeknek ezzel már öt van.

Szerdán remélhetőleg már nekünk is lesz aranyunk.

Sal Endre Nemzeti Sport 1999. július 28.

Kovács Ágnes
VERSENY

KÉPEK

 

 
LINKEK