Bujtor István Rabobán nevű 30-cas cirkálójávalötödsz ör lett magyar bajnok

Rabonbán. Az 1936-ban épült 30-as cirkáló kecsesen ringatózik a kikötőben. Leponyvázva. Szélcsendben ugyanis mindent lehet, csak vitorlázni nem. Ám az idei nyár, úgy tetszik, ilyen. Ha viszont néha fúj - ahogy a hajó kapitánya, Bujtor István fogalmaz -, akkor heten fognak egy szalmakalapot. Most nincs erre szükség. A széles karimájú fejfedő békésen ül gazdája fején, aki elmaradhatatlan napszemüvege mögül kipillantva épp kávét próbál rendelni a vitorlásklub éttermében. Nem olyan egyszerű. A telepen ugyanis fölöttébb szigorú a konyharend. Márpedig délelőtt 11 órakor nincs éppen feketézési idő. "Öntse nyakon egy kis Bailey's-zel. Úgy már szabad, nem?" - mosolyog a vendég, és a pincérnő rögtön megenyhül. Érkezik a kávé, és ezzel egyidőben kibontakozik a Rabonbán története.

- Ugron Gábor csináltatta, és ő adta neki a Rabonbán nevet is. Úgy tudom, székely főméltóságot jelent - meséli Bujtor István.

- Nem akarta megváltoztatni?

-Nem akartam, és nem is szabad! A Rabonbán már hozzánőtt a Balatonhoz. Különben is tetszik, olyan szép hangzása van.

- Na és szerencsét hoz, hiszen idén újra bajnok lett vele.

- Igen, nem mindennapi éremgyűjteménye van. A háború előtt Ugron Gáborral nyerte az első Kékszalagot, majd Berta Lajossal megismételte. Velem eddig két Fehérszalag abszolút első és egy harmadik helyet szerzett, valamint öt magyar bajnoki címet. Az első kettőt ráadásul összevont cirkálóban.

- Pontosan mikor került önhöz?

- Várjon csak... Melyik filmemben is van benne? A Pogány Madonnában még egy csillaghajó szerepel, tehát utána, úgy nyolcvanhét körül.

- Ezek szerint nem véletlen, hogy az Ötvös Csöpi-filmekben mindig fontos szerep jut a vitorlázásnak. Hiszen a filmeket is a hajókhoz köti...

- Szép a víz, gyönyörűek a fények, háttérben a Tihanyi apátság, kell ennél több? Mindezt meg akartam mutatni a nézőknek. Nem beszélve arról, hogy konyítok egy kicsit a sportághoz, így még hiteles is. Ami szerintem fontos. Máig sajnálom, hogy az első filmemben, a Karambolban, ahol egy súlyemelőt kellett alakítanom, nem beszéltem rá a forgatókönyvíró Máriássy Juditot, írja át a figurát kosárlabdázóra. Akkor ugyanis még válogatott szintű kosaras voltam. A súlyemeléshez viszont nem értettem, és ugyan a három fogásnemet megtanultam, a kész filmet látva nem igazán tetszettem magamnak. Nem volt élethű. Azóta igyekszem olyasmit csinálni a filmjeimben, amihez értek.

- Ez a stábra is vonatkozik? Zenthe Ferenc is vitorláskötődése miatt tűnhet fel a Bujtor-filmekben?

- Nem, Zenthe Ferenccel egymáshoz kötődünk. Mint ahogy a többiek is a barátaim. Egyszerűen szeretem jól érezni magam a forgatáson.

- Az Elvarázsolt dollárban játszó vitorlásiskolások azért csak nem mind statiszták voltak?

- Nem, ők tényleg ott tanultak a telepen. Kivéve a főszereplő kislányt, akit Holovits Gyuri barátom a film kedvéért tanított meg vitorlázni. A gyerek egyedül benne bízott, amikor Gyuri nem volt ott, egyszerűen nem volt hajlandó beülni a hajóba, annyira félt. Ezért aztán a jelenetek is úgy készültek, hogy Gyuri evezett előtte, és adta neki az utasításokat, csak éppen ez nem látszik a vásznon.

- A huszonötszörös magyar bajnokkal, Holovits Györggyel régi keletű a kapcsolata?

- Noha Szemesen voltam gyerek, úgy huszonöt éve átváltottam az északi partra. A füredi vitorlásklub, az egykori Vörös Meteor, későbbi MTK-VMSK elég hátul állt a rangsorban, így azt javasoltam a vezetőknek, igazoljuk le a Holovits-testvéreket, akik akkor már nagy névnek számítottak. A rákövetkező évben mindjárt hatodikok lettünk az egyesületek között. Szóval elég régi az ismeretség.

- Versenyeztek együtt?

- Csillaghajóval még külföldön is jártunk. Legtöbbször a Kimsee-n, de Ausztria és Németország szinte valamennyi tavát végigjártuk.

- Idén viszont már a Kékszalagon sem indult.

- Mert éppen az új filmemet forgattam. Majd jövőre, a Fehérszalagon. Az élbolyba azonban már nem tudunk bekerülni. Nem rúgunk labdába ezek mellett az új, rohanó hajók mellett. Pedig régebben micsoda győzelmeket arattunk! Egyszer azt találták ki a versenyszervezők, hogy a győztes hajót annyi üveg pezsgő illeti, ahány kilót nyom a kapitány. Lett is nagy kavarodás, amikor feltűnt a Rabonbán. Kiderült ugyanis, hogy csak kilencven üveggel készültek, és amikor meglátták a hajót, a homlokukra ütöttek, hogy úristen, azt a Bujtor kormányozza, aki százhuszonöt kiló. Becsületükre legyen modva, hogy mire befutottunk, a partról pótolták a hiányzó palackokat.

- Az új filmje is a balatoni sorozat része lesz?

-Igen, vitorlásoktatót játszom, akit a régi főnöke, Zenthe megkér egy bűnügy felgöngyölítésére. Időközben Kern Andris kerületi kapitány lett, és ő is nyomoz, míg az áldozatot Kállai Ferenc, filmbéli üzelttársam alakítja. Ami új, hogy dekoratív rendőrlányokat szerepeltetünk, akik egész jól megtanultak karatézni a szerep kedvéért.

- Mikor láthatjuk a filmen, és mikor a Balatonon?

- A televízió október végére ígérte a Zsaruvér és csigavér bemutatóját, ami egy hatrészes sorozat nyitánya lenne. A Balatonon, a 30-asok között pedig amikor verseny van. Persze, ha megfelelő a szél! Mert szélcsendben nem szívesen szenvedek, inkább beteget jelentek...

Szakzsargon

"A vitorlázás szakzsargonja kétségbeejtő. Magyar szó mutatóba se nagyon akad. Álljon itt egy kis ízelítő. Meg sem próbálom az eredeti helyesírást, mert a legtöbb szó deformálódott. Írom, ahogy ejtjük.

Vegyük a hajót. Van ugyebár a svertes és kíles, esetleg kílsvertes. Palánkozása lehet klinker vagy karvell. Elöl a drótkötél: forstág. Oldalt: vantni, nagyobb hajókon beksztég is van. Az árbocon a szálingok merevítik a vantnikat. Vitorlaügyben elöl a Fock, hátul a Grósz. Na, ezeknek kivételesen van magyar nevük. Az első vitorlát már jóideje Jenőnek hívják, a Grósz neve: Karcsi. Amikor kimegyek vitorlázni, felhúzom a Jenőt és a Karcsit, a Jenőt jól megstrekkelem, beakasztom a fallt a klemmbe, ellököm a hajót a stégtől, és mehetünk. Vigyázni kell, hogy a Karcsi hátsó élében benn legyenek a latnik, mert különben a vitorla flatterol. Az a jó, ha egyes szélben a hajó egy kicsit lúvgirig. Krajcolásnál vigyázni kell, nehogy a másik hajó zihere lébe kerüljön, mert akkor könnyen fel tud szúrni. Ha felszúrt, át kell fordulnunk a másik slágra. Jó, mi?"

(Bujtor István: Ezt megcsíptük, Oszi!? című könyvéből)