A magyar kajak-kenu válogatott a múlt heti Európa-bajnokságnak úgymond "munkából" ment neki, s ugyanúgy távozott Poznanból. Utóbbit persze némileg kényszerből tették a versenyzők, mert egy kis ünneplésre maradt volna erejük, csakhogy a csapat zömét szállító busz még vasárnap délután visszaindult Budapestre. Így az öt megszerzett aranyérem ellenére egyáltalán nem okozott gondot visszazökkenniük a szürke hétköznapok kerékvágásába. Ahogy Angyal Zoltán szövetségi kapitánynak sem, aki tegnap bár kicsit fáradtan, ám készségesen értékelte az Eb-t.

-Három aranyérme után, teljes joggal, mindenki Kőbán Ritát ünnepli. Paradox módon mégis ő az olimpiai csapat egyik legproblémásabb embere. Lassan ugyanis meg kellene hozni a döntést, hogy a négyes mellett párosban vagy egyesben induljon. Ön melyik irányba terelné?

- Nem akarok kibújni a válasz elől, de tényleg nagyon nehéz a kérdés. Azt kellene kitalálni, hogy egyéniben vagy kettesben lenne több esélye az aranyéremre, s ehhez a Kovács, Kőbán duót még mindenképpen ki kell próbálni. A két legjobbnak mondható kajakoshölgy ugyanis ebben az összeállításban még nem ült össze.

- Kőbán nyert egyesben, Kovács és Bóta viszont csak nagyon kevéssel maradt le az első helyről Poznanban. Nem lehet, hogy ez a tökéletes megoldás?

- Kiindulási alapnak mindenesetre megteszi A gond csak az, hogy bár Kőbán ötszázon most megverte Idemet egy másodperccel, ám a kanadai Brunet idén már többször is ennél jóval nagyobb különbséggel megtette ugyanezt. A Kovács, Kőbán páros pedig talán még jobb, mint a Kovács, Bóta kettős.

- A pihent Storczcal és Vereckeivel felálló kajaknégyes önt igazolva valóban sokkal jobban lapátolt, mint a szegedi Világkupán, Borhi Zsombor viszont egyesben nem jutott be a döntőbe. Nem sajnálja feláldozni a legnagyobb presztízsű számot?

- Azért azt is tudni kell, hogy ha Storcz vagy Vereckei indulna egyesben, akkor sem garantált az érem ebben a nagyon sűrű futamban. Igaz, arra sincs garancia, hogy a négyes nyerni fog Sydneyben, de meggyőződésem, csak friss emberekkel van esélye.

- Kapitánysága talán legnagyobb vívmányának mondható, hogy keresztülvitte azon elképzelését, miszerint egy versenyző egy nap csak egy futamban induljon. Ha ennek a jelentőségét most ilyen tisztán látja, akkor annak idején, 1988-ban és 1992-ben edzőként miért nem tudta rábeszélni ugyanerre Csipes Ferencet?

- Akkor én is úgy gondolkoztam, mint ma a klubedzők: Csipes kiharcolta a részvételt, miért ne induljon több számban is? Talán annyival bölcsebb vagyok azóta, hogy látom, az ehhez hasonló vállalkozás lehetetlen.

- A Horváth, Kolonics olimpiai bajnok kenupáros leszerepelt a válogatón, s az Eb-n már a Hoffmann, Kolonics kettős indult. Ilyen könnyedén túl lehet lépni egy évekig verhetetlen egységen?

- Szó sincs róla, sok vívódás, az elmúlt két évet tekintve a sokadik sikertelen újbóli próbálkozás után született meg ez a döntés. Sajnos, egyszer minden sikerszéria véget ér.

- Kolonicsnak azért nem reménytelen a helyzete, de mi lesz Horváthtal?

- Valóban, Kolonics egyesben is kijuthat az olimpiára, s egymásra találtak Hoffmannal is, míg Horváthnak nincs párja. Könnyen előfordulhat, hogy ha ez a helyzet nem változik, az Horváth Csaba pályafutása végét jelenti.

- Ötödik helyével a Hoffmann, Kolonics duó se volt meggyőző. Nem lehet, hogy jobban járnának, ha inkább az egyesre készülnének?

- Elképzelhető. A Pulai Imre, Novák Ferenc páros pillanatnyilag erősebbnek tűnik náluk, míg az ő indulásukkal erősödhet az egyes mezőny.

- Az elmondottakból már erősen körvonalazódik az olimpiai csapat, amit nyilván a versenyzők is tudnak. Nem nyomasztja őket a teher, hogy a közvélemény tőlük várja a legtöbb aranyat Syneyben?

- Nem mondhatnám. Odamennek, és megteszik majd, ami tőlük telik. Persze sok múlik a többi sportág versenyzőin, mert könnyebb egy jó szereplést megkoronázni, mint egy gyengét kijavítani.

Novák Miklós, Sporthírek 2000.07.10.