|
| ||||
|
Tavaly még legyőzte Kőbánt, majd visszavonult Dónusz Éva Szegedről követi figyelemmel az olimpiát -------------------------------------------------------------------------------- forrás: GG, Nemzeti Sport 2000.06.10 -------------------------------------------------------------------------------- - Mikor ült utoljára kajakban? - Tavaly, szeptember elején - vallja be Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakos, aki januártól a Magyar Kajak-kenu Szövetség szakmai titkáraként dolgozik. - Azóta, hogy Laky Éva párjaként a magyar bajnokság 200 méteres számának megnyerése után kiszálltam a hajóból, csak a partról láttam kajakot. Az ob-n amúgy mögöttünk ért célba a Kőbán, Kovács és a Szabó, Viski kettős. - Vagyis a világbajnok kajak négyes tagjai, úgyis, mint azok a hölgyek, akik közül kikerülhet a sydneyi K-2-es egység. A hét végén tartják az első olimpiai válogatót, amelyen ily módon egy Dónusz nevű versenyzőnek is ott lenne a helye... - Eredendően azt terveztem, hogy Sydney után zárom le a pályafutásomat, de apróbb gondok adódtak, amelyek mind sürgették a befejezést. - Beszélne ezekről? - Persze, egyik sem titok. Az ob után edző nélkül maradtunk a Honvédnál, ez zavart, csakúgy, mint a hátfájásom. Az élsport kártékony hatását már én is megéreztem, s egy klubváltás sem ígérkezett kevésbé fájdalmasnak. Tapasztalatból tudom, hogy az ilyesmi megviseli az embert. Bizonytalan felkészülésre nem vágytam,ezért úgy döntöttem, vége. A szövetségben persze még próbáltak győzködni a folytatásról. - A jelek szerint sikeresen, most már velük lapátol egy hajóban. - Igen, s nagyon élvezem, bár újoncként is nagyon összetett a munkám. Az én feladatom, hogy tartsam a kapcsolatot az edzőkkel, a versenyzőkkel, továbbá én bonyolítom a nevezéseket és egyéb nyilvántartásokat kezelek. - Mozgásigényét azért aligha pótolhatja az irodai rohangászás. - A férjemmel futunk és kerékpározunk, mentségünkre vízközelben, a Római-parton. A kajakozás is kezd hiányozni, már kiszúrtam egy használaton kívüli hajót idelent, a szövetség csónakházában. Az elhatározást még tett nem követte, mert olykor itt az asztal mellett is összecsapnak a fejem felett a hullámok. - A szolnoki olimpiai válogató megszervezése is nagy fáradtság lehet. Nem érezné magát jobban, ha még mindig versenyzőként készülhetne a viadalra? -Huszonkét éve foglalkozom ezzel a sportággal, több mint tíz évig küzdöttem stresszhelyzetben a csapatba kerülésért, most úgy érzem, ez már nem hiányzik az életemből. Azért megborzongok, ha a válogatóra gondolok, mert frissek még az élményeim, s pontosan tudom, hogy ott élet és halál kérdése dől el majd a versnyzők szempontjából. - Barcelonai győztes egységükből Kőbán Rita most is hajóba száll, mi több, ifjabbak társaként a játékokon megismételheti a négyes nyolc évvel ezelőtti sikerét. Tényleg, megismételheti? - A napokban beszélgettem Mészáros Erikával, aki már a '86-os világbajnok hajóban is ült. Azt mondta, akkor és 1992-ben készülhetett nyugodtan a négyes, s győzött is. Én úgy vélem, ez lesz a harmadik ilyen év. Kívánom nekik, hogy olyan magabiztosan nyerjenek, mint mi Barcelonában, ahol valóban csak arra kellett figyelnünk, ne csináljunk mást, mint az edzéseken. - A sydneyi négyes döntőt azért nehéz lesz végigizgulni a lelátóról... - Én csak a tévé előtt szorítok majd. Szegeden az olimpia idején rendezünk egy rangos, nemzetközi utánpótlásversenyt, s beláthatja, hogy nem hanyagolhatom el a munkámat. |
| ||
|
||
női kajak négyes |
||
|