Csupán májusban dől el, hogy a páros műugrásban is olimpiai részvételre pályázó Hajnal András, Lengyel Imre duó indokoltan kezdheti-e el a közös edzéseket. Nevezettek ugyanis a verzió egyetlen, az ötkarikás játékokra kvalifikáló versenyén "csak" a tizedik helyen végeztek, ám tavasszal dől el, hogy az előttük rangsoroltak közül mely párosok mondják le az indulásukat (ha lemondják). Hajnal és Lengyel ettől és egymástól függetlenül aláveti majd magát a mélybe - rajtuk kívül Barta Nóra lesz a műugrás magyar változatának sydneyi képviselője.

Barta, Hajnal és Lengyel akklimatizációs célzattal és felkészülési szándékkal nemrégiben Sydneyben töltött el néhány hetet. Az edzéssorozatot zárta a fentiekben említett Világ-Kupa viadal, amelyen a mieink feledhetően, ám semmi esetre sem irányadóan versenyeztek. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Magyarországon nincs fedett torony, ezért a szám specialistája, Hajnal jobbára a szigeti 5 méter magas trambulinról hajtja végre a valóságban amúgy 10 méteres szabadesést feltételező gyakorlatait. Valahogy úgy néz ki a dolog, hogy Hajnal két részletben biflázza be a mozdulatsort. Az első ugrás során az előgyakorlatokat hajtja végre, majd ismét felkapaszkodik a magasba, hogy másodjára a befejező fázis elemei rögzüljenek a tudatában. A Lengyel meg, ugye az Egyesült Államokban tanul - ehhez képest még elfogulatlan ítészek is úgy tartják, hogy a páros toronyugrásban elért 10. pozíció felettébb értékes eredmény. Mentő körülmény továbbá, hogy Lengyel a 3 méteres szakág Európa-bajnoki ezüstérmese, és jóllehet, jegyzik a toronyban is, a két versenyző szinkronitása az ausztráliai lehetőségnél is jóval több közös edzést feltételez. Barta, a korosztályos Európa-bajnok meg dekoncentráltan versenyzett, ám edzői úgy látják, a 15 éves leányzó sydneyi 31. helye a 3 méteres alávetésben egyáltalán nem mérvadó, Nóra ennél sokkal, de sokkal többre és jobbra képes.

A közeli és távoli hónapokban világszerte mindösszesen 13 Grand Prix-versenyen, továbbá a helsinki Európa-bajnokságon lehet olimpiai kvótát szerezni. A magyar triót természetesen a sorozat nem kvalifikációs szempontból érinti, hiszen mint azt korábbiakból is kiderülhetett, mindhárman - még tavaly - csobbanás nélkül értek révbe. Annál többet nyom majd a latba a hármak praxisában a számos éles bevetés; Lengyel Fort Lauderdale-ben, Madridban és Messinában fog versenyezni, Hajnal Hongkong, Peking, Messina etapot teljesít, míg Barta Sheffieldben foglal majd először pozíciót a deszkán, valamikor márciusban.

Gémesi László, a műugró szövetség főtitkára nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a körülményekhez képest a Hajnal-Lengyel tandem kiugrót teljesített, amikor leugrott a magasból Sydneyben. A 10. helyet azért is tartja figyelemre méltónak, mert a páros viszonylag kevés közös edzést tarthatott, továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a cseppet sem mellékes körülményt, hogy az előttök végzettek közül (szakmai szempontok mérlegelése után) a májusi színvallásnál - akkor kell leadni az egyes országok szakszövetségének a név szerinti nevezéseket - akár két, három páros is visszaléphet. Az utóbbi feltétel teljesülése esetén Hajnal és Lengyel minden további nélkül egymásra hangolódhat.

A főtitkárhoz hasonlóan derűlátó Hajnal Attila szövetségi kapitány is, aki elmondta, párosunk biztos olimpiai részvétele egyetlen apró mozzanaton múlt, mindössze egy ugrás során nem volt köztük összhang. A kapitány szerint meglehet, Pintér Orsolya is képes lesz a GP versenyeken kvótát érő eredményekre - mivel a kvalifikáció még nem lezárt, és az olimpiai bizottság még nem mondta ki a döntő szót, a maguk részéről ütni fogják a vasat, hogy Pintér beférjen az utazó keretbe. Hajnal a sportág olimpiai kilátásaira vonatkozó szavait idézve: "Remélem, mindhárom, magát eddig kvalifikált versenyzőnk bejut a tizenkettes döntőbe. Ha ez sikerülne, akkor nagyon elégedett lennék. Külön fejezet Lengyel, akit akár pontszerző hely megszerzésére is képesnek tarrtok."

Adalék: Kelemen Ildikót, a sportág egykoron kiemelkedő egyéniségét, a szervezők a minap értesítették arról, hogy számítanak áldásos pontozói tevékenységére az olimpián. Ez a siker sportdiplomáciai, és a Sydneyben versenyzők szempontjából felettébb megnyugtató.

T.H.F., Heti Sport 2000/07