Igencsak kalandos utazás után, a Malév képviselőinek hathatós segítségével a tervezett járattal hazaérkezett San Franciscóból a magyar küldöttség első csoportja. A versenyzők többsége még Amerikában maradt, Pálvölgyi Miklós, a férfiak szövetségi kapitánya azonban megérkezett.

- Néhány nappal a vébé után hogyan értékeli a szakág szereplését? - kérdeztük a szakvezetőt.
- Most is úgy látom, hogy a selejtezőben megnyert csapataranyérem ugyanolyan értékű, mintha a döntőben nyerték volna a fiúk.
- Nem az aranyérem megszerzésének körülményeit firtatom, hiszen az megfelelt a szabályoknak. Inkább az érdekel, a hagyományos viadal döntőjében és a váltóban miért nem tudták megismételni versenyzőink azt a produkciót, amellyel a selejtezőben előrukkoltak?
- Magyarországon a csapateredménynek mindig nagy a jelentősége, hiszen az mutatja egy sportág erejét, és a csapatért mindig összekapták-összekapják magukat a versenyzők. A maiak sajnos egyéni beállítottságúak, és mivel a csapat aranyérme már biztos volt, nem kellett küzdeni érte, nem tudták úgy "felszívni" magukat. A lövészetben még remekeltek, de aztán a vívásban haloványak voltak.
- Éppen ez az, hogy az egyéni induló Sárfalvi kivételével valamennyien szenvedtek a páston. Mi okozhatta, hogy egy időben volt gyenge Balogh, Fülep és Horváth is?
- Más-más okai lehetnek. Balogh jó vívó, többször bizonyított, most azonban valami miatt nem kapta el a fonalat, taktikai hibákat követett el, türelmetlen volt, nem dolgozta ki az akciókat, az elhamarkodott indításnak pedig rossz vége lett. Horváthnál bizonyára sok volt a sérülés miatti többhetes kiesés. Korábban jól vívott, és ha megint megfelelő edzésmunkát tud végezni, újból a régi formáját fogja hozni. Fülepnek egyébként is a vívás a gyenge száma, tőle nem lehet ezer pontot várni. Ha nyolcszáz pont körül teljesít, bárhol végezhet, mert a másik négy számban kompenzálni tudja a gyengébb eredményt. Most ő sem vívott jól. A váltóval más a helyzet. Tavaly az Eb-n és a vb-n is az élen végeztünk a lövészetben, és ez lendületet adott a fiúknak, igaz, akkor más volt a váltó, Balogh helyett Kállai szerepelt. Most az első számban csak negyedikek lettünk, nem volt meg a lendület, a vívásban pedig előjöttek a hagyományos verseny hibái. Sürgősen változtatunk a vívófelkészülésen, már az augusztusi Világkupa-döntő előtt közös edzéseink lesznek a világbajnokságra készülő vívókkal. Az új idényben minél több vívóversenyen kell indulniuk a fiúknak, az egyesületi vívóedzőknek pedig jobban együtt kell dolgozniuk a válogatott vívóedzőjével - mondta PálvölgyiMiklós.
A válogatott keret vívóedzőjénél, Hegedűs Ferencnél kevés elkeseredettebb ember volt versenyzőink produkcióját látva.
- Ennél valamennyi fiú többre képes, és joggal vártunk tőlük sokkal jobb teljesítményt. Ilyen gyenge vívás nem fordult elő 1994 óta, amióta egy év kihagyással a keret mellett dolgozom. Korábban a vívás volt a húzószámunk, gyakran nyertük is ezt a tusát, elég csak az 1999-es vagy a 2000-es csúcsévet említenem. Igaz, ez már nem az a vívócsapat, hiányzik Madaras, aki országos bajnok volt párbajtőrben, továbbá Martinek és Hanzély is.
- De például Balogh a tavalyi vébén megnyerte a vívást. Közrejátszhatott mostani gyengébb szereplésében, hogy az új idényt új edzővel kezdte?
- Ez is lehet egy ok, mert idő kell arra, hogy összeszokjon edző és tanítvány. Balogh jó vívó, meg fogja oldani ezt a helyzetet, mert bárkinél képes jól vívni, mint ahogy vívott is, pedig korábban is volt edzőváltás az életében. Horváthot visszavetette a kihagyás, Fülepnek sok versenyre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő önbizalommal lépjen pástra. A gyenge szereplés meghatározó okának tartom, hogy az utóbbi időben sajnos kevés versenyen indulhattunk, és mivel a mi felkészülésünk idején a vívók éppen valamilyen világversenyen szerepeltek, velük sem tudtunk annyit edzeni, mint korábban. Vagyis több összetevője van a mostani produkciónak.

FM, Nemzeti Sport 2002.07.25.