|
|
| ||||
|
|
Az alapszakasz lehetett volna jobb is - A tanulás és a játék összhangja - Hogyan látják a játékosok?
A végén csattant az ostor 
Pénteken egy vidám társaság búcsúzott a városi sportigazgatóság vízitelepén a bajnoki évtől. Valódi közegük, a víz partján, időnként a vízben és néha (kajak és vízisí) a víz tetején múlatták az időt a Szegedi Vízilabda Egylet játékosai, amíg Gera "papa" elkészítette a finom vacsorát. Ez idő alatt próbáltam az edzőn és az elnökön kívül másokat is megkérdezni, hogyan értékelik a csapat és a saját teljesítményüket. Sok esetben összecsengett a srácok mondanivalója. Szóval ilyen volt a 94/95-ös OB I-es magyar vízilabda-bajnokság a Szeged szemszögéből. Pozsgay Zsolt, edző: - Három részre osztható az idei szereplésünk. Az őszi szezonban a csapat 14 ponttal hozta az elvárásokat, amiben benne volt egy szoros vereség a bombaformában levő Tungsramtól és egy bravúrgyőzelem Pesten a Fradi ellen. Tavasszal az elhúzódó vizsgaidőszak és egyéb iskolai elfoglaltságok miatt nem tudtunk olyan jól felkészülni, s így a 12 pont csak az alapszakasz hatodik helyére volt elég. A rájátszás minden képzeletet felülmúlt. Olyan csapatokat előztünk meg a negyedik hellyel, amelyek sokkal jobb feltételekkel bírnak nálunk. A BVSC kiverése pedig igazi bravúr. Sőt a Vasas elleni pesti meccsen is nekünk állt a zászló. Amiben előre kell lépnünk a jövőben, az az edzéslehetőségek jobb megteremtése. Olyan tanrendet kellene "kiharcolnunk" a tanuló játékosainknak, hogy minél több edzésen részt vegyenek, részt vehessenek. A másik ok, amiért keveset tudunk együtt készülni, az örömteli, hiszen szinte minden korosztályos válogatottban több játékosunk is szerepel. A hét eleji edzéseket ők mindig a kerettel végezték, s amikorra vissszakerültek hozzánk, már szinte lehetetlen volt edzőpartnert találni a kétkapus felkészülési meccsekhez. A saját jövőmről annyit, hogy ha a vezetés felkér, szívesen dolgozom tovább Szegeden, hisz jövőre zárul egy olimpiai ciklus és minden edző nagy álma, hogy játékost delegáljon a "nagy" játékra, bár a szerződésem július 15-ig szól, remélem rövidesen döntés születik. dr. Török Béla, a klub elnöke: - A helyezéssel tulajdonképpen elégedett lehetnék, ha nem bújkálna bennem az a kisördög, miszerint a reálisan megszerezhető 28 ponttal most harmadikok lennénk, s az tényleg a maximuma lett volna a csapatnak. A rájátszáson kívül, amiért le a kalappal a fiúk előtt, nem volt igazán bravúr az alapszakaszban, bár igazi kudarc is csak a pesti tízgólos "zakó" volt a Vasastól. Sajnos az UTE, a Vasas és a BVSC minden pontot elvett tőlünk. A jövőben erősíteni kell a marketingtevékenységünket, akár olyan egyéni szponzorok megnyerésével, mint Fodor Rajmund esetében, de akár egy jól hangzó előnevet is el tudnánk képzelni ősztől. Az edzőkérdés remélem rövidesen eldől, s amint publikus, rögtön közöljük. A legutóbbi ligaülésen felvetettük, hogy azok a külföldiek, akik legalább három éve ugyanabban a csapatban játszanak, az átigazolás szerint számítsanak "magyar"-nak. Így Gyima mellé tudnánk igazolni. A balkéz hiányát pótolni kéne. Ezután következzenek a játékosok, akik először a csapat, azután a saját teljesítményüket jellemezték, értékelték. Dmitrij Scsegyerkin: - Jó a helyezés, de a csapat nem profi. Kevés az edzés, sok dolog fontosabb mint a vízilabda, ezen ezen változtatni kell. Nekem voltak jó és kevésbé jó meccseim, szeretek Szegeden élni, még egy évig ideköt a szerződés, de ha kellek tovább, maradok. Török Tibor: - A végeredménnyel elégedett vagyok, bár egy két pont bennünk maradt. Én mindig ősszel vagyok jobb, hisz akkor módomban áll rendesen felkészülni, az idei tavasz egyébként is speciális volt, hiszen szigorló félév a fogorvosi karon nem "piskóta". Így kevesebbet edzettem. A jövőben már mint dolgozó ember veszek részt a csapat életében, mivel a leendő főnököm sportimádó, valószínűleg nem lesz akadálya a napi egy edzésnek. Ha az elég, szeretnék játszani még jó pár évig, de a jövő most már a gyógyításé. Fodor Rajmund: - A csapat osztályzatai: ősszel négyes, tavasszal erős kettes, a rájátszásban csillagos ötös. A saját teljesítményem elég hullámzó volt, de nekem a válogatott miatt egész évben csúcsformában kéne lennem és ez nem megy. Ősszel én is jó átlagot hoztam, tavasszal a csapattal együtt visszaestem, de a vége jó volt. Molnár Tamás: - Anyagi feltételemhez képest elégedett vagyok a saját teljesítményemmel. Ez ugyan elmaradt az előző évi teljesítményemtől, de az idei megbecsülésemnél nem voltam gyengébb. A csapatról hasonló a véleményem a többiekéhez. Mód Péter: - A csapat teljesítményének gátja volt az egyetemisták elé kitűzött szülői és iskolai elvárás. Nem tudtunk mindenben megfelelni, de a végével elégedettek lehetünk. Magamról: sokkal gyengébb voltam az előző évinél, de nekem most nagyon nehéz tanulmányi évem volt, alig tudtam edzeni. Ősztől javítok a formámom. Csapó István, úgy is mint csapatkapitány: - A helyezéssel elégedett vagyok, de evés közben jön meg az étvágy, s a döntő jobb lett volna. Az alapszakaszban elért kevesebb pontot most, ellentétben a tavalyival, a rájátszásban konpenzáltuk. Fejben sokat erősödött a gárda a rájátszásban. Magamról annyit, hogy hasonlóan a csapathoz én is hullámzó teljesítményt nyújtottam, jó végjátékkal, így ha nem is maradéktalanul, de elégedett vagyok a saját teljesítményemmmel. Eddig hát a rendhagyó évzáró. Remélem ősztől ugyanolyan vidám hangulat uralkodik majd a medencében és környékén, mint a pénteki évzárón, s akkor a LEN Kupában és a bajnokságban is előre léphetek a szegedi pólósok, s az már mind két "helyen" dobogót jelentene. De addig még van egy mozgalmas nyár felnőtt EB-vel, junior vb-vel, ifjúsági EB-vel és egy esetleges "Japán" Universiadéval. Valamennyi keretben több szegedivel. Van hát kikért szurkolnunk. Délmagyarország |
| ||
|
||
Szeged |
||
|
FONTOS
