Egy meccs azért még hátravolt az alapszakaszból, mielőtt a pólósok megkezdhették volna a karácsonyi vakációjukat. Méghozzá nem is akármilyen (elhalasztott) meccs, melynek kezdését a televízió kérésére tizenöt perccel még tovább tolták. Mint azonban később kiderült, hál' isten megérte kivárni még a "hosszabbítást" is.

Az első néhány, mindkét oldalon eltékozolt támadást követően bemelegedtek a srácok, elsőként Windisch (1-0). Az ezt követő angyalföldi támadás is gólt hozhatott volna, ám a BVSC kapusa, Szécsi Zoltán a tőle nem is oly ritkán látható bravúrok egyikével hárította Varga Tamás löketét. Egy perc múlva azonban már az olimpiai bajnok hálóőr is tehetetlen volt: egyszerre három fehérsapkás úszott a kapuja felé, akik közül Kovács Róbertre hárult a befejezés nem túlzottan nehéz terhe.

Egy a tizenegyből. Kovács Zoltánon, a Vasas kapusán éppen ennyiszer jutott túl a labda

2-0-át követően Gerendás György a medencébe küldte idősebb játékosait, akik között ott volt a meccs későbbi legjobbja. Petik Attila - minthogy róla van szó - szerezte csapata meseszép szépítő gólját: Várival a nyakán (el lehet képzelni, milyen az) úszott el a jobb oldalon, és ejtette át asztaliteniszezőket megszégyenítő csuklómozdulattal Kovács Zoltánt felett a lasztit úgy, hogy a feje közben a víz alatt volt. Ehhez képest egy emberfór értékesítése rutinfeladat volt számára (2-2), és talán az a húzás is, melyet dr. Varjas Attila kínált fel neki.

A Vasas játékosai a második negyedben igazolták, hogy nekik is megy a szemet gyönyörködtető játék: egy Windisch-Katonás-Kovács Róbert háromszögelés végén utóbbi lőtt gólt, méghozzá csapata ötödikjét. Ez a játékrész gólszegényebb volt az elsőnél, pedig Tromler négyméteresből is próbálkozhatott, ám lövése a háló helyett Kovács Zoltán fejét találta. (Vári Attilát ekkor állították cserével végleg a játékvezetők.) Nem hibázott viszont ezúttal sem a túloldalon Katonás, aki három másodperccel a dudaszó előtt hét méterről lőtte ki a pipát. A félidőben így 6-4-re még mindig a hazaiak vezettek.

A harmadik negyedben aztán hatalmasat fordult a világ. Németh Zsolt, a vasutasok kapitánya belőtte első gólját, amelyet az este tán legszebb momentuma követett. Újfent Petiknek köszönhetően, aki ezúttal jó tíz méterről ejtette át (de alaposan) Kovács Zoltánt. A BVSC ebben a hét percben további két találatot jegyzett, míg ellenfele nem jutott egynél "feljebb". Átvette tehát a vezetést Gerendás György együttese, igaz Katonás fórból ezt még kiegyenlítette, de kilenc kilencnél volt utoljára egyenlő. Merthogy Kis Gábort hiába szorongatták, belőtte a vendégek tizedik gólját, sőt, az ő nevéhez fűződik az utolsó találat is.

A mérkőzés második felére alaposan feljavult BVSC közönségszórakoztató vízilabdát bemutatva nyerte az izgalmas, fordulatos és színvonalas rangadót.

Vasas-Plaket 9 BVSC-Brendon 11 (4-3, 2-1, 1-4, 2-3)

Komjádi uszoda, 300 néző. V: Németh A., Székely Z.

VASAS: Kovács - KATONÁS 3, Windisch 1, VARGA T. 2, Vári, Steinmetz Á. 1, Kovács R. 2. Cs: Lehmann, Czirok, Rex-Kiss B., Bíró, Fábián. Edző: Somossy József

BVSC: SZ.CSI - Madaras 1, DABROWSKI 2, Fülöp, Szűcs, Tromler, Kis G. 2. Cs: Zoufal, Csányi, PETIK 4, Ibolya, Németh Zs. 1, dr. Varjas 1. Edző: Gerendás György

Gól - emberelőnyből: 10/5 (2/2, 2/1, 3/0, 3/2), ill. 7/4 (2/2, 2/0, 1/1, 2/1)

Négyméteresből: - ill. 1/0

Cserével végleg kiállítva: Vári (szövegelésért) a 12. percben

(cs.g.), A színes Sport 2000.12.18.