|
| ||||
|
A balkezes pólós olaszországi gólcsúcsa Kiss Gergely terve: elégtételt venni az Újpestért Mindketten teszik a dolgukat. Nápolyban szorgoskodnak, s napjaik nagy része az uszodában telik el. Valkay Anna egyre több olasz embert hódít meg az általa kitalált és oktatott víziaerobikkal, míg férjura, Kiss Gergely a Canottieri Napoli magyar válogatott pólósa a góljaival, és a jó játékával próbálja húzni csapata szekerét. Alig több mint három hónapja házasok. -- Jól megvagyunk -- kezdte Kiss Gergely, az Európa-bajnok és Világkupa-győztes játékos. -- Szerencsére Anna is egyre sikeresebb, úszást és vízigimnasztikát tanít, az utóbbira nagyon vevő a nép. Nyugodtan mondhatom, kiváló a házasélet, nincs semmi panaszom. + A hírek szerint a játékán is meglátszik mindez. A legutóbbi olasz bajnoki fordulóban lőtt hat gólja nem kis teljesítmény. -- A lényeg az, hogy végre győzött a csapat. Nagyon erős a bajnokság, hét-nyolc erős együttes van a mezőnyben, amelyek közül szinte bármelyik befuthat a dobogós helyekre. A Catania volt legutóbb az ellenfél, szerencsére ezen a meccsen nem volt vita, a 12--6-os végeredmény mindent elárul. + A hat gól azért mégiscsak hat gól. Mennyi az egyéni csúcsa? -- Itt, Olaszországban, még nem szereztem ennél többet. Otthon, a Tungsramban egyszer hétig jutottam. A Posillipóban egy BL-meccsen a Barcelona ellen szintén hatszor voltam eredményes. Mindenesetre jó passzban vagyok, nemrégiben sikerrel jutottam túl két szigorlaton, és egy sima vizsgámon is a szegedi egyetemen, úgyhogy minden rendben van körülöttem. + Ha már szóba került a másik nápolyi csapat: mi a különbség a Canottieri és a Posillipo között? -- Érdekes a két klub története. Sokáig a Canottieri volt a sikeresebb, ám a kilencvenes években előzött a mostanság csak "nagy Nápolynak" hívott együttes. A körülmények nagyjából hasonlóak, a tengerparton mindkettőnek saját bázisa van uszodával, erősítőtermekkel, edzőteremmel. A különbség az anyagikban, a költségvetésben, és ezáltal a játékosállományban van. A Posillipo jóval több pénzből gazdálkodik, így erősebb is. De nem bántam meg, hogy ide igazoltam. + Pedig egy ideig a Posillipóba is visszavárták -- Valóban, ám végül a Canottieriben kötöttem ki. Jobb így. A vezetőink nem tűznek ki irreális célokat, nincs stressz, nincs a feltétlen győzni akarás, noha természetesen mindig a sikerért megyünk a vízbe. A várva várt olimpiára sokkal nyugodtabban készülhetek. + Mennyit segít az, hogy Binder Szabolcs személyében egy honfitárssal, mi több, egy újpesti játszótárssal van együtt a csapatban? -- Sokat! Ráadásul Szabolcs igen jól teljesít, védő létére szépen lövi a gólokat. A jövő héten az Estiartéval felálló Barcelonettával csatázunk a LEN-kupa negyeddöntőjében. A tavalyi edzőnktől, Godova Gábortól kapjuk majd az információkat, hiszen a spanyolok a lilákat győzték le a csoportmeccsek során. Binder és én megpróbálunk elégtételt venni az Újpestért... Nemzeti Sport, 2000. január 20. |
| ||
|
||
|
||
|