|
|
| ||||
|
|
Bajnokok Ligája, Kék-csoport, 2. forduló Elveszett a vámon, behozzák a réven? BVSC-Brendon-Olympiakosz Pireusz : 6-6 (1-0, 1-1, 3-3, 1-2) Szőnyi út, 1500 néző, V: Lehn (német), Bervoets (holland) BVSC: Szécsi - Tóth F., Németh, Märcz 1, Ibolya 1, Varjas 1, DALA 2. CS: Madaras, Dabrowszki, PETIK 1, Fülöp, Dávid. Edző: Gerendás György. Olympiakosz: VOLTIRAKISZ - Vlontakisz, Pszihosz, THOMAKOSZ 2, Kravaritisz, HATZITHEODORU 3, Pope 1. CS: Viagosz, Szimakosz, Konsztasz, Evangelosz. Edző: Nikola Sztamenics. Gól - emberelőnyből: 9/1, ill. 7/3 Nem kellett volna a száz százalékos kezdéshez más, csak az esély valóra váltása. Mondjuk, kilenc fórból egynél többet belőni, ha másért nem, hát az illendőség kedvéért. Úgy indult, hogy látszott, nehéz lesz. Csata folyt a vízben, ütközet, akinek hibádzik a memóriája, aligha jutott eszébe, hogy a póló - játék. Mi több, gólra játsszák. A vízben lévők csak utaltak a tényre, volt egy remek figura (Tóth Frank - Märcz Tamás), s volt egy gól (Varjas, 6:49-nél) ), egyébként pedig ostromolt a BVSC, a "lőni, lőni, nem tölteni" alapelvtől vezérelve (1-0). A folytatásban már két perc elteltével gól született, s mert Märcz volt a tettes, a publikum várta a harmadikat, s azt, hogy megkönnyebbül a magyar bajnok. Jöhetett volna harmadik, ám Fülöp az égbe lőtte ziccerét, a fölszabadultság pedig továbbra is váratott magára (azóta is várat...). Maradt a tanácstalanság, az ötlettelenség, bizonyság rá, hogy végső megoldásként rendre a centert kereste a labdát birtokló, ami ugyebár olyan, mint a kutya vacsorája... Főként, ha szépít az ellenfél, a negyedik előnyét végre belőve (2-1). Ami azért arra is bizonyíték, hogy a védekezéssel nem volt baj a BVSC-nél. A harmadik negyedben tovább csökkent a a góltalan percek száma, Ibolya már 28 másodperc elteltével betalált, dicséretesen megnyugtatva az aggodalmaskodókat. Hogy középre úszva kimutogatott, aztán kiállíttatta magát, az már kevésbé örömteli. Mint mindig, ha az indulatoké a főszerep. Menetrendszerűen következett a görög szépítés, ám Hatzitheodoru gólja után Dala azonnal megmutatta, mi lehetne a követendő módi - átlövésből talált a kapuba. Úgy tíz méterről tette, ami a klasszisát dicséri. Megint a háromgólos előnyre várt mindenki, s persze megint a görögök jöttek. És így ment ez egészen a negyed végéig (5-4). Az utolsó felvonást góllal nyitotta a BVSC, Petik a víz alól fölbukkanva csent labdát, s növelte újra kettőre az előnyt. A szellemes megoldás alkalmas rá, hogy szétzúzza az ellenfél lelkét - erre most is volt esély. Átmenetileg a hiszti volt az úr a görögöknél, jellemző, hogy Thomakosz egy bírói ítéletet kommentálva a vízre csapta a labdát, persze, hogy kiállították. És persze, hogy megint nem ment el három góllal a BVSC. Sőt. Thomakosz, immáron lehiggadva szépített, aztán Pope nyugodtan körülnézhetett, mielőtt messziről kiegyenlítette az állást (6-6). Negyvenhat másodperc volt ekkor hátra, mindössze arra elegendő, hogy Märcz vízre pattintson, a labda pedig a kapu fölé szálljon. És arra, hogy egy szemvillanás alatt végigfusson mindenkin: a BVSC ezúttal sem áll majd négy ponttal két forduló után a csoportjában. Gerendás György: - Elszúrtuk. Amikor el lehetett volna dönteni a meccset, nem tettük, így most be kell hoznunk a réven, amit elvesztettünk a vámon. Azaz vagy a címvédő splitiektől kell pontot szereznünk, vagy a görögöktől. Bár kétségtelen, iszonyúan megnehezítettük a saját dolgunkat. Nikola Sztamenics: - Ilyen a játék pszichológiája. Mi eleinte tiszteltük ellenfelünket, amely kétségkívül jobb csapat, mint a miénk. Ugyanakkor úgy vélem, ők egy idő után azt hitték, könnyedén nyernek, ez viszont lehetőséget adott nekünk, hogy kihasználjuk a lazításukat. Éltünk vele, noha nem tagadom: a végén kis szerencsénk is volt. A MECCS... ...VISSZATÉRŐJE Mirko Szandics. Az egykori jugoszláv világklasszis, a három olimpián két érmet (1964, Tokió: ezüst; 1968, Mexikóváros: arany; 1972, München: 5.) nyerő pólózseni szeretheti Budapestet. Két hete a Vasas-Eger LEN-kupa meccsen, most pedig a Szőnyi úton képviselte az európai szövetséget (LEN). Sokan megismerték, és sokan emlékeztek arra a viziütközetre, amelynek a hatvanas évek közepén a Sportuszoda adott otthont. A magyar-jugón 2:1 ide, s ezzel végleg miénk lett a Trofeo Italia (mi pedig kiírtuk a Hungária Kupát). Készült egy fotó is, a hatalmas Szandics és a kis Kárpáti együtt mászik ki a vízből. Kárpáti vidámabban, s még ma is ez a fontos, nem a termet. ...MATEMATIKA óráját Gém Zoltán, a B VSC szakosztályvezetője tartotta. Az első negyed után azt fejtegette a körülötte állóknak, hogy mi van akkor, ha mondjuk a csapata Splitben, a splitiek Athénban, a görögök Nizzában, és így tovább... A végeredmény mindahányszor a BVSC továbbjutását ígérte, föltéve, ha nyer a csapat az Olympiakosz ellen. A föltevés föltevés maradt, így a matekóra tananyaga sem érvényes már. ...ARÁNYTÉVESZTÉSE a BVSC főszponzorának dicsőségét hirdetendő szamárbőrbe bújt honfitársunké. Kabalafiguraként (szolgáltatásként) főszerepet követelt magának, megjegyzéssel illette a bírókat, cukkolta a görög játékosokat, s mutogatott folyton-folyvást. Okkal dobta meg egy labdával Voltirakisz kapus (menthető indulat), s okkal zavarták el a partról a bírók. Hírverőként ellenreklámmal szolgált cégének, a BVSC-nek, a vízilabdának és a sportnak. (malonyai), Nemzeti Sport 2000. február 13. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
