FTC Thomas Jeans-BVSC-Brendon 10-9 (3-4, 4-2, 1-1, 2-2)

Szőnyi út, 2500 néző. V: Konrád F., Puskás

FTC: KÓSZ - Székely, NYÉKI 3, Takács A., MATAJSZ 2, KISS CS. 2, Hesz 1. Cs: Komlósi, Haufe 1, Paján, Tiba 1, Vogel, Bíró A. Edző: Vad Lajos

BVSC: SZÉCSI - TÓTH F. 2, Monostori, Fülöp, Dala 1, Tromler, VARGA I ZS. 1. Cs: Dabrowski, Petik, Ibolya, VARJAS 2, Csányi 1, Németh Zs., Madaras 1, Mészáros Cs. 1. Edző: Gerendás György

Gól - emberelőnyből: 10/5, ill. 9/2

A Szuperkupában a megválasztott Évszázad csapatának egyik oszlopos tagja is vízbe szállt, mégpedig a Ferencváros színeiben. Kósz Zoltán és aranykezű kollegái köszöntése után viszont a medencében is akadt némi dolguk legjobb együtteseinknek. A BVSC 23-án tartotta utolsó edzését, azóta csak mentálisan készült a presztízscsatára, Gerendás György amondó volt, ezek a fiúk maguktól is tudnak vízilabdázni, nincs szükség rá, hogy az utolsó pillanatokig csiszolják a játékot. Természetesen nem örült a mester annak, hogy Märcz Tamás nem vállalta a játékot, ellenben boldog volt, hogy a másik olimpiai bajnok, a Mladost klasszisa, Varga I Zsolt ott volt a vízben. A kitűnő center nem volt ott azon a buszon, amelyen társai eldöntötték, az újdonsült menedzserük tárgyal az ilyesfajta dolgokról, a játék vagy nem játék kérdéséről. Varga már előtte megígérte a BVSC-nek, hogy játszik -játszott. Persze hozzátette, a társait is megérti, ha ő is olyan helyzetben lett volna mint ők, ugyanígy közösen döntenek. Gerendás György a végsőkig bízott abban, hogy számíthat Märczre, hiába. A kitűnő tréner arról is hallott egy-két játékostól, hogy Kemény Dénes szövetségi kapitány ugyan nem ellenezte, ám nem örült volna a klasszisok szereplésének, de inkább a meccsel foglalkozott. "Győzni szeretnénk" - mondta határozottan.

A Ferencváros (itt egyetlen olimpiai bajnok légiós sem játszott, Kásás Tamás betegen nézte a derbit) még karácsony után is kihasználta lehetőségeit, amikor éppen bejutott a Komjádiba egy kis átmozgató edzésre. Tán éppen ez döntött...

A gólok áradatát rögtön egy légiós, a bolognai Tóth Frank nyitotta, méghozzá egy, az alkalomhoz méltó látványos találattal vette be Kósz kapuját. Nyéki Balázs válasza sem késett sokat, a következő támadásból ugyanis Kiss átadását értékesítette a Süni becenévre (inkább) hallgató játékos. A Fradi vezető gólját a Sabadell pólósa, Kiss Csaba szerezte emberelőnyből, ám a következő öt és fél perc többnyire a hazaiaké volt: Tóth Frank a bal szélről kiszorított helyzetből köszönt be sydneyi bajnokunknak, majd Csányi értékesítette Németh Zsolt passzát. Ezután újra egy népligeti, mégpedig Hesz Máté következett, aki kíméletlenül bevágott egy vendég fórt. Már alig volt hátra tíz másodperc az első negyedből, mikor Madaras lövése a kapussal együtt jutott a gólvonalon túlra, vagyis az első szünetre a vasutasok vonulhattak nyugodtabban.

Szó mi szó, csodálatos hét percet produkáltak a felek.

A második negyed is eseménydús, jó játékot hozott, de immár a zöld-fehérek játszottak fölényben. Matajsz Márk gyönyörűen csavart centerből (mellesleg Német Zsoltról...), majd kiszolgálta Haufe Tamást, aki ismét előnyhöz juttatta csapatát. Közben hátul Kósz tartotta az eredményt fantasztikus védéseivel. A medence másik végén Szécsi (te jó ég, két ilyen kapust!) is remekelt, Tiba Péter suhintásánál azonban nem volt szerencséje. Dala újabb és egyben utolsó egyenlítése nyomán Nyéki nyolc méter távolságból fantasztikusan ejtette át az egész hazai védelmet - Szécsivel az élén.

Félidő után válogatottunk első számú hálóőre az egyik csodát művelte a másik után - egyszerűen képtelenség volt betalálni Kósz kapujába. Ellenben egy gyors lerohanás végén Székely szemfülesen szolgálta ki Matajszot, aki ezúttal sem hibázott. Igaz, most már Szécsi is megmutatta, miért élvezi Kemény Dénes bizalmát: Többek között Hesz Máté százszázalékos helyzetben ellőtt bombáját hatástalanította, aminek köszönhetően az ellentámadást Varjas hat méterről ejtett gólja koronázta.

Az utolsó negyedben maradt az így kialakult különbség, bár mindent bevetett Gerendás György csapata, hogy fordítani tudjon. Nyéki találata után Sydney egyik hőse, Varga I Zsolt értékesítette Tóth Frank álompasszát, de Kiss Csaba találatával már veszni látszott a hazaiak minden reménye. Igaz, három másodperccel a vége előtt Varjas nyolc méterről minden mindegy alapon hatalmas bombát szórt a zöldek kapujába, ezt már Székelyék sem bánták. Remek hangulatú mérkőzésen, telt ház előtt sikerült Vad Lajos csapatának elhódítani az első vízilabda Szuperkupát.

A meccs...

...VASUTAS LÉGIÓSAI. A Szuperkupa kiírásának megfelelően mindazok a játékosok szerepelhettek a mérkőzésen, akik az utóbbi öt évben a Ferencváros vagy a BVSC színeiben pólóztak. Ezért a Vasutasok négy vendégjátékost is "szerződtettek" a meccsre. Tóth Frank, Monostori Attila, Dala Tamás, Varga I Zsolt is vállalta a fellépést, sőt Mészáros Csaba révén egy visszavonult pólós is szerepelhetett. Volt kiből válogatnia tehát Gerendás Györgynek...

...EJTÉSEI. Mindkét csapat kapujában olimpiai bajnok kapus lábtempózott, ennek ellenére mindketten "bekaptak" egy-egy ejtett gólt. Szécsi eszén Nyéki Balázs járt túl, aki nyolc méterről ívelt a kapuba, Kósz viszont Varjas Attila labdáját figyelhette alulról, amint az a hálóba hullik.

...BÚCSÚZÓI. Konrád Ferenc és Puskás Ferenc is hivatalosan letette már a sípot bajnoki mérkőzésen, ugyanis mindketten elérték a játékvezetők felső korhatárát. Ám az évezred utolsó meccsén, a FILA Szuperkupa mérkőzésén még volt alkalmuk, hogy ünnepélyes keretek között is elbúcsúzzanak az aktív bíráskodástól.

Kiss Csaba Nagy Lászlóval tartja a kapcsolatot Spanyolországban

A Sabadell gólfelelőse

Egy kicsit eltűnt a szemünk elől. Az Európa-bajnok Kiss Csaba a pólósok által még nem igen felfedezett, ám előbb-utóbb talán sokkal közkedveltebb Spanyolország felé vette az irányt. A Sabadell együttesébe szerződött, és most, hála Vad Lajos hívó szavának (no és természetesen a főszervező által kitalált szabálynak) újra magyar medencében láthattuk. Egykori edzője, Vad Lajos csak így vélekedik róla: "A kedvenc balkezesem!"

- Pár hónappal ezelőtt ugyanitt, a Szőnyi úti lelátón ült, mérhetetlenül keserűen, bekötött kézzel. Azóta nagyot fordult a világ, elég csak önre nézni.

- Emlékszem, sírni tudtam volna. Fájt a kezem, nem játszhattam a döntő első meccsén, ráadásul a BVSC nagyon elpáholt minket.

- A folytatásba azonban ön is beszállt, sőt szárnyalt, még a varratokat is kiszedte a kezéből.

- Gyönyörű, csodálatos napok voltak. Bajnok lettem a Fradival, semmi más nem számított akkor.

- Ezek szerint boldogan ment Spanyolországba.

- Igen, bár nagyon sajnáltam, hgoy itthagyom a Fradit.

- És hogy megy a sora a Sabadellben?

- Köszönöm szépen, nagyon jól érzem magam. Pillanatnyilag hatodikak vagyunk a bajnokságban, ám mindössze kétszer kaptunk ki. Tudja, odaát három pont jár egy győzelemért, így a három döntetlenünk nem ért túl sokat. Hála istennek, nekem is jól megy a játék, én vagyok a házi gólkirály, úgyhogy nem panaszkodhatom.

- És hogy áll a spanyol nyelvvel?

- Elég jól megy, már könnyen meg tudom értetni magam a többiekkel.

- És magyartanításra is vállalkozik?

- Ha hiszi, ha nem, több esetben is igénylik a társak. Leginkább egy-két csúnya szót akarnak megtanulni, hogy ezeket használva ne értse a bíró a morgolódásukat.

- Milyenek a körülmények?

- Szép helyen lakunk a kedvesemmel, ezzel semmi probléma. Az viszont furcsa, hogy a spanyol bajnokságban nincs megszabva, milyen uszodában rendezhetnek mérkőzést. Képzelje, volt olyan, hogy mindössze huszonkét méter hosszú és tíz méter széles uszodában játszottunk. Úgyhogy idegenben nagyon nehéz nyerni a körülmények miatt is.

- Az ön csapattársa az orosz válogatott kapusa, Makszimov. Gondolom, cukkolta az olimpiai döntő után.

- Naná! A bajnokságban nekem is sikerült három olyan gólt lőnöm, mint Vári Attilának a sydneyi döntőn, szegény csapattársam szokta is mondogatni: "Na ezek a magyarok mindig a csavargatással jönnek..."

- Az itthoni eredményeket figyelemmel kíséri?

- Természetesen, hiszen nagyon hiányzik a Ferencváros, illetve a Szeged is. Spanyolországban Szegedhez hasonló városban, Barcelona mellett lakom. Így eljuthattam például a Barcelona futballcsapatának BL meccsére is, káprázatos élményben volt részem. Kint egyébként leginkább a Barcelona kézilabdacsapatában játszó, szintén szegedi kötődésű Nagy Lacival tartom a kapcsolatot.

- Gondolom, a magyar válogatottságról sem mondott le.

- Természetesen nem, remélem, innen is kapok a keretbe meghívót, és akkor majd bizonyítani tudok. Hiszen az Európa-bajnokságot Budapest rendezi, nagyon jól lenne ott lenni és játszani több ezer néző előtt a Szigeten.

Az évszázad csapata

Az első ízben kiírt Szuperkupa előtt az újságírók szavazatai alapján kihirdették az évszázad vízilabdacsapatát. A konferanszié, Török László egyenként szólította a sok-sok egykori és mai klasszist. Mindegyikük egy csodálatos emlékplakettel lett gazdagabb, majd a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál köszöntötte őket. No és az uszodát dugig töltő, két és fél ezres nézősereg.

- Így együtt fantasztikus együttest alkothattunk volna. Persze, mindannyiunk csapata világverő volt - mosolygott az elitbe beválasztott Dömötör Zoltán.

- Minden korosztálynak megvolt és megvan az igazi klasszisa, klasszisai, úgyhogy ez az összehasonlítás, mint mindegyik, csupán játék. Persze, jó érzés, ha gondolnak az emberre - elmélkedett az évszázad csapatának kapitányává választott Gyarmati Dezső, akit nyugodtan nevezhetünk e társulat játékos-edzőjének.

Az évszázad vízilabdacsapata az újságírói szavazások alapján: Benedek Tibor, Csapó Gábor, Dömötör Zoltán, Faragó Tamás, Felkai László, Horkai György, Kárpáti György, Kásás Tamás, Kósz Zoltán, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila, Szívós István. Szövetségi kapitány (játékos-edző): Gyarmati Dezső.

Nemzeti Sport, 2000.12.29.