Barceloneta Adecco : BVSC-Brendon: 12 : 8 (3-1, 2-2, 3-1, 4-4)

Barcelona, 1000 néző. V: Hasszekioglu (görög), Schwartz (izraeli). BVSC: Szécsi - Csányi 2, dr. Varjas 2, Dabrowski, Kis G., Szűcs, Madaras 1. Cs: Ibolya 3, Németh Zs., Tromler, Dávid, Fülöp, Petik. Edző: Gerendás György. Gól - emberelőnyből: 10/6, ill. 4/2. Négyméteresből: 0, ill. 1/1

Tanulságos mérkőzést játszott vasárnap déli tizenkettőtől a BVSC-Brendon gárdája. A hispán bajnokság éllovasa, a négy spanyol, két szerb és egy horvát válogatott játékost felvonultató Barceloneta kissé ellentmondásos körülmények közepette, ám rutinját a legmesszebbmenőkig kihasználva meglehetősen tekintélyes előnyt szerzett a visszavágóra - nem utolsósorban a rengeteg emberelőnynek köszönhetően.

Gerendás kapott sárgát is, pirosat is. Aztán mindkettőt visszavonták. Meg sok minden mást is...

"Az objektív tények ellenére sem állítom, hogy csaltak a bírók, csupán annyit mondok: a játékvezetés stílusa nem nekünk kedvezett - értékelte a történteket a vasutasok mestere, Gerendás György.
- A spanyolok végig szorosan fogtak, mi a forgásos zónánkat alkalmaztuk, ennek ellenére több mint kétszer annyi kiállítást kaptak, mint mi. A statisztikában az az igazán zavaró, hogy amíg ők tizenkétszer szereltek a mezőnyben, és egyszer sem küldték ki őket a durvább labdaszerzési kísérletekért, addig mi kétszer tudtunk szerelni, viszont négyszer is kizavarták a próbálkozót. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a jobbik megkapta a neki járó támogatást, és tökéletesen élt vele."

A harangzúgás amúgy még el sem ült, amikor a Barceloneta már 5-1-re vezetett, ám a BVSC-nek sikerült a félidőig visszakapaszkodnia. Ezt követően azonban újfent a katalán gárdán volt a sor, és Gómez vezérletével - utóbbi ötig jutott - az utolsó negyedre négygólos előnnyel fordult. A zárórészben felváltva estek a találatok, nagy kár, hogy egy olyan briliáns teljesítményből sem tudott igazán tőkét kovácsolni a magyar kupagyőztes, mint Ibolya Tamásé, aki három centergólt lőtt Andreónak!

Akadt egyébként más ínyenc-ség is: a harmadik negyedben egy spanyol támadásnál a centerbe törő Sans bevágott egyet Fülöpnek, amire Schwartz játékvezető kiküldte a barcelonaiak olimpiai bajnokát, sőt, elsőre végleges, csere nélküli kiállítást mutatott (ekkor még csak kettővel vezettek a házigazdák). Fülöp szeme bedagadt az ütéstől, ezért kiúszott, s miután Sans még a vízben volt, a katalán tréner időt kért. Ekkor kezdődött el a ramazuri. Ezért egyfelől négyméteres járt volna (a labda a miénk volt), csakhogy ez a tény elsikkadt a felszínre törő indulatok közepette. Gerendás ugyanis odament volna Fülöphöz, ám közben az izraeli bíró a másik oldalon jelt adott a folytatásra. Erre a vasutasok edzője odarohant a másik bíróhoz, Hasszekiogluhoz, hogy itt valami nincs rendjén, aki erre - minthogy a tréner a felezővonalon túl járt - felmutatta a sárga lapot. Gerendás próbált higgadt maradni, mutatta, sérülés történt, márpedig addig nem lehet elindítani a játékot, csakhogy Schwartz a túlsó oldalról immáron piros lappal "jelentkezett". A hellén bíró ekkor vette észre az alélt Fülöpöt, és megállította a mérkőzést, majd miután elnézést kért Gerendástól, átvonult konzultálni a kollégájával. A végső konklúzió egy bonyolult adócsalási ügyben hozott bírósági döntés jegyzőkönyvének hosszát is überelné. Eszerint Sans valóban kiállt, de nem végleg, az izraeli csak azt mutatta, hogy gyorsabban menjen kifelé (ilyen jelzést amúgy nem ismer a FINA több mint százéves múltra visszatekintő szabálykönyve). Igaz, hogy a barcelonaiak időt kértek, viszont félreérthető volt az ítélet, vonatkozhatott volna Fülöpre is, úgyhogy ezen a "petit malőrön" átlendültek. Végül, de nem utolsósorban, Gerendás sárga és piros lapját is annullálták, hogy azért nekünk is jusson valami...

Sajnos, az említett mellékzöngéken kívül néhány buta hiba miatt a saját sírgödrén mélyített a vasutascsapat, előfordult, például, hogy egy három az egy elleni lefordulásból a rossz passz miatt a túloldalon a vendéglátók szereztek gólt.

A szakvezető mindezentúl kijelentette: sok esélyt ugyan nem ad fiainak két hét múlva, mégis úgy véli, "egy halálosan fegyelmezett csapatjátékkal talán felőrölhetjük őket", és akkor tán lesz értéke Varjas Attila góljának. Ahhoz képest, hogy hét másodperccel a duda előtt kapták a tizenkettediket, az időkérés után kierőszakolt hétméteren túli szabaddobásból a doktor négyre csökkentette a hátrányt, ami azt jelenti: itthon elég negyedenként egy góllal nyerni, a hosszabbításban pedig bármi lehet.

A színes Sport, 2001.02.26.