Férfi Magyar Kupa, negyeddöntő
A négy nagy csatái
Sajátos kupanap előtt állnak a férfiak: egyfelől két
szenzációs derbire van kilátás - a sportág barátaira a legmesszebbmenőkig
tekintettel lévén, a két, egymástól néhány percnyire lévő uszodában
tökéletesen egy időben kezdik a találkozókat... -, másfelől még kissé
képlékeny a legjobb nyolc mezőnye.
Legalábbis szombat délelőtt fél tizenegyig. Illetve, ez
sem teljesen pontos, hiszen a Vidám Vízilovak-OSC-Rimi Komplex összecsapás
úgy harmincöt-negyven perces lesz (egy óra az átlagos meccsidő), merthogy
a találkozót 3-6-ról folytatják, a 13. perctől (egy hete ekkor szakította
félbe kissé elhamarkodottan a játékvezető). Ha az OSC megőrzi az előnyét,
akkor már szombat este vízbe száll a Szentes elleni negyeddöntő vidéki
összecsapásán. Ha viszont a Vízilovak jól hajráznak, és fordítanak (a
három gól mellett van még egyfányi hátrányuk az első meccsről), akkor csak
vasárnap lesz meccs Szentesen, elvégre egy becsületes Víziló egy nap
csupán egy mérkőzésen lép fel.
Ennél gyaníthatóan jobban érdekli a közt, hogy mi lesz a
két szuperrangadón, elvégre Fortuna már a legjobb nyolc között egymásnak
ugrasztotta a "négy nagyot". Az FTC-Thomas Jeans ebben az idényben még
nem győzte le a BVSC-Brendont, ráadásul a tavalyi döntő résztvevői egyszer
sem játszottak a Szőnyi úton. A szezont nyitó bajnokijuk csendes
döntetlenbe fulladt a Komjádiban (8-8), majd a vasutasok arattak
nagyszabású ricsajok közepette győzelmet a felsőházi rájátszás első
körében, azon a bizonyos "kétcenteres" találkozón, amelyen a Fradi az
utolsó negyedet két, partra száműzött középcsatára nélkül volt kénytelen
lejátszani (8-11). Kérdés, hogy most, amikor talán végig teljes lesz a
létszám - az olimpiai bajnokok tekintetében is, hiszen októberben a két
kapusfenomén, Kósz és Szécsi még pihent -, mire megy egymással a két
gárda. Abban mindenesetre bizakodni illik, hogy hasonló esztrádműsorokra
nem kerül sor, mint szinte pontosan egy évvel ezelőtt, amikor a két fél az
elődöntőben találkozott, és az amúgy már eldőlt visszavágón nagy hirtelen
lángra lobbantak az indulatok, a Hesz-Gerendás affért követően pedig sok
mindenről esett szó, kivéve a vízilabdát.
Akárcsak az imént említett gárdák, a Honvéd-Domino és a
Vasas-Plaket esetében is érvényes a megállapítás, hogy a párviadal
végkimenetele megjósolhatatlan. Ez a páros is kétszer találkozott,
mindkétszer a Komjádiban: az első találkozón meggyőző Honvéd-siker
született (10-12), míg másodjára kissé ideges légkörben a Vasas kerekedett
felül (11-10). Bár a gólzápor nem garantált, ez a mérkőzés is kínál
ínyencségeket, például a válogatott kettes számú kapusának posztjára hajtó
Pelle Balázs, illetve Kovács Zoltán különversenyét, továbbá a Varga kontra
Varga testvérpárharcot, amelynek során egy hónappal ezelőtt Tamás négy
góljával szemben Zsolt erejéből csupán kettőre futotta, amit akár a meccs
végkimenetét döntően befolyásoló ténynek is tekinthettünk.
Csurka Gergely, A színes Sport 2001.03.03.