|
|
| ||||
|
|
A döntőben is kikaptak a magyar pólósok az oroszoktól
A magyar vízilabda-válogatott az oroszok ellen döntőt játszott tegnap a belgrádi Világkupán, s óriási küzdelemben végül nem sikerült megszerezni az első helyet, az oroszok nyertek 10:9-re. 
Nincs az a vízilabdacsapat,
amelynek kívánságlistáján egy jugoszlávok elleni meccs
szerepelne. Negyvennyolc óra alatt kettő meg pláne nem. Hiszen
Jugoszlávia az Európa-bajnok, a világbajnokság ezüstérmese, és
ezúttal a Világkupán még otthon is játszik. Most a magyaroknak
jutott az a feladat, hogy rövid időn belül két mérkőzést is
vívjanak a házigazdákkal. Lehet azt mondani, hogy az elsőnek, a csütörtökinek még csak a szabadnap volt a tétje, mert az első helyezett közvetlenül jutott be az elődöntőbe, a második-harmadik pedig a másik ágról kapott újabb ellenfelet - és újabb lehetőséget. Bár ha hozzátesszük, hogy ez az újabb csapat lehetett volna a spanyol is, amely már sokszor okozott kellemetlen percet a mieinknek, akkor nem csak a pihenés lehetősége szólt a háromgólos győzelem megszerzése mellett; ennyivel kellett volna ugyanis verni a jugoszlávokat az első helyhez. Nem tudhatjuk, hogy a hazaiak kiadtak-e magukból mindent vagy csak jól számolnak és kifogástalan az idegrendszerük, mindenesetre két góllal kaptak ki, és ez éppen elég volt a csoportelsőséghez. Meg ahhoz, hogy egy nap szünet után újra a magyarokkal találják szembe magukat, válogatottunk ugyanis 10:7-re verte a görögöket - ha a negyedik negyed elején nem lett volna 7:7 az állás, akkor azt mondhatnánk, hogy simán -, és a "vigaszágról" visszajött az elődöntőbe. Itt már nem volt számolgatás, a döntőbe csak az egyik válogatott juthatott be. A pálya szokás szerint lejtett egy kicsit, ez a kiállítások arányában mutatkozott meg, Vári, Biros és Steinmetz is kipontozódott, a magyar csapat azonban még ezt is elbírta. Az első negyed döntetlennel zárult, mint ahogy önmagában a harmadik és negyedik hét perc is, a találkozó nagy részében azonban a győzelem nem forgott veszélyben. Kásás négy gólt dobott, nemcsak emberelőnyből, hanem akcióból is, vitte a csapatot, szervezte a játékot és labdát szerzett, mellette Molnár, Bárány és Kiss Gergely lőtt gólt. A csapat az utolsó percet kétgólos vezetéssel kezdte, és még azt is megengedhette magának, hogy játszadozzon, tartsa a labdát, a végeredmény 7:5 (2:2, 3:1, 1:1, 1:1) lett. A másik ágról az oroszok mentek tovább az olaszok legyőzésével, úgy, hogy az utolsó negyedben fordítottak 3:4-ről 5:4-re. A csoportmérkőzések első fordulójában ugyanígy győzték le a magyarokat is, illetve nem egészen: ott 3:6-ról lett 7:6 a javukra. A selejtezőkben négyszer játszott egymással a két válogatott, mind a négyszer a magyarok nyertek. Fogadkoztak Kemény Dénes játékosai, hogy visszavágnak a csoportmeccsen elszenvedett vereségért. Persze az oroszok is nyerni akartak, óriási küzdelem volt a medencében. Az első negyed 2:2-vel zárult, utána a magyarok elhúztak, de 6:4-es vezetésünk után három gólt lőtt zsinórban az ellenfél. Az utolsó negyed 8:8-as döntetlennel kezdődött, egy gól született itt és ott, aztán Csomakidze öt másodperccel a meccs vége előtt gólt lőtt, 10:9-re nyertek az oroszok. A 3. helyért: Jugoszlávia-Olaszország 6:4. Magyar Hírlap 2002.08.26. |
| ||
Unicum-kupa 2002 
Világliga 2002.07.16-19 
Világliga 2002.07.14 
Világliga 2002.07.12 .. további képsorok >> |
||
|
||
|
FONTOS
