Amúgy nem úgy indult a parti, hogy a vége ennyire kedélyes lesz, hét percen át diszkrét szenvedést mutatott be együttesünk. Idei első akciónkat a Steinmetz család vezette, ám Barna bejátszását Ádám a kapusba vágta centerből. Nagyjából ez volt az első negyed hangszerelése: a helyzeteket kialakították a mieink, csakhogy a lövések enyhén szólva pontatlannak tűntek. Amikor Dinu Benedek négyméteresét is kifogta, nem csupán a nap miatt főtt a fejünk - ráadásképp Juravle sunyin suhanó labdája is beakadt a rövidbe egy hétméteres szabaddobás nyomán (0-1). Benedek mindazonáltal nem arról ismerszik meg, hogy egy elhibázott büntető után bujdokolni kezd, rátett még egy lapáttal, és egy lefordulás végén végre oda lőtt, ahová kell: a bal felsőbe.

A második részre aztán egy csapásra összeállt a kép. A védekezéssel azt az egy apróságot nem számítva addig sem volt baj, a gyengébb gárdák ellen egy harmonikusan működő zóna halálos fegyver: a formáció ezúttal is kiölt szinte minden veszélyt a román támadásokból. A centert nem tudták megjátszani, vagy ha megpróbálták, mindig időben érkezett a segítség, amely eltakarította a labdát a környékről - a távoli lövéseket pedig Szécsi magabiztosan ütögette maga elé, azaz a vetélytárs faképnél hagyása kizárólag a támadásokon múlott. Három perc kellett ahhoz, hogy megroppantsuk Cretuékat: Kiss Csaba értékesített biztosan egy előnyt, aztán Benedek fordult újfent eredményesen, végül Kiss Gergely sem kegyelmezett egy jól kijátszott fór végén, avagy a megfelelő magasságban süvítő labdáknál Dinunak sansza sem lehetett. A negyedet Steinmetz Barna fej fölé küldött rakétája zárta méltóképpen, azaz félidőben látszott, nem szakad meg az 1992 óta íródó sorozat: a magyar férfiválogatott ismét győzelemmel kezdi az évadot.

Biros Péter, a Honvéd-Domino klasszisa alaposan megszórta az esti meccsen az ausztrál válogatott kapusának, Smythnak a hálóját, és délelőtt a románoknak is lőtt egy gólt

Magyarország-Románia 10-3 (1-1, 4-0, 2-1, 3-1)

Magyarország: Szécsi - Fodor, Biros 1, Steinmetz B. 2, Steinmetz Á., Kiss G. 1, Benedek 2. Csere: Vári 1, Kiss Cs. 2, Vindisch, Bárány 1, Székely
A román góldobók: Juravle, Andrei, Iosep

Idei első mérkőzésén, a déli forróságban kissé nyögvenyelősen kezdett a magyar a csapat, a legjobb helyzetekből küldtek védhető lövéseket Dinu kapujára, amelyet a románok hálóre rendre lehorgászott. Mi több, a negyed közepén kivédte Benedek négyméteresét is, az ellentámadásból pedig Juravle hétméteres szabaddobása becsusszant a rövid sarokba. A szünet előtt azért Benedek egy kontra végén egyenlített, hogy aztán a második negyedtől mintegy varázsütésre összeálljon a csapat játéka. Sokkal pontosabban lőttek a mieink, a három balkezes, Kiss G., Benedek és Kiss Cs. három perc alatt 4-1-re növelte az előnyt, sőt, a negyed vége felé Steinmetz B. is beakasztott egy hatalmas gólt. A románok ekkor már csak vergődtek, a magyar zóna tökéletesen szűrt, Szécsit pedig nem lehetett meglepni a kinti lövésekkel. Biros előnygólja vezette be a harmadik részt, majd Bárány szerzett parádés gólt centerből, azaz 7-1 után már az esti, ausztrál meccsre való tekintettel visszafogottabban játszhatott a gárda, Kemény Dénes is többet variált a cserékkel. Az utolsó negyedben azért még Steinmetz húzása, Kiss Cs. szemfüles, szélről elengedett surrantása és Vári bombája is beakadt, így együttesünk aratta a délelőtt legfölényesebb győzelmét.
A másik két mérkőzésen: Olaszország-Franciaország 9-5, Jugoszlávia-Ausztrália 10-4.

CSG, Nemzeti Sport 2002.06.13.