|
| ||||
|
12. férfi Világkupa, Belgrád
Ezúttal is az utolsó negyed döntött, de most a 4-1-nek mi örülhettünk Ezt a hajrát már szeretjük! A-csoport, 2. forduló Voltaképpen Sydneyben, az ezt megelőző Világkupán sem indult másként ... Akkor, 1999 szeptemberében Olaszország legjobbjai kenték el rögvest a mieink száját, aztán tessék, kinek a nyakába akasztották a legfényesebb medáliákat? Nos, ettől itt, Belgrádban még messze vagyunk, de hogy fikarcnyival sincs kevesebb esélye Kemény Dénes csapatának címének megvédésére, mint az oroszok elleni agyonnyert, s végül mégis elveszített derbi után, nem kérdéses. Igaz, több sincs ... Azt nem mondhatnánk, hogy kisimult arcú, mosolygós magyar játékosokkal találkozhattunk a csütörtök délelőtti edzésen, minden mozdulatuk arra utalt, bizony, nem erre számítottak. Kapitányunk nem véletlenül említette első számú feladatai között a lelkek rendbe tételét. Hogy Rudic mester milyen taktikát dolgozott ki a túloldalon, rögvest a nyitó negyedben észlelhető: verekedés. A póló nemes értelmében természetesen. Az ellenfél egyetlen esélye? Felejthető a kezdés. Molnár Tamás ellen kontra, Kiss Gergő ziccerben Moses fejét kozmetikázza ki, Benedek Tibor hét méteren belülről lövi el a szabaddobást. Ugye megnyugodtok, fiúk? Hát ettől biztosan nem ... A harmatgyenge támadásokat vezető amcsikon megesik a bírók szíve, az ajándékfórt az ellen gólzsákja, Azevedo helyezi a kapunkba. Sajnos, a Szécsi Zoltán helyett szerepet kapó Kovács-drusza kiszolgáltatott helyzetben. A "Laposat!" és a "Nyugodj meg" utasítás, lelkesítés váltja egymást nálunk - nem véletlenül. A kapusuk a magas labdáknál biztos lábakon áll, az idegeskedésről pedig már volt szó ... A kapufáról még nem. Az amerikaiaké főszerepet játszik: Biros Péter és Kiss Csaba löketét "fogja". Az első fórunk is parlagon, Kiss Gergő és Molnár próbálkozását is blokkolják, Benedek mellélövése pedig már-már az oroszok elleni utolsó negyedet idézi ... Hála az égnek, egy kontrát mintaszerűen fejez azért be a Kiss G., Molnár duó (6.08 kell az első gólunkhoz!), így legalább nem hátrányban várhatjuk a folytatást. Momentán ez is valami. Nem, nem és nem, nem megy. Bárány Attila csavarja Moses kezébe, Vári Attila bombája hol máshol, a kapufán csattan. A Jug Dubrovnik légiósa, Bailey ellenben megnyeri a center-bekk párharcot Kiss G.-vel szemben, és akciójának befejezésére is marad ereje. 1-2, úgy, hogy a kapura lövések aránya 8-4 - ide. Sokatmondó az adat. Ja, és még egy: a Margitszigeten tizenhetet lőttek nekik a mieink ... Még szerencse, hogy Kovács rendre elviszi a bejátszásokat, és hogy a védelmi falunk jóval olajozottaban működik, mint a támadójátékunk. Pedig működhetne így is! Mert ez az igazi, ezt szoktuk meg, így is tudják, bebizonyították Sydneyben, Firenzében, Perthben, Pesten, szerte a világban! Molnár kiharcolja, Kásás Tamás gólra váltja a fórt. Hogy test és agy még messze nem összehangolt, bizonyítja, hogy "csak" a kapufáról vándorol a labda a kapuba, de kit érdekel ez most, ilyen kiélezett helyzetben?! Harmincöt egyszer, kétszer, háromszor, az amerikai támadások veszélye a tízes skálán a kettő és a három között ingadozik. Közelebb a kettőhöz. No jó, tudjuk, éppen ezért nem nevezhetjük hízelgőnek a 2-2-es állást ... Idegesek. Még mindig. A harmadik előnyünket Biros Péter packázza el, sőt, Kiss Csaba lövését is fogja Moses. Idegölő percek. Huhh, nagyon, de nagyon kellett (Kovács húzza le Smith ejtését), erről nem is szólva (kapusunk indít remekül)! "Lődd be, Tibi!" - talpon a maroknyi magyar tábor (van ki jeggyel, van ki furfanggal, de bejutott az uszodába, hogy lássa a kedvenceket), Tibi, azaz Benedek pedig nem hagyja ki a ziccert. Laposan (ugye?!) lő a kapuba. Mindazonáltal Kovács "hozza" a negyedet, Azevedo ezúttal mérgében csapkodhatja a vizet az elpuskázott emberelőnyt követően. ... Benedek kezén a labda ... Ejh, ha később is ilyen ideges lenne ... Ez az! Szünet után Kásás indítja tudásának megfelelően a megúszó Fodor Rajmundot (mintha fáradna az ellen), 4-2, dőljön már el végre! Nem dől. Powers pontos, csak nem akarnak leszakadni. Kísértetiesen hasonló a meccs ... - na de hessegessük már el a gondolatot is ... A falat kenyér egy tizenegy, igen, nem tévedés, egy tizenegy méteres bődületes rakéta formájában érkezik. Kásás a "tettes", Kásás, aki előre megmondta, jobban fog neki menni, mint Jerisovék ellen. (Persze, ő is tudja, nem az a meccs a mérce.) Klatt tesz arról, hogy sokáig ne lubickoljunk az örömben, Benedek kiállítását góllal bünteti, így egy újabb kihasználatlan fór, illetőleg egy Kovács bravúr után 5-4-el várjuk a végső nekirugaszkodást. Jaj, de nehéz ... A verekedést Wigo már szó szerint értelmezi, könyöke Kiss Gergő arcán csattan - mi a csudát néz, bírósportárs? Persze, hogy így hat az öt ellen támadnak! Persze, hogy ezt belövik ... de nem, hát kapufa, ziccerben kapufa ... "Gyerünk, ottmaradt a Gergő a kapujuk előtt!" Szédülten, kábán, de belövi! Hát belövi! És Vári (aki védelmünk vezíre ezen a napon) is! És Fodor is! Ô kétszer is! Ami kedden 0-4 volt, az most 4-0. Ezt a szériát szeretjük. Az amerikaiak, bármit mond Rudic, nem bírják ezt a tempót, a mieink pedig láthatóan fogaikat összeszorítva hajráznak. Nem játszanak szépen (ez ellen a taktika ellen lehetetlenség), de küzdenek, hajtanak és nyernek. Végre egy olyan amerikai gól - Félixtől -, amely után nem szorul össze a magyar szív, amely után nyugodtan, őszintén hallható, a "semmi baj." Tudják, 1999-ben, a sydneyi Vk-n sem volt másként ... Mestermérleg Kemény Dénes: - Ezt kiszenvedtük, a többit majd meglátjuk. Ratko Rudic: - Úgy látszik, ezen a tornán új szabályokat tesztelnek. Nem értem, mi folyik a vízben, és egyébként is nagyon dühös vagyok. Alberto Angelini Görögország újabb pontrablása A keddi, lapzártánk után kezdődött Jugoszlávia-Egyesült Államok mérkőzésen nem vacakoltak sokat Sapicsék, lelkes közönségüket maximálisan kiszolgálva győzték le ellenfelüket. Feltűnő, hogy a sérülése után a csapatba visszatérő Ikodinovics révén stabilabbá vált a szerbek védelme - igaz, hogy mennyire, az később, az igazán éles meccseken derül majd ki. A B-csoportban - és ezzel már a szerdánál vagyunk - a horvátoknak továbbra sincs szerencséjük. Djuho fiai az olaszok után a spanyolokkal is partiban voltak, ám a legfontosabb pillanatokban rendre megremegtek a kezek. A meccs folyamán többször is egyenlíthettek volna Hinicék, és az lehet a legboszantóbb a horvátok számára, hogy nem is a spanyol szuperkapuson, Rollánon múlt a felzárkózásuk. A 7-4-es végeredmény mindenesetre nem tükrözi híven azt a csatát, amely a vízben folyt a felek között. Az olasz-görög ütközet még inkább kiélezett harcot hozott, tizenhárom másodpercel a vége előtt Kalakonasz által szerzett bámulatos akciógóllal (!) Görögország a spanyolok után a taljánoktól is pontot rabolt. Hiába no, ez már nem a juniorgárdájuk ... Alberto Angelini kontra Kalakonas További eredmények A-csoport. 1. forduló: Jugoszlávia-Egyesült Államok 9-4 (2-0, 2-0, 3-2, 2-2). Gólszerzők: Sapics 3, Trbojevics 2, Ikodinovics 2, Csirics, Zlokovics, ill. Wigo, Klat, Smith, Bailey. 2. forduló: a Jugoszlávia-Oroszország mérkőzést lapzártánk után játszották. Az állás: 1. Jugoszlávia 2 pont (1 mérkőzés, 9-4), 2. Magyarország 2 (2, 15-12), 3. Oroszország 2 (1, 7-6), 4. Egyesült Államok 0 B-csoport. 2. forduló: Spanyolország-Horvátország 7-4 (3-1, 2-1, 1-2, 1-0). G: Ballart 2, Sánchez-Torill 2, Marcos, Molina, Pérez, ill. Dogas 2, Vranjes, Milakovic. Olaszország-Görögország 6-6 (1-1, 1-1, 1-1, 3-3). G: Postiglione 2, Binchi, Buonocore, Angelini, Rath, ill. Hadziheodoru 2, Tomakosz 2, Szanta, Kalakonasz. Az állás: 1. Spanyolország 3 (12-9), 2. Olaszország 3 (12-11), 3. Görögország 2, 4. Horvátország 0 AZ, CSG, ÁK (fotó), Nemzeti Sport 2002.08.22. |
| ||
Unicum-kupa 2002 Világliga 2002.07.16-19 Világliga 2002.07.14 Világliga 2002.07.12 .. további képsorok >> |
||
|
||
|