ING-Magyar Kupa-elődöntő, férfiak, első mérkőzés
A bajnokcsapat jó volt, a címvédő volt jobb
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: AZ, Nemzeti Sport 2003.02.26
--------------------------------------------------------------------------------
Ne foglalkozzunk most a hely szellemével,
a május szellemével, hogy azóta először találkoznak a vízben,
szemtől szemben, mindannyian - ez más. Már csak azért is, mert
a tét nem ugyanakkora, ráadásul a Vasas nem a teljes arzenált
vonultatja fel: Madaras Norbert és Vindisch Ferenc civilben
üldögél a parton. Gyógyulófélben lévő ujjakkal. Más kérdés,
hogy az angyalföldiek remek autójában ezzel kvázi "elment" az
ötödik sebesség.
Márpedig egy
ilyen szintű versenyben ez elvben elengedhetetlen lenne: a két
leggyorsabb ember kiesése sokat nyomhat a latban. Az
utóbbi időben klassziscsapat-formát öltött hazaiak
mindenesetre elrontják az első emberelőnyt - Fodor pattint a
kapufára -, a Vasas viszont kihasználja a sajátját (Varga
Tamás kapáslövése "ül"). A másodikat már nem - ezt a fórt
viszont érdekes esemény előzi meg: a Hesz Máté-Kiss Gergely
brusztból (melynek évekre visszanyúló históriája nem nélkülözi
a tagadhatatlanul randa elemeket sem) ezúttal a Domino
balkezese jön ki rosszabbul, most ő üt láthatóan, s már a
hatodik percben végleg partra kerül. Ennyiben egyenlítődnek az
erőviszonyok: a bajnok balkezese is kiszáll. Mindazonáltal nem
emiatt száll el a Domino következő két fórja is: elébb Molnár
kezéből csúszik ki a labda, majd Biros ravaszkodását "fejti
meg" jó időben az első negyedben szédületesen védő Kósz. S
miután Gombos meglóg egy remek gól erejéig (0-2), Somossy
József - aki szinte alig áll fel a padról - elkezdi pihentetni
nagy testű embereit, így kerül medencébe már az első
játékrészben az ifjú Csintalan. A második rész azonban a
Domino jegyében indul: egy kontrafaultot követő kontrát Fodor
fejez be Molnár remek passzából, majd Biros Kiss helyéről
találja meg a rést Kósz keze és a léc között emberelőnyből
(2-2). A Vasas mindenesetre nem rohan, amennyire lehet,
lassítja a játékot, védekezésben ritkán zónázgat, szoros
emberfogást játszik, amivel felkínálja az emberelőnyszerzés
lehetőségét, más kérdés, hogy a Domino vagy ezzel nem él, vagy
a fórral. Nem mintha az angyalföldieknek jobban menne hat az
öt ellen: Varga Dániel és Mátyás is elszórja a labdát, azaz
félidőben döntetlen az állás, a színvonal pedig - köztünk
legyen szólva - lehetne magasabb is. Tegyük hozzá, ebben
inkább a hazaiak a ludasak, mennének, de nem megy nekik - míg
a magukat a szombati KEK-elődöntő előtt lenullázni nem kívánó
piros-kékek afféle alapjátékot mívelnek, lesz, ami lesz
alapon.
Kósz Zoltánnak nem ment
rosszul, ám Szívós Mártonnal egyszerűen nem bírt: itt a
három gólja közül a másodikat lövi a szélsô |
A harmadik negyed aztán
vízilabdára emlékeztető mozzanattal indul, Szívós nagyon
eltalálja a jobb felső sarkot, majd a sokadik, nem túl acélos
vendégtámadást követően Fodor a soros fórt egészen elsőrangúan
pattintja a léc alá. A következő két előnymegjátszás is
tanulságos: Molnár másodjára állít az irányzékon, első húzását
Kósz lehúzza, a második, pattintott változattal viszont nem
tud mit kezdeni a kapus. Eközben Gergely két hihetetlen
védéssel fagyasztja be együttese vezetését - végül Mátyás az,
aki emberelőnyben valahogy bepréseli fölötte a labdát.
Csakhogy Szívós sem téveszt fórban, igaz, nincs nehéz dolga,
hiszen egyedül úszik be Kósz elé (6-3). Megjegyzendő
egyébiránt, hogy a kiállítások aránya 10-5 ekkortájt - ám ez
nagyrészt a játékstílusbéli differenciából következik, nem
holmi pártoskodásból. Ezt aláhúzandó angyalföldi fórral
startol az utolsó játékrész, Varga Tamás pedig nagyon
eltalálja a pipát. Szívós is elkapja ugyanakkor a fonalat,
szerb klasszis szélsőket idéző biztonsággal teszi be a labdát
a rövid sarokba úgy, hogy a blokkoló védő és a kapus is előtte
áll (7-4). Kisvártatva Varga Zsolt tör be sem istent, sem
embert nem ismerve - védőt a legkevésbé, az valahol alatta van
-, s szerez pazar akciógólt. A Dominónak megteszi a fór is,
pláne, ha kettős - Székelyék nem díjazzák a túlzott
keménységet -, Vári pedig keresztülnyomja a labdát a kézerdőn
(8-5). A meccs amúgy kiállítások dolgában lassan a mondásbéli
szénásszekérre emlékeztet - nincs olyan, amelyikre ne férne
fel még egy villával -, emitt újabb kettős előny születik
(kimarad), amott szimpla (Molnár kiszólása is cserés
kiállítást ér, amúgy), de Varga Dániel lövésénél a léc
csattan. Ami viszont ügydöntő lehet, hiszen marad annyi idő,
hogy elspricceljenek a hazaiak, Bárány pedig nem kegyelmez,
így lesz közte kettő helyett közte négy, ami ezen a szinten
elég masszív, talán túlontúl is masszív különbség. Igaz, a
Vasas is csak masszívabb lehet a jövő csütörtöki visszavágón.
Mestermérleg: Kovács István: - Noha elég
hamar elvesztettük az egyik kulcsemberünket, jól játszott a
csapat, végighajtotta a kemény és sportszerű mérkőzést.
Somossy József: - A mérkőzéstől függetlenül
szeretnénk méltóképpen képviselni a magyar vízilabdát
szombaton, Sabadellben.
|