|
| ||||
|
Interjú Kásás Zoltánnal
Sikeres félév, elégedetlen edző -------------------------------------------------------------------------------- forrás: Kovács Gergely, Magyar Hírlap 2004.03.19 -------------------------------------------------------------------------------- Kásás Zoltán elégedetlen. A Vasas vízilabdacsapata bejutott az Euroliga negyeddöntőjébe, kétszer is megverte nagy hazai riválisát, a Honvédot, nyár óta mindössze egyszer kapott ki, és csak két döntetlenje van, a vezetőedző mégsem dicséri túl gyakran együttesét. Az egyik győzelem után például a televízióban mosléknak nevezte a Vasas játékát.
Nem szeretek becsapni senkit, sem a játékosaimat, sem az újságírókat, sem a közönséget. Ha egy produkció nem jó, akkor arra nem mondhatom, hogy az, és nem intézhetem el pusztán néhány semmitmondó frázissal. Nem a sajtón keresztül próbál erősebb presszióval hatni játékosaira? Azt hallani, hogy az edzőm mosléknak nevezi a teljesítményemet, elég hatásos lehet. Nincs ebben semmi rejtett szándék, egyszerűen ilyen vagyok, elmondom a véleményemet a csapatomról. És nem is hallhatott tőlem senki olyat, amit ma már nem tartanék. A szombaton Pireuszban elért 8:4-gyel viszont elégedett volt. Viszonylag. Fölmérte a csapat: életbe vágó pontot szerezni, különben kiesünk. Varga Tamás és Varga Dániel távolléte miatt kissé tartalékosak voltunk, de ez csak jótékonyan hatott a fiúkra. Összeszedték magukat, fegyelmezetten védekeztek. A kiegészítő játékosoknak most nagyobb szerep jutott, mint a korábbi Euroliga-meccseken. Az egyik világbajnok, Varga Zsolt úgy nyilatkozott, hogy élvezte a meccset, mert a tartalékos fölállás miatt nem kellett annyit centereznie. Nem gondolja, hogy ha több embert játszat, nincs akkora teher a válogatottakon? Ez nem ilyen egyszerű. A görögöknek nincs igazi centerük, ezért sok mindent megtehettünk ellenük, amit más ellen nem. Viszont beigazolódott, hogy erős a kispad, és nincs pótolhatatlan játékos. Meglepte? Miért lepett volna meg? Bajnokikon a kispad vége is játszik, eddig is tudtam, hogy jó a keret. Örülök, hogy ezúttal az Euroligában is sokan szóhoz jutottak, persze kár, hogy sérülések miatt. A nyáron vette át a Vasast, azóta többször is elmondta, hogy sokat gyakorolnak, le kell építeni a régi, rossz reflexeket. Lehet olimpiai és világbajnokoknak még újat tanítani? Egy játékosnak mindig van hová fejlődnie. Nagyon nehéz ugyanakkor kiirtani a rossz beidegződéseket. Statisztikailag bizonyított például, hogy túl sokat lőnek a pólósok laposan. Nálunk a lábtempót, a blokkot is kell fejleszteni, túl sok gólt kapunk a rövid sarokba, ahova pedig papíron nem lenne szabad. Gond az is, hogy van, aki szinte mindig a rövidbe lő. Nem mintha ettől nem maradna ugyanúgy világklasszis. Madarasra gondol? Ez tényleg éppen nála jelent problémát, de nem akarok neveket mondani. Szóval a fegyelmezettséget és a koncentráltságon kívül a technikát is fejleszteném. És nemcsak én, több kollégámtól is hallok hasonló panaszokat. Nehéz az előrelépés, csak lépcsőről lépcsőre megy, de szerintem megéri. Azért még egy nevet említsünk. Fiával, Tamással most dolgozik először egy csapatban. Milyen a közös munka? Igazán kellemes, olyan, amilyennek vártam. Előre megbeszéltük, hogy az uszodában csak edző-tanítvány viszony lehet köztünk. Nem látványos, sokgólos játékot kértem Tamástól, hanem azt, hogy fogja össze a csapatot. Ennek meg is felel, a passzok jó helyre mennek, szervezi a játékot, fazont ad a csapatnak. Jólesett, hogy az Olimpiakosz edzője is kiemelte, milyen szenzációsan pólózott a fiam. Ennek ellenére rá is igaz, ami a többiekre, vagyis tőle szintén többet vártam, vele is sokszor vitázom. Korábban, a Becej és a Pireusz edzőjeként már megtapasztaltam, milyen jó érzés remek játékosokkal dolgozni, még ha vitázni is kell velük. Most a Vasasnál is ezt érzem. A hangulat jó, a csapat egységes, és a klubnál is rendezettek a körülmények. A válogatottnál is besegít, a Vasasban van a keret jó része. Mennyiben befolyásolja az olimpia a munkájukat a klubnál? Az általam erőltetett változásokból nemcsak a Vasasban, hanem a válogatottban is profitálnak a játékosok. A tavalyi idény nagyon sűrű volt, ezért arra kell figyelnem, nehogy túlhajtsam őket. Azért most is oda kell tenniük magukat, hiszen a hétvégén a BVSC, a jövő héten a Barceloneta vár a Vasasra. Az utóbbi ellen dől el az Euroliga-csoportelsőség. Ezért érdemes megszakadni? Feltétlenül. Minden meccsen fontos a jó játék és a győzelem, a presztízs és a csapat önbizalma miatt. A BVSC kellemetlen ellenfél, a két Varga sajnos még nem játszhat. A Barcelonetának pedig mindenképp vissza akarunk vágni az őszi, eddigi egyetlen vereségünkért. Csak egy vereség és két iksz bő fél év alatt. A sok elégedetlenség dacára tetszetős mérleg. Így van. De azért űzöm tovább a csapatot, hogy még kellemetlenebb helyzetbe hozzuk az ellenfeleinket. Engem elégedetté tenni nem könnyű, de egy bajnoki cím és Euroliga-győzelem biztos megenyhítene valamennyire. |
| ||
|
||
Kásás Tamás |
||
|