Az efféle ziccereket ő sem szokta kihagyni a vízben: miután Kásás Tamás vállalta, hogy szerkesztőségünkben egy órán át válaszol olvasóink interneten feltett kérdéseire, a "munkaidő" leteltével mi is nekiszegeztünk néhányat.

- Vissza lehet adni annak a negyedórának az érzelmi hullámzását, amely Csomakidze győzelmet jelentő góljától a legjobb játékosnak járó díj átvételéig tartott?
- Nem könnyű. Baromi roszszul jött ki, hogy rólam lövik a mindent eldöntő gólt, aztán kapok két serleget. Igazságtalan volt a sors, hiszen addig a gólig elég jól ment a Világkupán, jóllehet minden egyes mérkőzés felénél éreztem, hogy kezd hiányozni néhány liter a tüdőmből. Kellett volna még erő, hogy normálisan bírjam az iramot, bár összességében minden meccset végigjátszottam egy cserével. A döntő iszonyúan nehéz volt, a többieken is látszott, már senki sem százszázalékos. Amikor Csomakidze rám került, csak az munkált bennem, nehogy gólt lőjön. Minden maradék energiámat összeszedtem - nem maradt sok -, ám ő iszonyúan erős, hiába kapaszkodtam bele, próbáltam fogni a fejét, a nyakát, nem bírtam vele. Kereshetnék mentségeket, hogy néhány másodperccel korábban páros lábbal lerúgott magáról, amire fújhattak volna kontrát a bírók, de ez senkit sem érdekel. Már korábban megnyerhettük volna a meccset, csakhogy több hibát követtünk el ezen a döntőn, mint általában a többi összecsapáson.
- Pólóban nem kellemes a társak szemébe nézni, amikor az emberről csavarják a mindent eldöntő centergólt.
- Ültünk a fedett uszodában, és szörnyen éreztem magam. Remegtem a fáradtságtól, fájt a vereség, ekkor lépett oda Benedek Tibi, s közölte, eszembe ne jusson keseregni, mert ha a jugók ellen nem játszom olyan jól, akkor el sem jutunk idáig. Na, ekkor kevés választott el attól, hogy csorogni kezdjenek a könnyeim.
- Majd ebben a lelkiállapotban kétszer is kihívták a különdíjak okán.
- Nem esett rosszul, hogy két kupát is kaptam, s utólag mondhatom, örülök az elismeréseknek, annak ellenére, ami történt. Egy biztos, soha nem dicsértek még annyira egy verseny után a szakemberek és a szurkolók, mint most. Tekintettel arra, hogy agyban elég jól bírtam, fizikálisan viszont messze nem voltam a csúcson, ez azért nem tett rosszat az önbizalmamnak. Az előttünk álló két évre mindenesetre óriási lökést ad.