Kásás Zoltán hiába magyarázott, szavai csak ezüstöt értek (Fotó: Meggyesi Bálint)

A piros-kék hívek alaposan kiosztják a csapatot az interneten, s persze elsőre mindenki a beáldozott sok pénzt emlegeti, amely nélkül nem szerződtethették volna Kásás Tamást, Steinmetz Barnabást és az edzőként kétszeres BL-győztes Kásás Zoltánt. Amolyan most vagy soha felkiáltással futott neki a Vasas az idénynek, a háttérre cseppnyi panaszuk sem lehetett a játékosoknak, s most híveik úgy látják, nem dolgoztak meg a fizetésükért. Az Euroliga négyes döntőjét is elszalasztották.
De nemcsak a drukkerek, hanem a gárda tagjai és a vezetők is a kudarcemésztés idejét élik, utóbbiak szűk körű megbeszélésre invitálták a csapatot – ám a csütörtöki eseményt amolyan belső ügyként kezelik.
– Az összejövetelről nincs mit mondanom, mert a vezetőség úgy döntött, hogy semmi se kerüljön ki az elhangzottakból – mondta Kásás Zoltán, aki viszont nem zárkózott el egy kis értékeléstől.
– Mit szól Kósz Zoltán nyilatkozatához, aki a vesztes döntő után azt mondta, hogy a csapaton a meccs előtt és után uralkodó hangulat alapján akár méretesebb zakót is szabhattak volna a Vasasra?
– Ezen a mondaton többen is megdöbbentek. Szubjektív vélemény, meg aztán demokrácia van. Megértem, hogy tizenöt éve vár a Vasas aranyérmére, mégis jobban meg kellett volna gondolnia, mit mond. Olyan nincs, hogy egy csapat ne akarjon nyerni egy ilyen szituációban.
– Tehát nem érzett hangulatváltozást a játékosokon?
– Nem. Természetesen állandóan a meccsek járnak a fejemben, de nem jutok semmire. Most is csak a figyelmetlenségek jutnak az eszembe, azok a hibák, amelyeket ilyen szintű játékosoknak nem szabadna elkövetniük, megkockáztatom, még fiatalkorukban sem volt szabad.
– Egyik nyilatkozatában azt is felvetette, hogy talán nem tudja eléggé megértetni magát a csapattal. Hogy látja utólag?
– Én csak azt tudom, hogy megmagyarázhatatlan módon estünk ki az Euroligából, olyan bakikat felvonultatva, hogy igazából azt sem tudtam, milyen edzéseket kell ahhoz tartanom, hogy ezek ne fordulhassanak elő. Például vezetünk hat kettőre, magasan lőjük a gólokat, aztán a meccs utolsó negyedében rendre laposan célzunk. Úgy látszik, kilenc hónap sem volt elég, hogy minden a helyére kerüljön.
– Miért, olyan sok újdonságot kért?
– Ugyan! Inkább nagyobb hangsúlyt kaptak egyes játékelemek, mint például a lábtempó, a blokk, a helyezkedés vagy a lóba. Sok-sok apróság, amely együtt nagy változást hozhat. Amikor összejött, működött a gépezet, ha nem, a régi reflexek bújtak elő. Hozzáteszem: nem feltétlenül rossz reflexekről van itt szó, s nem is más edzők kritikájáról.
– Visszautalnék: a tavasszal inkább nem működött a gépezet, legalábbis a Honvéd ellen.
– Meg vagyok lőve. A Honvéd jó átlagot hozott, mi az említett hibákkal sokat segítettük. Hogy mást ne mondjak: előbb tizenegy előnyből hetet használtunk ki, majd huszonnégy óra leforgása alatt minden a feje tetejére állt, és tizennégyből három lett az arány. Ha nincs edző a kispadon, akkor is hatékonyabbnak kellett volna lennünk.
– Annyit talán elárulhat, hogy kemény kritikák fogalmazódtak meg a csütörtöki összejövetelen, vagy csak becsomagolták a véleményeket?
– A szakvezetőség egy határozatot közölt, egyúttal kritikával élt. A vezetők – jogosan – úgy érezték, hogy végig korrektül viszonyultak a csapathoz, s cserébe többet vártak, főként az utolsó meccset nehezményezték. De mert a játékosok szerződése még két vagy három hónapig él, nincs helye a kapkodásnak, az indulatból való cselekvésnek.
– Az ön szerződése mikor jár le?
– Május végén.
– Hogyan képzeli a jövőt?
– Amolyan félhivatalos ajánlatot kaptam, amely szerint továbbra is számítana rám a Vasas. Anynyit mondhatok, mindenképpen el kell fogadnom, akár ilyen, akár olyan összeállításban szerepel a csapat.
– Ez amolyan lelkiismeret-furdalás?
– Szerintem mindegy, hogy erkölcsi kötelességemnek érzem-e, vagy a kudarcélményből adódó hiányérzetnek.
S hogy az angyalföldiek kerete miként alakul, az még eléggé bizonytalan. A BVSC volt játékosaival erősödő Eger szívesen csábítana pólóst a Vasasból is, s kérdéses, ki marad hű a piros-kék színekhez. Noha Kásás Zoltán nem kívánta kommentálni, a hírek szerint a következő idényre kevesebb pénzért ajánlana szerződést a Vasas a végül megint csupán ezüstig jutó játékosoknak.