Nyolc éve Güttler Károly szerepelt az újságok címlapján. Ő volt az első mellúszó, aki százon átlépte az évek óta ostromolt határt, egy perc, egy másodpercen belül úszott (1:00.95). Most az amerikai Ed Moses a sztár, aki a minap 1:00.29-cel állított fel világrekordot, s már most kijelentette: a júliusi, fukuokai világbajnokságon egy percen belül teljesíti majd a távot. Güttler szerint Moses képes lehet rá.

- Minden esélye megvan rá. Kilencvenháromban, a sheffieldi Európa-bajnokságon úsztam azt a bizonyos 1:00.95-ös eredményt. Azóta nyolc év telt el, tehát éppen itt az ideje, hogy egy újabb fal leomoljon.

- Néhány éve gondolta volna, hogy Moses lesz a mellúszás egyeduralkodója?

- Egy kicsit zömök emberke, első ránézésre azt mondaná az ember: egy perc, tíz másodpercen belül sem tud úszni. Tud, hallatlanul dinamikus, emlékeztet a kétszáz mell világcsúcstartójára, a szintén amerikai Barrowmanre. Nagyon ritka, ha valaki ötvenen és kétszázon is ugyanolyan teljesítményre képes, Moses ilyen.

- Az amerikait most egy kicsit "pihentessük", jobban érdekelne ugyanis, hogy ön mit úszik majd száz mellen a vasárnapi, budapesti felkészülési versenyen.

- Én is kíváncsi vagyok, hiszen a sydneyi olimpia volt az utolsó versenyem, ráadásul ötvenméteres medencében is akkor úsztam utoljára. Úgy érzem, megfelelő formában vagyok, de mivel még csak április van, elégedett lennék azzal, ha egy perc, három másodperc körül produkálnék. Lehet, hogy nem tűnik olyan eget rengető időeredménynek, de lépésekben kell haladni.

- Moses világcsúcsát nézve valóban nem egy kiugró idő, amit említett...

- Persze, de nekem nem Ed Mosesszel kell felvennem a versenyt. Be kell látni, ő külön kategóriát képvisel jelenleg.

- Valamit nem egészen értek. Eddig ugye itthon csak arról lehetett hallani, hogy egy évben csak egyszer lehet csúcsformába kerülni. Erre mi történik külföldön, a legjobbak egy évben tíz hónapot versenyeznek, szinte azonos forma mellett.

- Lehet, hogy furcsa lesz, amit mondok, de tartom, a Magyarországon alkalmazott edzésmódszer felett eljárt az idő. Mindebben Széchy Tamás is megerősített, aki valami hasonlót mondott az egyik televíziós műsorban. A magyar modell ugyebár a mennyiségről, az edzéseken megtett méterekről szólt és szól. Eredményes is volt, azt hiszem, a maximumot sikerült kihozni belőle. A világ viszont váltott, nem a méterek számítanak, hanem az intenzitás. Nekem már késő, hogy váltsak, de meggyőződésem, ha a mai fiatalokat a kint tapasztalt módszerrel készítik fel, ismét eredményes lehet a magyar úszósport.