Mindent elért, mindent megnyert. Hat éve ahol elindul, ott dobogóra áll. Kilencvenötben, a bécsi Európa-bajnokságon kezdődött a mese. Száz mellen lett harmadik (pedig ötven után nyolcadikként fordult). Akkor azt mondták rá: ügyes. Aztán jött a atlantai olimpia és vele egy bronzérem kétszáz mellen. Azt mondták: ebből még bármi lehet.

Egy évvel később pedig, a sevillai kontinensbajnokság után már a lábai előtt hevert az Óvilág. Két arany, Európa-rekord. A Darnyi vegyeskorszak egyik elszenvedője, az olasz vegyesúszó Luca Sacchi azt mondta: Kovács? Új Egerszegi...

A következő állomás, Perth, 1998, világbajnokság. Mérföldkő. Kétszáz mellen nem kegyelmezett a mezőnynek. A vb után már mindenki felállva tapsolt. És nem volt megállás. Két éve az isztambuli Európa-bajnokságon három, tavaly, a helsinki Eb-n két aranyérmet nyert. Az olimpián pedig megkoronázta a joggal páratlannak nevezhető pályafutását. És csak minap múlt húsz éves.

Kovács Ági. Aki a vasárnap rajtoló világbajnokságon is esélyes. Habár Sydney után hosszabb ideig pihent, majd az Egyesült Államokban tréningezett, a június végi országos bajnokságon már látszott, a régi Kovácsot láthatjuk a vízben. Ötvenen, százon, de legfőképpen kétszázon a riválisok számára rémisztő időeredményt tempózott. Munkából, fárasztó edzésekkel a lábaiban a világranglista negyedik idejére volt képes.

Ági tehát visszatalált, pedig ne feledjük, Sydney után edzőt is váltott, miután Kiss László nyugdíjba vonult, Turi György vette át az olimpiai bajnok edzéseinek irányítását. A jelek szerint zökkenők nélkül. Kiss László szerint - aki meglehetősen tevékeny nyugdíjas, hiszen a szövetségi kapitányi posztot továbbra is betölti - Kovács Ági csakúgy, mint a legutóbbi világbajnokságon, kétszáz mellen lehet eredményes. Való igaz, a száz mell Európán kívül nem annyira hatékony, Atlantában és Sydneyben, valamint a perthi világbajnokságon sem tudott dobogóra kerülni. A kétszáz más. Ott ő az uralkodó. Persze nagy kérdés, mit teljesítenek a riválisok. Van belőlük bőven. Elég ha csak a kínai Csi Hujt említjük, aki tavasszal kétszáz mellen megdöntötte a dél-afrikai Penelope Heyns világrekordját. Aztán ott van az amerikai Kristy Kowal. A kilencvennyolcas világbajnokságon ő nyert száz mellen. Az olimpián Kovács Ági mögött végzett a második helyen kétszázon. És akkor még nem szóltunk a japán Tanakáról, aki az utóbbi időben nem adott életjelt magáról, de amikor adott, akkor rövid pályán világcsúcsot úszott. Nehéz... Mindezzel Ági is tisztában van, aki szokás szerint megszenvedett az átállással:

"Volt, hogy éjféltől hajnali négy óráig képtelen voltam elaludni, de most már minden rendben, azt hiszem, minden téren jól sikerült a felkészülésem. Konkért helyezésekben szokás szerint nem gondolkozom, az a lényeg, hogy a célban úgy érezzem, mindent megtettem az eredményért" - vélekedett az olimpiai bajnok.

Ami bizonyos, kétszázon mindenképpen érem "néz ki" a magyar klasszisnak, a színe viszont még ismeretlen. Címvédőként és olimpiai bajnokként sem mehet biztosra. Ha azt írjuk, nüanszokon múlhat a győzelem, nem írtunk semmit. Elég ha csak az olimpiai döntőt vesszük, ahol három méterrel a cél előtt még úgy tűnt, Kowal lesz a bajnok. Sőt, talán még kettővel is. Egy jó benyúláson múlt. Kétszázon realitás az érem, százon viszont bravúr lenne. Az ötven pedig szokás szerint rizikós, bármi megtörténet. Amúgy hosszú évek óta Fukuoka lesz az első, ahol Ági mamája nem lesz ott a lelátón. A mama és lánya szoros kapcsolatát nézve, ez akár még hátrány is lehet.

"Most így alakult, ám nem lesz gond, legfeljebb sok lesz a telefonszámlám. Hiányzoni fog az édesanyám, de már megbeszéltük, ha bármi van, rögtön telefonálok" - mondja Kovács Ági, aki legutóbb, a kilenvennyolcas, perthi vb-n kétszázon ugyebár nyert, százon pedig negyedik lett. Mikor felvetettük, kiegyezne-e Fukuokában is ezzel az eredménnyel, csak hallgatott a telefonvonal másik végén.

Akár jó előjelnek is felfoghatjuk...

Hosszútávúszás: Talán 25 km-en

S. E.

Hétfőn az olaszok örülhettek (két aranyat nyertek), szerdán az oroszok (világbajnoki cím és két ezüst jutott nekik), ám az még kérdéses, kik pezsgőzhetnek majd szombaton, a maratoni úszók 25 km-es futama után. Sajnos nekünk eddig egyik nap sem volt okunk az örömködésre, öt, valamint tíz kilométeren sem a mieink diktálták a tempót. Habár tíz kilométeren Barsi Claudia a tizenhatodik helyen végzett, ennél azért jobb produkcióban reménykedtünk. Majd talán huszonöt kilométeren, ahol három magyar is debütál a világbajnokságon. A férfiaknál Cselényi Balázs és Nagy-Pál Levente, míg a hölgyeknél Balázs Eszter kap szerepet. Hármuk közül a szakemberek szerint a már rutinos maratoni úszónak számító Balázs tempózhat a legjobban, a hosszútávúszó Világkupa-futamokon is szerepet kapó versenyzőből"kinéz" egy jobb szereplés. Hogy ez számszakilag mit jelent? Ha legjobb tizenkettő között végezne, már tökéletesen elégedettek lehetnénk. Reméljük ő is így gondolja.

Vizesmenü

Július 21. (szombat). Férfi 25 km (Cselényi Balázs, Nagy-Pál Levente). Női 25 km (Balázs Eszter)

A japánok aranymámora

A kakasülő.

Marina Roscsina volt az, aki legutoljára szállt le belőle. A tömeg őrjöngött, a legyezőt ütögetve (ezt a taps magyar megfelelőjének tessenek érteni...) éltette a kedvenceket. Az immáron világbajnok kedvenceket, akik a sportág történetében először aranyérmet nyertek a japán hazának.

Na de visszatérve a fent említett hölgyre: komótosan ballagott le a magasból, lábait csigalassúsággal vánszorgatta a létrán lefelé, látszott rajta, bántja valami. Csak azt volt nehéz eldönteni, hogy mi...

Honfitársai veresége, avagy a szemet szúró, eltérő pontozása?

Merthogy a hazai duónak, a roppant kedves és állandóan mosolygó Tacsibana, Takeda kettősnek már a kezdéskor tudni lehetett, hogy a Davidova, Jermakova páros lesz a legnagyobb ellenfele az aranyért folytatott harcban. A rivalizálásnak pedig pont az volt az egyik sarkalatos pontja, hogy Oroszország Ms. Roscsina révén a pontozók között is képviseltette magát.

A kezdés előtt a Marine Messe-csarnok bejárata előtt kígyózó hétezres tömeg valószínűleg mit sem tudott erről (az itteniek egyébként sem feltételeznek még a rosszról sem rosszat...), csak jött, topogott, helyet foglalt a lelátón, és ütögetett - tudják, a legyezőt.

Egy szó, mint száz, a döntő a szokásos forgatókönyv szerint zajlott, a kötelező pontszámokat magukkal hozó párok közül előbb a tizenkettedik, majd a tizenegyedik, a tizedik - és így tovább és így tovább ... következett. Érdekesség, a mezőnynek több mint a fele (köztük az oroszok is!) rosszabb pontszámot kapott, mint a selejtezőben, ettől függetlenül az összes gyakorlat élményszámba ment, a fiatal, csinos lányok csuda dolgokat műveltek a vízben.

Csak az az orrcsipesz ne lett volna rajtuk - na de hát anélkül ugyebár sajnos elképzelhetetlen a víz alatt tenni-venni.

A gyakorlatát kilencedikként bemutató kanadai duó (Carver-Dias és Letourneau) kapta az első magasnak számító, 9.8-as pontszámot - ennek is köszönhetően végül az amerikai egységet megelőzve felkapaszkodott a dobogó harmadik fokára.

Aztán jöttek a tízesek! Előtte persze egy eszményi, ragyogóan megkomponált és előadott, ütemes, álomszép produkció - japán előadásban. A technikai tudást osztályozó bírák is értékelték ezt a teljesítményt (itt ritka a 10-es, de a svéd meghúzta...), a művészi hatást pontozók pedig...

Egy 10-es, még egy, aztán még egy, sőt, egy újabb! Na és egy 9.9-es. Az orosz bíróé. Ő még jobbat is el tudott képzelni ennél. Csak halkan jegyezzük meg: a selejtezőben is tízest adott az összes társa a hazai kettősnek, csak ő nem. Akkor 9.8-at. Most feljebb ment, de nem eléggé. Kilógott a sorból...

Az oroszok vízbe ugrása előtt eldőlt tehát az arany (azért Ms. Roscsina a csodában bízva benyomta honfitársainak a tízest... - na de igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy Jermakováék gyakorlata is elkápráztató volt), ahogy jósolta minden.

"A japánoknak muszáj valamit nyerniük. Itt van esélyük, nem indul az egyénire aspiráló Brusznyikina, majd segítenek nekik a pontozók" - szólt az általános vélekedés napok óta. Hát megnyerték a japánok. Kockáztassuk meg: megérdemelten.

A kakasülőn ugyanis nekik nem ült bírójuk. Legalább is hivatalosan nem...

Páros, döntő. Világbajnok: Mija Tacsibana, Miho Takeda (Japán) 98.910, 2. Anasztaszija Davidova, Anasztaszija Jermakova (Oroszország) 98.390, 3. Claire Carver-Dias, Fanny Letourneau (Kanada) 96.704, 4. Rebecca Martin, Lauren McFall (Egyesült Államok) 96.387, 5. Gemma Mengual, Paola Tirados (Spanyolország) 94.977, 6. Virginie Dedieu, Myriam Glez (Franciaország) 94.547

Vizesmenü

Július 21., szombat: Csapatdöntő, 13 (6)

Sal, Nemzeti Sport 2001.07.21.