Tisztelg�s magyar sportemberek el�tt
In memoriam 2000
Az �vezred utols� �v�ben is sok magyar sportember t�vozott az �l�k
sor�b�l. Az al�bbiakban - ha csak r�viden is - az � eml�k�k el�tt
tisztelg�nk, felid�zve p�lyafut�suk legfontosabb pillanatait. Az
�ssze�ll�t�s k�vetkez� r�sz�ben a tavaly elhunyt k�lf�ldi sportemberekr�l
eml�kez�nk meg.
BAK� JEN�
(Eger, 1921. j�nius 19.-Budapest, 2000. m�jus 29.)
Egerben t?nt fel, mint a MOVE Egri SE �sz�ja - egyszer nyert
magyar bajnoks�got a 300 m�teres vegyes �sz�sban -, majd 1941-t�l
edz� lett. Tan�tv�nya volt t�bbek k�z�tt K�das G�za �s
Ny�ki Imre Eur�pa-bajnok, Utassy S�ndor, Madar�sz Csilla,
Egerv�ry M�rta, Killermann Kl�ra �s V�lent Gyula
Eb-helyezettek. �sz�edz�k�nt utolj�ra az FTC-n�l dolgozott.
BALOGH II S�NDOR
(Gy�n, 1920. m�rcius 18. - Budapest, 2000. febru�r 6).
A Pesterzs�beti MTK-ban kezdett futballozni, majd 1940-ben ker�lt
�jpestre, az akkori UTE-ba. A 24-szeres v�logatott jobbh�tv�d
tizenh�rom �v alatt 348 bajnoki m�rk�z�sen szerepelt, ezalatt
h�romszor volt bajnokcsapat tagja (1945, 1945/46, 1946/47).
J�t�kos-p�lyafut�sa ut�n edz�k�nt Tatab�ny�n, az �. D�zs�n�l, az
NYVSC-n�l, a P�csi D�zs�n�l dolgozott, m�gnem visszat�rt �jpestre,
ahol 1975-ben �r�k�s bajnoki c�met kapott.
BALOGI ANDR�S
(Cser�pfalu, 1941. j�lius 4.- Mez�hegyes, 2000. m�rcius 25.)
P�lyafut�s�nak cs�cspontj�t az 1980-as moszkvai olimpia
jelentette, ahol csapatt�rsaival egy�tt a negyedik helyet szerezte
meg - ami egyben a magyar d�jugrat�sport legjobb eredm�ny�nek is
sz�m�tott. Egy�niben is nyert magyar bajnoks�got, 1977-ben
d�jugrat�sban, ezt megel�z�en pedig lovastus�ban. A Mez�hegyesi
�llami Gazdas�g sz�neiben h�rom csapatbajnoki c�met szerzett.
BECSEI P�TER
(Budapest, 1957. m�rcius 21.- Budapest, 2000. m�jus 5.)
K�ly�kkora �ta a Vasasban j�tszott, tagja volt a piros-k�kek
1977-es bajnokcsapat�nak is. Ezt k�vet�en az NB I-es �zdba ker�lt,
majd a Salg�tarj�n �s a Csepel k�vetkezett. Sz�vinfarktus
k�vetkezt�ben hunyt el - igen fiatalon.
CSORD�S GY�RGY
(Cegl�d, 1928. okt�ber 6. - Budapest, 2000. m�jus 10.)
Fiatalon ker�lt a Cegl�di VSE-b�l az UTE csapat�ba, majd
r�videsen az �DOSZ �s annak jogut�djai, a Bp. Kinizsi, majd az FTC
�sz�jak�nt igen sikeres p�ly�t j�rt be. R�szt vett az 1948-as
londoni olimpi�n is, ahol a leghosszabb �sz�sz�mban negyedik lett.
Helsinkiben, a magyar sport dics�s�ges olimpi�j�n a 400 �s az 1500
m�teres gyors�sz�sban helyezetlen�l v�gzett, viszont a 4x200-as
gyorsv�lt� tagjak�nt �t�dik helyen �rt c�lba. K�t Eur�pa-bajnoks�gon
szerepelt, az 1954-es torin�in h�romszor akasztottak nyak�ba
arany�rmet (400 m gyors, 1500 m gyors, �s a 4x200 m gyorsv�lt�).
H�romszoros Eur�pa-cs�cstart�k�nt a f�iskolai vil�gbajnoks�gokon h�t
alkalommal is arany�rmet szerzett.
DUNAI (DRESTY�K) LAJOS
(Budapest, 1942. november 29.- Budapest, 2000. december 18.)
Mint annyi sok, nagy h�r� j�t�kos, � is a Csillaghegy csapat�ban
t?nt fel (1953-1962-ig), majd a III. Ker�leti TTVE patin�s
egy�ttes�hez ker�lt. Itt figyelt fel r� az MTK, amelynek 1964-t�l
t�z �ven kereszt�l volt tagja. Balfedezetk�nt, illetve
k�z�ph�tv�dk�nt 233 alkalommal szerepelt a k�k-feh�r egy�ttesben,
ezalatt h�sz g�lt szerzett. Az MTK-val MNK-t nyert, �s tagja volt az
1968-as olimpi�n gy�ztes magyar v�logatottnak.
FARSANG FERENC
(Szombathely, 1927. m�rcius 19.- Szombathely, 2000. augusztus 8.)
A Szombathelyi Halad�s, majd a Tatab�nya labdar�g�jak�nt lett
ismert, �s p�lyafut�sa befejez�se ut�n Lengyelorsz�gban edz�sk�d�tt.
Hazat�r�s�t k�vet�en az 1973/74-es bajnoki szezonban bronz�remre
vez�relte a gy�ri z�ld-feh�reket. K�s�bb a Gy�r-Moson-Sopron Megyei
Labar�g�-sz�vets�g fegyelmi bizotts�g�nak eln�ke volt.
GLATZ �RP�D
(R�kosliget, 1939. janu�r 5.- Budapest, 2000. december 5.)
Sportol�i p�lyafut�s�t labdar�g�k�nt kezdte, igazolt j�t�kos volt
az FTC jogel�dj�ben, a Bp. Kinizsiben, majd egy hirtelen v�lt�s ut�n
a Csepeli Vasasban kezdett el kos�rlabd�zni. 1959 �s 1966 k�z�tt
�tvenk�tszer szerepelt a v�logatottban, r�szt vett az 1960-as r�mai,
majd az 1964-es toki�i olimpi�n. J�t�kos-p�lyafut�sa ut�n h�rom
�vtizeden kereszt�l a Csepel �s a MAFC f�rfi, valamint a Bp.
Spartacus n�i csapat�n�l dolgozott. Munk�j�t 1973-ban mesteredz�i
c�mmel ismert�k el, ebben az esztend�ben az �v edz�je kit�ntet�
c�met is elnyerte. A Csepellel k�t bajnoki c�met, n�gy kupagy�zelmet
szerzett, ezt k�vet�en a BSE n�i csapat�n�l tev�kenykedett. A
sportt�l f�ggetlen�l bels��p�t�szk�nt, komplett szobabels�k
tervez�s�vel is foglalkozott, iparm?v�szk�nt sz�mos ki�ll�t�st is
nyert.
GULY�S ISTV�N
(P�cs, 1931. okt�ber 14.- Budapest, 2000. j�lius 31.)
P�csett ismerkedett meg a tenisszel, 1952-ig a P�csi V�r�s Meteor
versenyz�je volt. Ekkor figyeltek fel tehets�g�re, �s h�vt�k az
akkori lila-feh�rekhez, a Bp. D�zs�hoz, ahol 1953-t�l 1986-ig
j�t�kosk�nt szerepelt. A v�gtelen�l csendes, szorgalmas, �s igen
eredm�nyes j�t�kos jelent�s hazai illetve nemzetk�zi sikereket �rt
el -1966-ban a francia nemzetk�zi bajnoks�gon a m�sodik helyet
szerezte meg. �rdekess�g, hogy d�nt�beli ellenfele, az ausztr�l
Tony Roche s�r�l�se miatt beleegyezett a halaszt�sba, �s
ez�rt 1967-ben elnyerte a UNESCO Nemzetk�zi fair play d�j�t. Gy�z�tt
az els� Universiad�n 1957-ben, k�tszer szerepelt a Mitropa-kup�t
nyert csapatban. Harminch�romszoros magyar bajnok, huszonh�tszer
szerepelt az �jpestiek bajnokcsapat�ban. P�lyafut�sa befejez�se ut�n
t�z �ven kereszt�l a Magyar Teniszsz�vets�g (1977-1987) eln�kek�nt
tev�kenykedett.
J�GER IMRE
(Lengyelt�ti, 1963. okt�ber. 13. - Salzburg k�rny�ke, 2000.
december 5.)
1975-t�l a Csepel birk�z�jak�nt szerepelt a magyar �lvonalban,
els�sorban szabadfog�sban. M�r serd�l�k�nt kit?nt tehets�g�vel,
koroszt�ly�ban sorra nyerte a bajnoks�gokat. 1983-ban
junior-vil�gbajnoki ez�st�rmet szerzett, majd feln�ttk�nt k�t egy�ni
bajnoks�got nyert, emellett h�rom csapatbajnoki c�met a Csepellel.
M�g birk�z�k�nt edz�i oklevelet szerzett. Levezet�sk�nt indult a
sv�jci csapatbajnoks�gon is, �s �ppen ez lett a veszte: hazafel�
igyekezett, amikor k�zleked�si balesetet szenvedett.
KASZ�S S�NDOR
(Zagyvap�lfalva, 1937. j�nius 7. - Budapest, 2000. m�jus 17.)
Eg�sz �let�t a sportnak szentelte. 1959-ben a Testnevel�si
F�iskol�n testnevel� tan�ri v�gzetts�get, illetve cselg�ncsedz�i
oklevelet szerzett. Ezt k�vet�en a Bp. Honv�d
cselg�ncs-szakoszt�ly�nak edz�je volt, tan�tv�nyai k�z�l az egyik
legismertebb, Tuncsik J�zsef a sport�g els� magyar
Eur�pa-bajnoka! 1976-t�l a N�psport, illetve a Nemzeti Sport
munkat�rsa lett, eg�szen nyugd�jba vonul�s�ig. Feladatk�r�be a
birk�z�s, cselg�ncs, kajak-kenu, karate, illetve a motorcs�nak
sport�gak tartoztak. A k�zd�sportok ter�let�n nemzetk�zi
szaktekint�lynek sz�m�tott.
KESZTHELYI MIH�LY
(Budapest, 1922. december 11. - Budapest, 2000. m�rcius 11.)
A Csepeli MOVE, majd annak jogut�djai, a Weisz Manfr�d FC �s a
Csepeli MTK labdar�g�ja. Fiatalon t?nt fel - 19 �ves kor�ban m�r a
Csepel bajnokcsapat�nak tagja volt. A k�vetkez� szezonban
(1942/43-ban), majd a II. vil�gh�bor� ut�n az 1947/48-asban is
bajnoki c�met szerzett. A Csepel labdar�g�jak�nt 372 bajnoki
m�rk�z�sen 170 g�lt �rt el, �tsz�r a B-v�logatott mez�t is mag�ra
h�zta. J�t�kos-p�lyafut�sa ut�n mint t�sgy�keres csepeli, el�bb a
Csepel serd�l�csapat�n�l, majd a tartal�kcsapatn�l edz�sk�d�tt, s�t,
h�romszor a feln�ttek vezet�edz�jek�nt is bizony�thatta
felk�sz�lts�g�t (1965-1974-ig, 1978-79, 1980-1983-ig), K�zben
1974-ben a VM Egyet�rt�s, majd 1975-1977 k�z�tt az MTK-VM els�
csapat�nak edz�je volt. Szakvezet�k�nt 471 m�rk�z�sen �lt a kispadon
�s n�gy bajnoki c�mhez seg�tette csapatait.
KOCSIS LAJOS
(Szeged, 1947. j�nius 18.-Budapest, 2000. okt�ber 9.)
A M�rav�rosi Kinizsiben kezd�d�tt labdar�g�-karrierje, majd a
Szegedi VSE-ben �s a Salg�tarj�ni B�ny�szban folytat�dott.
Legnagyobb sikereit a Bp. Honv�ddal �rte el. �sszesen 308 bajnoki
m�rk�z�sen szerepelt (ebb�l 263-on honv�dosk�nt), 112 g�lt szerzett,
�s 33 v�logatotts�got k�nyvelhetett el. Legnagyobb sikere a
mexik�v�rosi olimpia arany�rme. 1972-ben tagja volt a M�nchenben
ez�st�rmet szerzett v�logatottnak. J�t�kos-p�lyafut�sa ut�n edz�i
v�gzetts�get szerzett.
KOZ�K MIH�LY
(Budapest, 1927. december 19.- Budapest, 2000. augusztus 9.)
1955-t�l az MTI sportrovat�n�l dolgozott, �s 43 �v ut�n onnan
ment nyugd�jba. Legnagyobb szerelm�nek az asztaliteniszt tartotta.
1970 �s 1995 k�z�tt a Nemzetk�zi Sport�js�g�r�-sz�vets�g
asztalitenisz-szekci�j�nak titk�ra volt. Azon kevesek egyike
lehetett, aki hivatalosan tud�s�thatott az 1984-es Los Angeles-i
olimpi�r�l. Tagja volt az Eur�pai Asztalitenisz Uni�
sajt�bizotts�g�nak �s a Magyar Asztalitenisz-sz�vets�g eln�ks�g�nek.
Szaklapokat szerkesztett, t�bb k�nyve is megjelent, k�zte a 75 �v,
100 arany�rem (Lakatos Gy�rggyel), valamint az Eur�pai
asztalitenisz-par�d�.
KUN L�SZL�
(Szentes, 1931. december 6.- Budapest, 2000. okt�ber 21.)
Kedvenc sport�ga, a birk�z�s v�gigk�s�rte �let�t. Az �retts�gi
ut�n az ELTE BTK t�rt�nelem-szak�n szerzett oklevelet, az egyetem
elv�gz�se ut�n tan�rseg�dk�nt dolgozott, majd 1959-t�l a
Testnevel�si F�iskol�ra ker�lt. H�sz �ven kereszt�l (1965-1985) volt
tagja a Magyar Birk�z�sz�vets�g eln�ks�g�nek. Sz�mos kiadv�ny �rzi
kutat�si tev�kenys�g�t, amelyekb�l nem egy egyetemi tank�nyv lett.
LAKY K�ROLY
(Budapest, 1912. j�lius 11.-Budapest, 2000. augusztus 12.)
V�zilabd�z�k�nt kezdte, edz�k�nt folytatta, sportvezet�k�nt
fejezte be p�lyafut�s�t. 1926-ban a BBTE-ben ismerte meg a sport�g
alapjait, majd 1933-ban a BSE-hez ker�lt. A h�bor� ut�n az
1946-47-es szezonban a Vasas j�t�kosa volt. A BSE-vel �s a Vasassal
is bajnoki c�met szerzett, 1935-ben a budapesti �s 1937-ben a
p�rizsi f�iskolai vil�gbajnoks�gon gy�ztes magyar csapat tagja volt.
A BVSC-ben a v�zilabda szakoszt�ly nevel�edz�je, majd 1954-1956 �s
1960-1965 k�z�tt a magyar v�logatott sz�vets�gi kapit�nya volt. Az
1964-es toki�i olimpi�n csapat�t olimpiai gy�zelemre vez�relte.
K�lf�ld�n is elismer�st v�vott ki, 1967 �s 1978 k�z�tt a kubai
v�zilabda-v�logatott sz�vets�gi kapit�nyak�nt a vil�g �lvonal�ba
hozta fel a kubaiakat.
MAYER MIH�LY
(�jpest, 1933. december 27.- Budapest, 2000. szeptember 4.)
Tizenn�gy �ves kor�ban kezdte v�zilabd�s karrierj�t az UTE-n�l,
amelyhez visszavonul�s�ig h? maradt. K�tszeres olimpiai (1956,
1964), k�tszeres Eur�pa- (1958, 1962) �s h�romszoros magyar bajnok
(1955, 1960, 1967). 103-szor szerepelt a magyar v�logatottban.
1970-t�l edz�k�nt kamatoztatta szakmai tud�s�t, 1974-ig az OSC,
1975-1980 k�z�tt az FTC edz�je, ezt k�vet�en h�rom �ven kereszt�l a
magyar v�logatott sz�vets�gi kapit�nya volt. 1983-ban mesteredz�i
c�met szerzett.
MEZ�FI TIBOR
(R�kospalota, 1926. m�rcius 18.-Budapest, 2000. augusztus XX.)
A MOVE TE-ben kezdett el kos�rlabd�zni, majd a BSE, a M�VAG,
illetve annak jogut�dja, a Vasas-M�VAG j�t�kosa volt. Els� siker�t
az 1946-os genfi Eb-n �rte el, a v�logatott tagjak�nt bronz�rmet
vehetett �t. R�szt vett az 1948-as londoni olimpi�n - majd a
Budapesten 1949-ben f�iskolai vil�gbajnoki c�met szerzett csapatban
is szerepelt, tagja volt az 1953-as moszkvai Eb-n ez�st�rmet nyert
egy�ttesnek. P�lyafut�s�nak cs�cs�t az 1955-�s budapesti
Eur�pa-bajnoks�gon nyert arany�rem jelentette. Hatvanh�tszer
szerepelt a v�logatottban.
MOLN�R J�NOS
(Budapest, 1931. m�jus 14.- Budapest, 2000. �prilis 22.)
A k�k-feh�rek saj�t nevel�s? labdar�g�ja folyamatosan l�pett
el�re a koroszt�lyos egy�ttesekben. 1952-t�l t�z �ven kereszt�l a
feln�ttcsapat tagja volt. 194 alkalommal szerepelt az �lvonalban, 75
g�lt szerzett. Magyar N�pk�zt�rsas�gi Kup�t (1952) �s bajnoki c�met
(1953, 1957-58) is nyert. A k�tszeres v�logatott j�t�kos p�lyafut�sa
befejez�se ut�n h�rom �vig az ificsapat edz�seit vezette.
PETERDI P�L
(Budapest, 1925. febru�r 17.- Budapest, 2000. november 20.)
Sportol�k�nt, sportvezet�k�nt is ismertt� v�lt, de p�ly�j�nak
cs�cs�t az �js�g�r�s jelentette. Tizen�ves kor�ban a MAC
versenyz�jek�nt �szott, v�zilabd�zott �s - mai szemmel tal�n furcsa
- huszonh�rom �ves kor�ban m�r a III. Ker�leti TVE p�l�sainak volt a
tr�nere! 1963-1967 k�z�tt az �ttusa-v�logatott �sz�edz�je volt,
mik�zben megsz�ml�lhatatlanul �rta cikkeit az akkori N�psportban,
K�pes Sportban, k�s�bb a L�das Matyiban. Hossz� ideig a R�di�kabar�
�lland� szerz�je, s�t, szerepl�je volt. A telev�zi�ban a Szesz�lyes
�vszakok c�m? m?sor �lland� vend�ge volt. �r�i, �js�g�r�i
p�lyafut�s�t R�zsa Ferenc-d�jjal �s Karinthy-gy?r?vel is elismert�k.
RAJKI B�LA
(Budapest, 1909. febru�r 2.- Budapest, 2000. j�lius 20.)
1925-ben a Nemzeti SC �sz�jak�nt, v�zilabd�z�jak�nt kezdte
sportol�i p�lyafut�s�t, majd a BSZK RT (a mostani BKV El�re)
v�zilabd�z�ja lett. Kor�n, m�r 1929-ben edz�sk�d�tt, majd a h�bor�
ut�n a K�zleked�si V�llalat sportegyes�let�nek �gyvezet� aleln�ke
lett. 1946 �s 1954 k�z�tt a magyar �sz�-v�logatott kapit�nya volt,
ir�ny�t�s�val a helsinki olimpi�n n�gy arany�rmet nyertek n�i
versenyz�ink. H�romszor a magyar v�zilabda-v�logatott sz�vets�gi
kapit�nyi posztj�t t�lt�tte be: 1952-ben �s 1956-ban olimpiai
bajnoks�got, 1954-ben �s 1958-ban Eur�pa-bajnoks�got nyert
csapat�val. Sportvezet�k�nt is elismert volt, a Nemzetk�zi
�sz�sz�vets�g (FINA) eln�ks�gi tagja (1952-1960) majd aleln�ke,
1964-t�l a FINA �r�k�s, tiszteletbeli eln�ks�gi tagja lett, s az
Eur�pai �sz�liga (LEN) aleln�ki, majd eln�ki tiszt�t is ell�tta.
T�bb k�nyve jelent meg az �sz�ssal �s a v�zilabd�z�ssal
kapcsolatban. Hossz� vezet�i tev�kenys�ge elismer�sek�nt 1991-ben a
NOB �rdemrendj�t is megkapta.
SIPOS L�SZL�
(Debrecen, 1924. janu�r 21.- Debrecen, 2000. janu�r 1.)
1940 �s 1956 k�z�tt a Debreceni VSC, valamint a Debreceni
T�rekv�s birk�z�ja volt. K�t�ttfog�sban 1948-ban �s 1950-ben nyert
pehelys�ly� egy�ni magyar bajnoks�got, 1944-ben pedig csapatbajnoki
c�met szerzett . Szabadfog�sban h�romszor (1948, 1949, 1952) is a
dobog� legfels� fok�ra �llhatott. A vil�gh�bor� ut�ni els� f�iskolai
vil�gbajnoks�gon pehelys�lyban arany�rmes lett.
SZAB� MIKL�S
(Budapest, 1908. december 6.- Budapest, 2000. december 3.)
A KAOE (Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz�gos Egylete) �s a MAC
atl�t�ja volt. Az 1936-os berlini olimpi�n 1500 m�teren bejutott a
d�nt�be, �s hetedik lett. Tizenh�romszoros magyar bajnok. A
vil�gh�bor�t k�vet�en Sv�dorsz�gban telepedett le, ahonnan 1980-ban
t�rt haza v�gleg. Vil�gcs�cs- (2 m�rf�ld�n 8:56.0 - 1937) �s magyar
cs�cstart� volt 800, 1000, 1500, 2000, 3000, 5000, s�t, 10 000
m�teren is. 1928 �s 1943 k�z�tt a v�logatott csapat tagja volt.
SZILASSY NADINE
(Budapest, 1918. janu�r 12.- Graz, 2000. janu�r 26.)
A BKE (Budapesti Korcsoly�z� Egylet) m?korcsoly�z�ja p�rosban
versenyzett Kert�sz Ferenccel az oldal�n. N�gy bajnoki c�met
szerzett (1935, 1937, 1938-ban egy�niben, 1940-ben p�rosban). K�t
Eur�pa-bajnoks�gon vett r�szt, egy�niben 13. illetve 14. lett, m�g
p�rosban az 1939-es budapesti vil�gbajnoks�gon a hetedik helyet
szerezte
meg.
(f�redi), Nemzeti Sport 2001.01.08.
vissza | fel | home