 
A Cambridge Enciklopédiában ez áll az olimpiai játékok címszó alatt: "Négyévente más-más színhelyen megrendezésre kerülő, a világ minden tájáról érkező sportolók nagyszabású sportversenye. A játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már a Kr.e.VIII.századtól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező (ún.agonisztikus) játékokat. Az olimpiai játékoknak Nagy Theodosius bizánci császár 393-ban kiadott rendelete vetett véget. Az antik játékok újraélesztője egy francia pedagógus, Pierre de Fredi, Coubertin bárója volt, akinek a kezdeményezésére alakult meg 1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)."
 
Az újkori Olimpia szülőatyja tehát Pierre de Coubertin, aki kezdetben a NOB titkári,majd 1896-tól 1925-ig az elnöki tisztét töltötte be. Ő fektette le a NOB alapszabályzatát, az amatőr szabályzatot, az amatőr esküt, és a játékok megnyitó és záróünnepélyének
lebonyolítási módját. Jelentős szerepet játszott a téli olimpiai játékok létrehozásában is. Méltán nevezik a nemzetközi olimpizmus atyjának is, hisz szinte egész életét az olimpiai játékoknak szentelte 1937-ben bekövetkezett haláláig. A NOB székhelyén, Svájcban - a Genfi tó partján - található Lausanne-ban temették el, ám szíve a görögországi Olümpiában nyugszik.
A modern olimpiai játékok születésnapja 1894.június 23-a. Ezen a napon fogadták el egyhangúlag az olimpiai játékok felújításának javaslatát, s alapították meg a NOB-ot, az újkori játékok nemzetközi szervező és részben végrehajtó szervezetét. Az olimpia jelképét, az öt egymásba fonódó karikát, azonban csak 1920 óta használják, szintén Coubertin javaslatára.
Az oldal összeállításában segítségemre voltak:
- Lukács György-Szepesi György: A magyar olimpiai aranyérmek történe (1896-1992)
- Ivanics Tibor és Bende István: Athén-Atlanta könyv+CD
- MTI, [origo], Index, MOB, ISM, MTV, Nemzeti Sport
|
FONTOS
