A 2008-ban esedékes XXIX. nyári olimpiai játékok helyszínét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyári moszkvai ülésének első napján, július 13-án jelöli ki. Eredetileg tíz város jelentkezett. A NOB végrehajtó bizottsága azonban Bangkok, Havanna, Kairó, Kuala Lumpur és Sevilla terveit nem találta megfelelőnek. Így öt város kapott felkérést a pályázat részletes kidolgozására. Mégpedig Isztambul, Oszaka, Párizs, Peking és Toronto. Az öt város közül az eddigiek során egyedül Párizs adott otthont olimpiának, méghozzá két alkalommal: 1900-ban, illetve 1924-ben.

Peking, mint ismeretes, Sydneyvel szemben csak két szavazattal maradt le 1993-ban. Isztambul most sorozatban harmadszor pályázik, Toronto legutóbb az 1996-os játékok rendezését szerette volna elnyerni, míg Oszaka újoncnak tekinthető.

A pályázatok benyújtásának határideje január végén járt le, és a szemlebizottság február 20-án kezdi meg látogatásait. A bizottságot ezúttal első alkalommal Hein Verbruggen, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség elnöke, a NOB holland tagja vezeti. A bizottságban a nemzetközi sportszövetségek, és a nemzeti olimpiai bizottságok, valamint a NOB három-három képviselője, illetve tagja kapott helyet.

Meghívtak a bizottságba egy kiváló sportolót is, aki nem más, mint Szergej Bubka, a nemrég viszavonult rúdugrókirály, aki mint ismeretes, már tagja lett a NOB végrehajtó bizottságának is. Először vehet részt a szemlebizottság munkájában egy paralimpiás sportember is.

Május közepére készíti el jelentését a szemlebizottság. Azt kívánják megállapítani, hogy az öt város közül melyik a legjobban felkészült, melyik tudja beváltani a pályázatában tett ígéreteket, melyik lehet végül minden tekintetben a legjobb helyszín. A bizottság szerepe és felelőssége rendkívül felértékelődött az utóbbi időben. A NOB ismert reformja során ugyanis elhatározták, hogy a NOB tagjai nem látogathatják a pályázó városokat, azok képviselői sem kereshetik fel a NOB tagjait, semmiféle ajándékokkal sem próbálhatják megszerezni rokonszenvüket.

Újdonság az is, hogy a titkos szavazást már az ülés első napján, július 13-án megtartják, hogy a pályázók a helyszínen se tudják befolyásolni a NOB tagjait. A szavazás során egyébként a rendezés jogának megszerzéséhez elegendő az abszolút többség, azaz a jelenlévő tagok számának fele, plusz egy szavazat.

A legkevesebb voksot kapott város az egyes menetek végén kiesik, így a szavazás akár öt meneten át is tarthat. Majd elválik, hogy július 13. napja melyik indulónak hoz szerencsét.

Schmitt lenne az első olimpiai bajnok elnök

Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság NOB-elnökségre kandidáló elnöke interjút adott a német Die Welt című lapnak. Ebben arról beszélt, hogy ő ugyan európai, de megválasztása esetén nemcsak a kontinenst, hanem az egész olimpiai bizottságot képviselné - ahogy megfogalmazta: kiváló kompromisszumos megoldás lehetne minden érdekcsoport szempontjából. Schmitt szerint Samaranch elnök tanító és oltalmazó volt mindannyiuk számára, óriási hatalom összpontosult a kezében. A jövő azonban újfajta vezetési modellt hoz, a leendő új elnök csapatjátékos kell, hogy legyen, első az egyenlők között. Arról is szó esett, hogy Schmitt ingyen, pontosabban költségtérítésért vállalná a tisztet, ugyanis szerinte a NOB első emberének különleges a státusa: nem lehet egy menedzser a sok közül, hiszen társadalmi példakép. A Die Welt még emlékeztetett arra is, hogy amennyiben Schmitt Pál lenne Samaranch utódja, ő lenne a szervezet 107 éves történetében az első olimpiai bajnok elnök.

Vad Dezső, Nemzeti Sport 2001.02.20.