Ki hinné, hogy Wayne Gretzky, minden idők legnagyobb jégkorongozója még nem is élt akkor, amikor a világ leggyorsabb játékát feltaláló ország az utolsó olimpiai aranyérmét szerezte meg? Pedig igaz, az egykori szupersztár, aki jelenleg a kanadai válogatott szakmai igazgatója, csak kilenc évvel azután született, hogy a "juharlevelesek" 1952-ben Oslóban az ötödik, máig utolsó elsőségüket aratták.

Pedig az addigi hat téli olimpián csak egyszer engedték ki a kezükből a győzelmet, 1936-ban csak a másodikak lettek Nagy-Britannia mögött. 1952 óta pedig csak három ezüstre és két bronzra futotta az erejükből. Naganóban ugyanúgy lebőgtek, mint déli szomszédjuk, és amint Gretzky elmondta, "ez az olimpia különleges lesz, mert mi győzni akarunk, bármi egyéb eredménnyel csalódottak lennénk." Hogy miért? "A legjobb huszonhárom ember képviselheti az országot, és biztosak vagyunk benne, hogy a tisztjükhöz méltóan lépnek a jégre. Mario Lemieux-től és Steve Yzermantól kezdve Simon Gange-ig és Jarome Iginláig mindenki abban a tudatban jégkorongozott egész életében, hogy ez a mi hazánk sportja, és haza kell hozni az aranyérmet az olimpiáról"- fogalmazott Gretzky, aki játékosként már nem válthatja valóra legnagyobb álmát.

A többiek viszont igen, de ehhez gyorsan össze kell szoknia a szupersztároknak. Pat Quinn vezetőedző már az NHL All Star-mérkőzésen kísérletezgethetett, ott ugyanis ő irányította Észak-Amerikát. Akkor egy sorban játszatta Joe Sakicot, Lemieux-t és Paul Kariyát, és már el is kezdődtek a találgatások a kanadai csapatról - együtt marad-e a trió? A szakvezetés elsősorban arra törekedett, hogy négy, egyformán izmos és gyors támadósort rakjon össze a torna legerősebb védelme előtt, és a neveket elnézve nem is tud mást tenni.

Kapusposzton Martin Brodeur és Curtis Joseph közül kerül ki a kezdő, és ezt tudja jól Ed Belfour is, aki annak ellenére vállalta a kerettagságot, hogy tudta, csak a másik kettő egyikének sérülése esetén jut szóhoz. A szakemberek szerint Brodeur megbízhatóbb a fontos mérkőzéseken, ám CuJo Quinn Torontójában játszik.

De a kanadai válogatottnál tényleg nem érdemes találgatni, mert ebből a keretből egész egyszer?en nem lehet rossz csapatot összeállítani.

tónusba: KANADA

Mez	Név	Poszt	Klub
20	Ed Belfour	kapus	Dallas Stars
30	Martin Brodeur	k	New Jersey Devils
31	Curtis Joseph	k	Toronto Maple Leafs
2	Al MacInnis	védő	St. Louis Blues
3	Eric Brewer	v	Edmonton Oilers
4	Rob Blake	v	Colorado Avalanche
27	Scott Niedermayer	v	New Jersey Devils
44	Chris Pronger	v	St. Louis Blues
52	Adam Foote	v	Colorado Avalanche
55	Ed Jovanovski	v	Vancouver Canucks
9	Paul Kariya	csatár	Anaheim Mighty Ducks
11	Owen Nolan	cs	San Jose Sharks
12	Jarome Iginla	cs	Calgary Flames
14	Brendan Shanahan	cs	Detroit Red Wings
19	Steve Yzerman	cs	Detroit Red Wings
21	Simon Gagne	cs	Philadelphia Flyers
25	Joe Nieuwendyk	cs	Dallas Stars
37	Mike Peca	cs	N. Y. Islanders
66	Mario Lemieux	cs	Pittsburgh Penguins
74	Theoren Fleury	cs	N. Y. Rangers
88	Eric Lindros	cs	N. Y. Rangers
91	Joe Sakic	cs	Colorado Avalanche
94	Ryan Smyth	cs	Edmonton Oilers

Edző: Pat Quinn

Svédország az aranyérem egyik fő várományosa

Két csapatra való klasszis

Sorozatunk következő részében az 1994-es lillehammeri téli olimpián aranyérmet szerző Svédország válogatottját mutatjuk be, amelyet röviden úgy lehetne jellemezni, hogy az aranyérem egyik fő várományosa. Tudniillik a svédeknél minden megvan, ami a csúcsig vezet: jó kapusok, még jobb hátvédek és pazar tudású csatárok. És ha még ehhez hozzávesszük, hogy ők játsszák talán a legintelligensebb hokit, nos, akkor egyértelm?, miért is aposztrofáltuk őket favoritnak.

Elég csupán a közelmúlt eredményeit alapul venni. Nicklas Lidström, a Detroit Red Wings légiósa az NHL egyik legjobb hátvédjének számít, a 2000-2001-es szezon végén például ő kapta meg a liga legjobb bekkjének járó Norris-trófeát - támadószellem?, képzett, villámgyors hátvéd. Amiként a többi, a hátsó alakzatban szereplő svéd, például Kim Johnsson (Philadelphia Flyers), Kenny Jönsson (New York Islanders) vagy Mattias Öhlund (Vancouver Canucks). A kapuban ott lesz a nagyszer? Tommy Salo (Edmonton Oilers), szóhoz juthat a Pittsburgh Penguinsben védő Johan Hedberg, avagy csupa sztárjátékos alkotja a válogatottat, és a csatárokról még nem is esett szó.

Egyedül Peter Forsberg, minden idők egyik legjobb svéd jégkorongozója hiányzik majd, de nagyon, ő ugyanis nem épült fel a sérüléseiből, így nem csupán az olimpián, de klubjában, a Stanley-kupa-győztes Colorado Avalanche-ben sem játszhat. Kéznél van viszont Mats Sundin (Toronto Maple Leafs), Daniel Alfredsson (Ottawa Senators), vagy éppenséggel Markus Näslund (Vancouver), aki hol vezeti, hol második-harmadik az NHL kanadai táblázatán: ötvenkilenc mérkőzésen huszonhét gólt ütött és harmincnégy gólpasszt adott. Ugye, nem rossz?

Végigböngészve a névsort, az embernek az az érzése támad, hogy ezzel a kerettel akár két csapatot is indíthatna Svédország - pedig tényleg csak egyet fog.

(Svédország Kanadával, Csehországgal és a selejtezőből feljutó Németországgal került egy csoportba.)

tónusba: SVÉDORSZÁG

Mez	Név	Poszt	Klub
1	Johan Hedberg	kapus	Pittsburgh Penguins
32	Mikael Tellqvist	k	St. John's Maple Leafs (kanadai)
35	Tommy Salo	k	Edmonton Oilers
2	Mattias Öhlund	védő	Vancouver Canucks
3	Kim Johnsson	v	Philadelphia Flyers
4	Fredrik Olausson	v	Detroit Red Wings
5	Nicklas Lidström	v	Detroit Red Wings
10	Marcus Ragnarsson	v	San Jose Sharks
14	Mattias Norström	v	Los Angeles Kings
29	Kenny Jönsson	v	N. Y. Islanders
11	Daniel Alfredsson	csatár	Ottawa Senators
12	Per-Johan Axelsson	cs	Boston Bruins
13	Mats Sundin	cs	Toronto Maple Leafs
17	Mathias Johansson	cs	Färjestad
19	Mikael Renberg	cs	Toronto Maple Leafs
20	Magnus Arvedson	cs	Ottawa Senators
22	Ulf Dahlen	cs	Washington Capitals
24	Niklas Sundström	cs	San Jose Sharks
40	Henrik Zetterberg	Timra
42	Jörgen Jönsson	cs	Färjestad
91	Markus Näslund	cs	Vancouver Canucks
92	Michael Nylander	cs	Chicago Blackhawks
96	Tomas Holmström	cs	Detroit Red Wings

Edző: Hardy Nilsson

Nemzeti Sport 2002.02.14.