FONTOS


 

Torna: Csollány úgy érzi, néhány pontozó nem szimpatizál vele
Nem értem, miért vagyok fekete bárány


Amikor vasárnap a brémai Európa-bajnokság gyűrűfináléjában ezüstérmet szerző Csollány Szilveszter hazatelefonált, felesége mindössze ennyit kérdezett tőle: "mi a fenét kell még megtenned azért, hogy első lehess?"

És ha valaki, hát ő biztosan tudja, hogy a magyar torna jelenlegi legeredményesebb versenyzője mi munkát végez el, mennyit áldoz azért, hogy valóban a világ legjobb gyűrűse lehessen. Az elmúlt tíz évben a magyar tornász csak nagy ritkán tudott kilépni az olimpiai bajnok Yuri Chechi árnyékából, ám az olasz visszavonulásával mindenki úgy gondolkozott, hogy elérkezett Csollány ideje.

Brémában azonban újabb "békát" kellett lenyelnie, hiszen a görög Dimosztenisz Tambakosz személyében -- akitől egyébként még sohasem szenvedett vereséget -- újabb legyőzőre talált.

-- Vasárnap a gyűrűdöntő után meglehetősen csalódott volt az ezüstérem miatt. Azóta aludt rá, most hogyan látja a Brémában történteket?

-- Lehiggadtam, és amit ott kudarcként éltem meg azt ma már egy kicsit szebb színben látom. Természetesen Európa-bajnoki címvédőként sikertelenségnek kell elkönyvelnem az ezüstérmet, de a kontinens másodikjának lenni sem olyan rossz dolog.

-- Annak ellenére sem, hogy nem volt olyan könnyedén eldönthető, a második vagy netán az első hely jár önnek?

-- A véleményem nem változott erről. Szerintem jobb voltam a görögnél, és ebben az is megerősít, hogy videón visszanéztem a versenyt. Úgy érzem, nem hibáztam akkorát, hogy ennyit vonjanak le érte a bírók. De most már mindegy... Ha százszázalékos vagyok, nem tudnak belekötni a gyakorlatomba, akkor első lennék és most nem kellene magyarázkodnom. Mindenesetre a felkészülésem szempontjából tiszta a lelkiismeretem, viszont azt is el kell ismernem, hogy a brémai gyakorlatomnál tudok jobbat is.

-- A verseny után többen is azt mondták, hogy Tambakosz aranyérme a görög sportdiplomáciának is köszönhető.

-- Ebbe nem érdemes belemenni. A torna pontozásos sportág, nyilván egyes országoknál találkoznak az érdekek, és nyilván vannak a bíróknak szimpatikus és kevésbé szimpatikus versenyzők...

-- Ha az ezüstérmei számát nézzük, akkor nem biztos, hogy a népszerűek közé sorolandó, ám ha azt veszem, hogy Brémában a verseny után mennyi jó szót, biztatást kapott a sportolóktól, edzőktől, akkor azt kell mondjam Csollány Szilvesztert szeretik, elismerik ebben a sportágban.

-- Éppen ezért nem értem, hogy egyes pontozóknál miért vagyok fekete bárány. Mostanában gyakran érzem úgy, hogy nekem többet kell tennem azért, hogy megkapjam azt, amit talán amúgy is megérdemelnék.

-- Az olimpián az az új elem jelenti a pluszt, amelyet az elmúlt hetekben kezdett el gyakorolni?

-- Igen, megpróbálkozom egy új elemmel. Egyelőre egyedül még nem megy, hiszen annyi erő kell hozzá, hogy szinte belehalok. Most még ketten, én és az edzőm, Limperger István csináljuk meg a gyakorlatot. Vagyis ez azt jelenti, hogy a holtpontnál Pista bácsinak föl kell tolnia ahhoz, hogy be tudjam fejezni az elemet. A nyáron tehát rengeteget kell erősítenem annak érdekében, hogy az olimpiára tökéletes legyen ez a gyakorlat.

-- Nem nehéz harmincévesen megújulni?

-- Ha jobb akarsz lenni a többieknél, mindig meg kell újulnod, mindig új motivációkat kell keresned...

-- Ez az ezüst újabb motivációt adott?

-- Abban az értelemben igen, hogy újra meg kell mutatnom a világnak, hogy mit tudok.

-- És megéri ez a küzdelem?

-- Meg. Annak ellenére is, hogy olykor megtipornak, és nem ismernek el. Szerencsére még vágyom arra hogy visszavágjak...

-- Például az olimpián?

-- Legfőképpen ott.

(lipiczky)Nemzeti Sport 2000. május 31.

SPORTOLÓ

  BARCELONA 1992
  ATLANTA 1996
  SYDNEY 2000

 
KÉPEK

 

 
LINKEK

  Csollány Szilveszter