|
|
| ||||
|
|
Az idén verhetetlen a Pető-Haller kétpárevezős
Régen várt sikersorozat -------------------------------------------------------------------------------- forrás: Kocsi Tibor Magyar Nemzet 2001.07.28 -------------------------------------------------------------------------------- Az 1968-as mexikói olimpiához fűződik az utóbbi évtizedek legeredményesebb magyar férfievezős szereplése. Akkor a Sarlós György, Csermely József, Melis Antal, Melis Zoltán négyes gigászi küzdelemben a második helyen lapátolt a célba. Mostanában a Haller Ákos, Pető Tibor alkotta kétpárevezős kápráztatja el a sportágat. Az idén a földkerekség legjobbjait maguk mögé utasítva mindhárom Világkupa-futamon nyertek, és így övék lett a serleg. A harminc-egynéhány évvel ezelőtti ezüstnégyes egyik tagja, Melis Zoltán szövetségi kapitány készíti fel Hallerékat. A magyar páros két éve a világbajnokságon már ötödik volt, és ugyanilyen helyezést ért el a tavalyi olimpián is. Csak éppenséggel a nagy győzelmek hiányoztak eddig. Ahogy a kapitány elmesélte, korábban már kísérleteztek a Haller-Szögi és a Haller-Márton párossal is, de elmaradtak a várt eredmények. Aztán jött egy szépreményű ifjú, Pető Tibor, és a következő válogatási időszakban már egyértelmű lett: őket az isten is egy hajóba teremtette. - Minden szempontból ez a két versenyző volt egyesben is a legjobb - mondta Melis Zoltán. - Télen az ergométert is ők húzták a legeredményesebben, nagyon jól dolgoznak, s közben profikká váltak. A profi az én értelmezésemben azt is jelenti, hogy az edzések és a versenyek mellett a parton, a magánéletükben is odafigyelnek arra, hogy a világ legjobbjai között legyenek. Természetesen az edzői munka nem csak abból áll, hogy megszabja, ma mennyit kell evezni, meg hogy egy motorcsónakból utasításokat kiabál az elcsigázott tanítványainak. Az edző pedagógus is, ő tudja, kiből, hogyan lehet kihozni a legtöbbet. Melis szerint Haller a "nehezebb" egyéniség. A végzős orvostanhallgató vagány, nagyszájú, de a vízen mindig megcsinálja azt, amit elképzel, amit kitűz maga elé. Ő a páros irányítója. Pető más típusú, vele könnyebb a dolga a mesternek. A Világkupa előtt cseréltek a hajóban, Pető lett a sztrók, vagyis a vezérevezős. Lendületes, magasabb tempót diktál, Haller pedig hátulról jobban tudja segíteni a párost, ráadásul 6-8 kilóval nehezebb is, így a súlyelosztás is megváltozott, és egyenletesebb lett a hajó futása. A kitűnő eredmények után következik a legnagyobb megmérettetés, az augusztus közepén rendezendő világbajnokság. Az országos bajnokságon nem ültek egy hajóban, hiszen Pető váci, Haller pedig szegedi klub evezőse. Az egyesben mindenesetre Haller legyőzte Petőt. A szegedi színekben lapátoló versenyző nemsokára orvos lesz, szinte már csak az államvizsgája van hátra. A két betűt akár már egy évvel ezelőtt is odailleszthette volna a neve elé, ám az olimpia miatt halasztani kényszerült. De mint mondta, nem versenyzőként kérte, hiszen a vizsga halasztása minden hallgatónak jár. Mintha a kapitány szavait igazolná: profi. A helycserét a hajóban természetesnek vette, nem csinált tekintélykérdést abból, hogy ki a vezérevezős. - Így jobban megy a hajó, és ez a lényeg - igazolta a kapitány döntését Haller, aki az egymásra találásukat is rendkívül egyszerűnek, kézzelfoghatónak tartja. - Pető Tibi gyors volt, természetesnek tűnt, hogy összeülünk. Már az elején eredményes volt a párosunk. Azóta sokat fejlődtünk, öszszecsiszolódtunk, azt hiszem tényleg jó páros a miénk. Ezt talán mondani sem kellene, az idei sikerek ékes bizonyítékkal szolgálnak. - Sevillában, az idei első Világkupa-futamon még nem tudtuk, hogyan állunk a többiekhez képest - értékelte a három győztes versenyt Haller. - Az elő- és a középfutamok azonban bizonyították, hogy jó erőben vagyunk. A döntőben aztán a nagy ellenfél németek nem tudtak tőlünk elmenni, és az olaszokat is megvertük. A bécsi versenyen kevesebb induló volt, ott főleg edzettünk, fáradtabbak is voltunk, de még így is biztosan nyertünk. A legnagyobb siker a harmadik verseny, a müncheni volt. A németek presztízsharcot folytattak, éppen ezért önbizalomnövelő érzés volt látni, amikor elmentünk mellettük. A bajnokság kissé kilendítette a megszokott kerékvágásból a világbajnoki felkészülésüket, hiszen az egyesületük érdekében minden lehetséges számban hajóba kellett ülniük. Pár nap pihenő után azonban ismét együtt az aranypáros. Ott húzzák a lapátot a soroksári Duna-ágban azzal a reménnyel, hogy néhány hét múlva talán az első magyar evezős-világbajnokok lesznek. |
| ||
|
||
Haller Ákos Pető Tibor |
||
|
FONTOS
