Kataca.hu - Olimpia - Az �jkori olimpi�k t�rt�nete, 1896-2000

A Cambridge Enciklop�di�ban ez �ll az olimpiai j�t�kok c�msz� alatt: "N�gy�vente m�s-m�s sz�nhelyen megrendez�sre ker�l�, a vil�g minden t�j�r�l �rkez� sportol�k nagyszab�s� sportversenye. A j�t�kok eredete az �kori G�r�gorsz�gba ny�lik vissza, ahol Ol�mpi�ban m�r a Kr.e.VIII.sz�zadt�l n�gy�venk�nt megrendezt�k a g�r�g�k egy�v� tartoz�s�t kifejez� (�n.agonisztikus) j�t�kokat. Az olimpiai j�t�koknak Nagy Theodosius biz�nci cs�sz�r 393-ban kiadott rendelete vetett v�get. Az antik j�t�kok �jra�leszt�je egy francia pedag�gus, Pierre de Fredi, Coubertin b�r�ja volt, akinek a kezdem�nyez�s�re alakult meg 1894-ben a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB)."

Az �jkori Olimpia sz�l�atyja teh�t Pierre de Coubertin, aki kezdetben a NOB titk�ri,majd 1896-t�l 1925-ig az eln�ki tiszt�t t�lt�tte be. � fektette le a NOB alapszab�lyzat�t, az amat�r szab�lyzatot, az amat�r esk�t, �s a j�t�kok megnyit� �s z�r��nnep�ly�nek lebonyol�t�si m�dj�t. Jelent�s szerepet j�tszott a t�li olimpiai j�t�kok l�trehoz�s�ban is. M�lt�n nevezik a nemzetk�zi olimpizmus atyj�nak is, hisz szinte eg�sz �let�t az olimpiai j�t�koknak szentelte 1937-ben bek�vetkezett hal�l�ig. A NOB sz�khely�n, Sv�jcban - a Genfi t� partj�n - tal�lhat� Lausanne-ban temett�k el, �m sz�ve a g�r�gorsz�gi Ol�mpi�ban nyugszik.

A modern olimpiai j�t�kok sz�let�snapja 1894.j�nius 23-a. Ezen a napon fogadt�k el egyhang�lag az olimpiai j�t�kok fel�j�t�s�nak javaslat�t, s alap�tott�k meg a NOB-ot, az �jkori j�t�kok nemzetk�zi szervez� �s r�szben v�grehajt� szervezet�t. Az olimpia jelk�p�t, az �t egym�sba fon�d� karik�t, azonban csak 1920 �ta haszn�lj�k, szint�n Coubertin javaslat�ra.

Az oldal �ssze�ll�t�s�ban seg�ts�gemre voltak:

Luk�cs Gy�rgy-Szepesi Gy�rgy: A magyar olimpiai arany�rmek t�rt�ne (1896-1992)
Ivanics Tibor �s Bende Istv�n: Ath�n-Atlanta k�nyv+CD
MTI, [origo], Index, MOB, ISM, MTV, Nemzeti Sport

vissza | fel | home