A NOB végrehajtó bizottsága tavaly augusztus 28-i "keretszűkítése" után Isztambul, Oszaka, Párizs, Peking és Toronto kapott felkérést a részletes pályázat kidolgozására. A kandidálási határidő január 16-án éjfélkor járt le, s ekkor természetesen már mind az öt pályázat Lausanne-ban, az illetékesek asztalán volt. A NOB okulva a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia kijelölésével kapcsolatos korrupciós ügyekből - több NOB-tag szelíden eltűrte, hogy megvesztegessék -, úgy határozott, hogy a pályázó városokat ezúttal csak egy szemlebizottság látogathatja meg; és a tagság e testület előterjesztése alapján dönt majd Moszkvában.

Az is újítás, hogy a 2008-as olimpia helyszínének kiválasztására már a július 13-16-i moszkvai NOB-ülés első napján sor kerül. Így próbálják elejét venni annak, hogy a versengő pályázók a helyszínen, a döntés előtti utolsó pillanatokban befolyásolják a szavazókat. Az olimpia helyszínéről abszolút többség dönt, tehát akár négyfordulós voksolásra is sor kerülhet, figyelembe véve, hogy az egyes menetek után mindig a legkevesebb szavazattal rendelkező város esik ki. (A moszkvai ülésen, július 16-án választják meg a leköszönő Samaranch elnök utódát is.)

A 16 tagú szemlebizottság Hein Verbruggen, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség holland elnöke vezetése alatt állt össze, s tagja lett például a versenyzéstől már visszavonult rúdugrófenomén Szergej Bubka, akit a sportolók képviseletében tavaly beválasztottak a NOB végrehajtó bizottságába. A szemlebizottság Pekingben kezdte meg világ körüli útját (február 20-24.), majd sorrendben Oszakát (február 26.-március 1.), Torontót (március 8-11.), Isztambult (március 21-24.) kereste fel, és végül Párizsban (március 26-29.) járt. A bizottság a múlt héten már el is készítette a beszámolóját. Az érvényben lévő szabályzat szerint az angolul és franciául írt anyagot legkésőbb május 13-ig kell eljuttatni a párizsi, a pekingi, a torontói, az oszakai és az isztambuli pályázati bizottságnak, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak. A NOB végrehajtó bizottsága a május 15-17. közötti lausanne-i ülésén alakítja ki álláspontját s készíti el előterjesztését. A szemlézők nyilatkozataiból leszűrhetjük, hogy tulajdonképpen mind az öt várost alkalmasnak találták a rendezésre, s még a látszatát is elkerülték, hogy valamely helyszínt a többi elé helyezzék.

Mi azonban minden kötöttség nélkül bocsátkozhatunk esélylatolgatásba, s a 2008-as játékokat megelőző öt helyszín (Szöul, Barcelona, Atlanta, Sydney, Athén) azt sugallja, hogy most Ázsia következik! A legnagyobb földrész eddig csak kétszer volt házigazda (1964 - Tokió, 1988 - Szöul), és bizonyos szabályszerűségek miatt 2004 után a már amúgy is 15 rendezéssel bíró Európa duplázásának csekély a valószínűsége. S Párizsban kétszer már volt olimpia, ha meglehetősen régen is (1900, 1924). A franciák pályázata persze most is csábító. A rendezéshez szükséges 39 létesítmény nagy része készen áll, köztük olyan komplexumok, mint a Stade de France, a Roland Garros vagy a Bercy sportcsarnok. Nem mellékes, hogy a francia főváros hárommilliárd dolláros költségvetéssel számolhat, amelyre a kormány garanciát vállal.

 A látszatra "legszegényebb" pályázó, Isztambul sem éppen szegény ám, és az ugyancsak erős kormánygaranciával bíró, makacsul próbálkozó török várost akár Ázsiához is számíthatjuk. De ugyanígy Európához is, s éppen e kettősség adja Isztambul reklámkampányának valóban hatásos szlogenjét: Olimpia a kontinensek találkozásánál! A pályázatot előkészítő testület a város földrajzi sajátosságára helyezi a hangsúlyt, remélve, hogy Európa és Ázsia kettőssége olyan unikumot jelent, ami javukra billentheti a mérleget.

A törökök persze fontosnak tartják azt is, hogy a város 150 millió dollárt különített el a 80 000 férőhelyes, s már 70 százalékban elkészült Atatürk-stadion felépítésére, valamint egy 22 000 néző befogadására alkalmas, több sportágnak is helyet adó csarnok létesítésére. Pozitívumnak tartják az ideális éghajlati viszonyokat is: a szinte állandó 24 fokos hőmérséklet és a mindössze 60 százalékos páratartalom kiváló körülményeket biztosítana. S még egy "döntő" érv: "Ha a görögök meg tudnak rendezni egy olimpiát, akkor mi is képesek vagyunk rá!" - állítja az ősrégi török-görög rivalizálás stílusában Sinan Erdem, a Török Olimpiai Bizottság elnöke, aki szerint az Isztambul esetében negatívumként emlegetett közlekedési káosz és urbanizációs hiányosságok a görög fővárosra is jellemzők. Van benne valami...

Torontóban aligha lenne gond a közlekedéssel, a levegő tiszta, a létesítmények csillognak, de ha a kanadai város nyerné el a rendezést, talán túlságosan is "laboratóriumi" íze lenne az olimpiának. Egy rossz szót sem szólhatunk Torontóról, de nagyon meglepődnénk, ha az "ebből tizenkettő egy tucat" típusú város lenne a befutó. A helyiek lelkesedése mindenesetre rendkívüli mértékű, már több mint 70 ezer önkéntes jelentkezett különböző munkákra. Amúgy ha Toronto rendezhetné meg az olimpiát, akkor az Ontario-tó partján épülne fel az Olimpiai stadion, a sportolók faluja, valamint további hét versenyszínhely. A létesítmények 74 százaléka már készen áll, és a tervek szerint a versenyeket - három kivételével - az olimpiai falutól legfeljebb 6 km-re rendeznék. A szemlebizottság Torontóval is maximálisan elégedett volt, azok a NOB-tagok is, 11-en, akik a látogatás során közel másfél órára beszorultak a Park Hyatt Hotel egyik liftjébe...

Az oszakai pályázat sok tekintetben hasonló a torontóihoz, még a történeti vonatkozásban is. Japán Kanadához hasonlóan másodszor lehetne házigazda (1964, Tokió; illetve 1976, Montreal). A város infrastruktúrája kifogástalan, a létesítmények pedig lenyűgözőek. Mindenekelőtt a már 1997-ben átadott Osaka Dome sportcsarnok, amelynek a legnagyobb belmagassága 72 méter, és 50 ezer ülőhellyel rendelkezik! A 100 ezer fős Olimpiai stadion 2007-re készülne el, s 2,5 kilométerre lenne az olimpiai falutól.

Egy ponton azonban Oszaka nem csak Torontótól, hanem a másik négy jelölttől is eltér, mégpedig negatív irányban. Itt ugyanis komoly táboruk van azoknak, akik nem szeretnék, ha Oszakában olimpiát rendeznének. A NOB szemlebizottságának vezetője, Hein Verbruggen találkozott is a "Nincs szükségünk oszakai olimpiára" mozgalom tagjaival. Az ellenzők közölték, hogy a lakosság érdeklődése minimális a játékok iránt, amely ráadásul túlzott anyagi megterhelést jelentene a városnak. A képviselők nyilvánosságra hozták, hogy az oszakai öböl három mesterséges szigetéből kettő süllyed, s a tervek szerint több sportág küzdelmeinek is ezek adnának otthont. Ám természetesen a rendezés mellett kardoskodóknak is megvannak a maguk érvei.

Maradva Ázsiában, a sor végére hagytuk Pekinget, amelynek talán a legjobbak a kilátásai, hogy a július 13-i NOB-ülés után a sor elejére kerüljön. A kínai fővárost persze még most is kísérti az 1989-es Tienanmen téri történések emléke - a hatóságok belelőttek a tüntető diáktömegbe -, amit az emberjogi szervezetek mellett Párizsban, Isztambulban, Torontóban és Oszakában is felemlegetnek. Ám ne feledjük, hogy amikor 1993-ban a 2000-es olimpia helyszínéről döntött a NOB, Peking csupán két vokssal kapott ki Sydneytől, s azóta a nyugat felé egyre jobban nyitó Kínában kétségkívül enyhült a politikai szigor.

A 2008-as olimpia rendezésért folyó harcban pedig vitathatatlanul itt a legnagyobb az össznépi lelkesedés, ami olykor megmosolyogtató híreket is hoz keletről. A szemlebizottság látogatása alkalmából két napon keresztül egymillióan vettek részt az utcák és középületek takarításában. Pekingben ezekben a napokban "előolimpiai rendkívüli állapot" uralkodott, a forgalmat korlátozták, a főútvonalak nagy részét lezárták, hogy a levegő is megfelelő tisztaságú legyen. A letisztított házfalakon "Fantasztikus játékok az új Pekingben" feliratú plakátok csaptak hírverést a rendezési törekvéseknek. S a legszebb: a tereken a kikopott füvet zöld növényfestékkel fújták le!

Peking tehát tényleg ügyel a részletekre is, amit jelez még, hogy 29 millió dollárt áldoz a nyilvános WC-k felújítására. A 12 millió lakosú kínai fővárosban összesen 600 új illemhelyet építenek, s a város legelőkelőbb pontjain 64 négycsillagos WC is várja majd a rászorulókat, 80 négyzetméteres alapterülettel, külön váróteremmel, zuhanyozási lehetőséggel. Az igazi luxust a kínaiaknál egyébként szinte teljesen ismeretlen vízöblítő tartály jelenti.

Ami a szorosabban az olimpiához kapcsolódó terveket illeti, Peking 12 négyzetkilométer területű Olimpiai park létrehozását tervezi. Az olimpiai létesítmények 70 százaléka itt kapna helyet, s a város központjától 8 kilométerre északra, a repülőtérről könnyen megközelíthető helyen építenék fel. Ide tervezik a 80 ezer fős Olimpiai stadiont, és az olimpiai falut is. A parkban öt sportcsarnok, uszoda és teniszcentrum épülne, s itt lenne a sajtóközpont is. A szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, ezért a park fele zöldövezet lenne.

A tervek szerint az Olimpiai stadionban rendeznék a nyitó- és a záróünnepséget, valamint az atlétikai versenyeket. A játékok központi helyszínén kerülne sor többek között az úszás, a torna, az asztalitenisz, a gyeplabda, a vívás, a tenisz, a birkózás, a kézilabda és a tollaslabda küzdelmeire. A strandröplabda torna a Tienanmen téren zajlana. Több sportág - lövészet, íjászat, kosárlabda, baseball, cselgáncs, tékvandó és súlyemelés - versenyeit a város nyugati részében található, felújításra váró régebbi vagy teljesen új létesítményekben rendeznék.

A kajak-kenu, az evezés és a lovassport eseményeire a várostól északra, a Nagy Fal közelében kerülne sor. A labdarúgótorna első szakaszának több város - köztük Senjang, Sanghaj, Tiencsin - adna otthont, a záró szakaszra a Munkások stadionjában és az Olimpiai stadionban kerülne sor. A vitorlásviadalokat Csingtaóban bonyolítanák le. Ezek tehát Peking tervei, amelyeket többek között Luciano Pavarotti, Placido Domingo és Jose Carreras is támogat, s a három világhírű tenor június 23-án Pekingben nagyszabású koncertet ad az ügy érdekében. Ám ahhoz, hogy megtudjuk, a kínaiak igazán dalra fakadhatnak-e, július 13-ig mindenképpen várni kell.

Fábik Tibor, Sporthírek 2001.04.10.