FONTOS


 








A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 112. teljes ülése, Moszkva
A fókuszban Moszkva

A következő napokban, annak ellenére, hogy egyetlen gól sem születik, egyetlen csörtét sem vívnak, egyetlen kört sem futnak, egyetlen hosszt sem úsznak, Moszkva lesz a világ sportéletének központja. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az orosz fővárosban tartja 112. teljes ülését, amelyet méltán tartanak az esztendő egyik legjelentősebb eseményének: július 13. és 16. között itt jelölik ki a 2008-as nyári olimpiai játékok színhelyét, és választják meg az 1980 óta a NOB elnöki tisztét betöltő, most leköszönő Juan Antonio Samaranch utódját. A NOB-ülés jelentőségét jelzi, hogy a nemzetközi sajtó több mint kétezer munkatársa számol majd be a Moszkvában történtekről, és hogy az eseményre tízezernél is több vendég érkezését várják. Nem csoda, hiszen hatalmas a várakozás, ennek megfelelően a XXIX. nyári olimpiai játékok színhelyének kijelölésével nem is várnak sokat, erre már az ülés első napján, azaz pénteken sor kerül. Az öt pályázó, Peking, Párizs, Torontó, Oszaka és Isztambul eddig is sokat tett a rendezési jog elnyeréséért, utolsó "dobásként" pedig a hírek szerint mind az öt ország kormányfői, államelnöki szinten képviselteti magát Moszkvában. A péntek esti eredményhirdetést követően két csendesebb, de korántsem eseménytelen nap következik, majd zárásként hétfőn délben bejelentik, hogy a következő nyolc évben a magyar Schmitt Pál, az amerikai Anita L. DeFrantz, a kanadai Richard W. Pound, a belga Jacques Rogge, vagy a dél-koreai Kim Un Jong lesz-e a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új, sorrendben nyolcadik elnöke. Ez utóbbi választás, ebből következően a moszkvai NOB-ülés Schmitt Pál személye miatt számunkra sem érdektelen, így a következő oldalakon igyekeztünk minden olyan információt összegyűjteni, amely ezzel kapcsolatban érdekes lehet: bemutatjuk a 2008-as olimpiára pályázó városokat és az elnökjelölteket, megismerhetik az ülés programját és a szavazások menetrendjét, megtudhatják, hogy Schmitt Pál miként vélekedik az esélyekről, s végül egy kis játékra invitáljuk önöket. Ezek után pedig természetes, hogy a következő napokban a moszkvai ülésen történtekről is részletes beszámolókat olvashatnak majd.

Oszaka 2008

A sportparadicsom

A jelöltek közül a japán város az egyetlen, amely eddig még nem próbálkozott, Oszakának ez a nyári olimpiai játékok megrendezésére irányuló első hivatalos pályázata. Ehhez képest már eddig is kifejezetten jól vizsgázott a Tokiótól délre eső, a szigetország második legnagyobb, 8.8 millió lakost számláló metropolisza, ugyanis a NOB szemlebizottságának tavalyi értékelése után fennakadt a rostán, bekerült az öt legfelkészültebb pályázó közé. Az előzetes várakozások alapján azonban ennél többet nem is remélhetnek, a szakértők az esélytelenek között tarják számon a japánokat.

Pedig a távolkeletiek is mindent megtettek a siker érdekében, a pályázatuknak a "Sportparadicsom" szlogent adták, nem véletlenül: egészen káprázatos, már-már paradicsomi környezetet kívánnak teremteni a XXIX. játékoknak. Néhány mesterségesen kialakított sziget - Jumasima, Maisima és Sakisima - lenne a központ, itt összpontosulnának a helyszínek, a környezet tehát mesésnek mondható. Az olimpiai falu az események fő helyszínétől, a Maisimától mintegy harminc percnyi autóútra lenne, ahol 12 100, az olimpiák történetében először légkondicionált szoba várná a sportolókat és a szakvezetőket. A Maisimán felépítendő olimpiai stadion tervei emlékeztetnek a sydneyire, de természetesen a többi létesítmény is a XXI. század követelményeinek megfelelő, s - Japánról lévén szó - egészen káprázatos technikai felszereltség?. A tervezett létesítmények közül jónéhány már készen áll, sőt az utóbbi időben több világverseny lebonyolításával igazolta, hogy alkalmas az olimpiai megrendezésére is. Az Osaka Municipal Central Gymnasiumban rendezték áprilisban az asztalitenisz-világbajnokságot, s ugyancsak a város adott otthont néhány héttel később a 3. Kelet-Ázsiai Játékoknak. Mindkét esemény nagy siker volt, és ez a tény valamelyest erősítheti Oszaka esélyeit, miként az is, hogy a jövő évi labdarúgó-világbajnokság néhány mérkőzésére is itt kerül sor. Erre egyébként nagy szükségük van a japánoknak, mert bármennyire is paradicsomi állapotok várhatnák 2008-ban a világ sportolóit, ez csak a második számú ázsiai pályázat, a földrész favoritjának egyértelm?en Pekinget tartják.

Párizs 2008

Az ész és a szív harmóniája

Párizs igazán nem nyeretlen kezdő olimpiarendezésben, elsőként lehet harmadszor is házigazda, miután a hőskorban, 1900-ban és 1924-ben már kétszer is otthont adott a játékoknak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 1924-ben Chamonix-ban tartották meg az első téli olimpiát, no és hogy Grenoble (1968) és Albertville (1992) is Franciaországot képviselte mint rendező, és akkor olyan horderej? eseményekről, mint például az 1998-as labdarúgó-világbajnokság, még nem is beszéltünk... Azaz: a franciák felkészültek, az ész és a szív harmóniáját hirdetik 2008-ra.

Reményeiket táplálhatja, hogy elképesztő pénz (közel négymilliárd dollár!) áll a kandidálás mögött, ragyogó infrastruktúra, jóléti demokrácia (Pekinggel szemben ez sem mindegy), honfiúi lelkesedés, és egységes népakarat. Rossz jel ugyanakkor, hogy Peking hajszállal maradt le a 2000-es játékokról, no meg hogy a kontinensek közötti rotáció íratlan elve szenvedne csorbát, ha Athén, 2004 után ismét egy európai város kapná meg a voksok többségét. Igaz, Athén speciális eset, nem állítható a sorba - vallják a franciák.

Akik gyönyör?, nagyszabású, lélegzetelállító olimpiát rendeznének, ezért döntöttek úgy 1998. december 17-én, hogy pályáznak 2008-ra, mi több, a pontos időpontot is megjelölték: július 18. és augusztus 3. között kerülne sor a versenyekre. Ma már nagy távolságokkal szinte lehetetlen nyerni, Párizs is az olimpiai falu húszperces körzetében, az Ile de France-ban jelölte ki a leendő helyszíneket - kivéve a vitorlázást vendégül látó La Rochelle-t.

Két központot álmodtak meg a szervezők, egy észak-keletit és egy dél-nyugatit. Az előbbi a remek Stade de France köré épül, míg az utóbbi a Boulogne-i erdőt, a Roland Garros teniszpályáit, a Parc des Princes stadiont és több, régről jól ismert sportkomplexumot sorakoztat fel.

A franciák nem lennének franciák, ha a fény városának nevezetességeit nem vonnák be a helyszínek közé, így az Invalidusok terén bonyolódnának a lovas- és az öttusaversenyek, a Mars-mezőn rendeznék a strandröplabdát, az országúti kerékpárosok, a triatlonosok, valamint a maratoni futók pedig a Szajna partjától a Diadalívig érintik a főváros legékesebb építészeti drágaköveit.

"Oui Paris!', azaz "Mondj igent Párizsra!" - hangzik a választás előtti szlogen, és ezt nem kisebb egyéniségek kérik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaitól, mint például az atléta Arron, Galfione vagy Pérec, a kosárlabdázó Melain, a vívó Flessel-Colovic, Obry vagy Srecki, a tornász Poujade, a kézilabdázó Richardson, a dzsúdós Douillet és Vandehende, az öttusázó Deleigne, a teniszező Pioline, vagy éppen az asztaliteniszező Gatien, és sokan mások.

Párizs bízik a NOB-ban, amely az összes aspiráns közül a legfelkészültebbnek a francia metropoliszt nevezte meg. És bízik a mindig erős latin lobbiban, amely pajzsra emelheti a 2008-ért zajló versenyfutás végén. És bízik abban is, hogy ejtik a vádat Claude Bebear, a szervezőbizottság feje ellen - a biztosítási cégkonglomerátumot vezető üzletember az egyik leányvállalat z?rös ügyei miatt került a célkeresztbe, jelenleg óvadék ellenében van szabadlábon. Csak hogy legyen idegeskednivaló a szavazásig hátralévő órákban is...

Torontó 2008

Sportolók a sportolókért

Kanada második legnagyobb, kétmilliós városa, rövid időn belül másodszor pályázik: a centenáriumi játékok házigazda szerepéért folyó versenyfutásban lemaradtak, így 1996-ban Atlantában vetélkedtek az olimpikonok.

Újabb, ezúttal vízparti pályázatuk rendkívüli, és a város lakóinak 71 százalékos támogatottságát élvezi. Még akkor is, ha negyedszázaddal ezelőtt a Montrealban rendezett olimpia terheit hosszú időn át nyögték a francia nyelv? szomszédvár adófizetői.

Az Ontarió-tó-parti pályázat rendkívüliségére az a tény utal, hogy a 28 sportág közül 25 versenyeit a 16 500 sportolót és szakvezetőt 25 hatemeletes házban fogadó olimpiai falutól és a 80 ezres lelátóval rendelkező központi stadiontól alig tíz percre, hat kilométeres távon belül rendeznék meg. A résztvevők 85 százalékának versenyei összpontosulnak kis távolságon belül, a pompás vízparti környezetben. A közlekedésre sem lenne sok gondjuk. További előny, hogy a versenyekre ajánlott 35 színhely közül 14 már javában üzemel, 15 szorul kisebb átalakításra, korszer?sítésre, és csupán kilenc az építendő új létesítmény.

A TO-2008 pályázati bizottság elnökhelyettese Curtis Hibber olimpiai résztvevő, világbajnok tornász. Így a testület, amelyben több egykori olimpikon vállalt és kapott tevékeny szerepet, joggal választotta mottójául "Sportolók a sportolókért" jelszót, azaz sportolók rendezik az olimpiát a sportolóknak.

Toronto a világ egyik legtisztább, legbarátságosabb, legbiztonságosabb, legbékésebb, legdemokratikusabb és az infrastruktúrát illetően legfejlettebb nagyvárosa. Leírva ugyan soknak t?nik, de a statisztikusok állítása szerint a városban 169 különböző nemzetiség? polgár telepedett le. Több, mint száz nyelven beszélnek, de mégis békés harmóniában élik napjaikat a vibráló városban.

Az olimpia támogatottságára, a rendezés szándékával való azonosulásra jellemző, hogy a játékok színhelyének kijelölése előtt 79 ezer önkéntes jelentkezett munkára a TO-2008-as bizottságnál.

A montreali tetemes ráfizetést, az adófizetők terheinek növelését elkerülendő, a város, Ontario állam és a központi kormány több, mint 1.1 milliárd amerikai dollárt biztosított. A magántőke is jelentős hozzájárulást vállalt. Bár a beruházások finanszírozását illetően újabban viták is akadnak. Ráadásul Mar Lastman polgármester szerencsétlen, talán nem is pontosan idézett, de világgá kürtölt nyilatkozata rendkívüli viharokat kavart. Legutóbbi afrikai útjának lemondását a polgármester nyilván tréfának szánva állítólag így indokolta: "Álmomban hatalmas üst forró vizében láttam magam, és bennszülöttek táncoltak körülöttem..." A sokszoros helyreigazítás, s?r? bocsánatkérések ellenére is aligha felejtik mindezt az afrikai kontinens NOB-tagjai.

Toronto tökéletes házigazdája lesz a 2008-as olimpiának - mondják Kanadában, de az előjelek szerint állításuk igazolására aligha kapnak lehetőséget.

Peking 2008

Új Peking - nagy olimpia

Nyolc esztendővel ezelőtt, amikor a NOB Monte-Carlóban tartott ülésén a testület a sportvilág várakozásával szemben két szavazattal Sydney városát részesítette előnyben Pekinggel szemben, Kínában óriási volt a csalódás. Még olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy az óriás, 1.3 milliárd lakost számláló ország nem is küldi el versenyzőit a következő olimpiára, és örökre elveti a játékok rendezésének gondolatát.

Az idők szerencsére Pekingben is változtak. A kínaiak Sydneyben 28 első, 16 második és 15 harmadik helyezéssel az Egyesült Államok és Oroszország után a harmadik helyre kerültek, és a 2008-as olimpia pályázói sorába léptek.

Az ország népe egy emberként támogatja a rendezést. A kormány minden garanciát megadott, a minap a három világhír? tenor koncertje, és tucatnyi olimpiai bajnok, köztük Ónodi Henrietta jelenléte erősítette kampányukat. A kormányzat által irányított pályázat jelszava: "Új Peking - nagy olimpia".

Peking az augusztus végén rendezendő Universiade sikeres lebonyolításával kívánta bizonyítani alkalmasságát. Csakhogy időközben a NOB-ülés szeptemberi időpontját júliusra hozták előre, így a 12 milliós nagyváros csak a szemlebizottság előtt tudott vizsgázni - tegyük hozzá, kiválóra.

Zöld olimpiát hirdetnek. A város északi részén nyolcvan hektáros területen építik fel az öt-hat emeletes házakból álló olimpiai falut, ahol 17 600 sportolót és kísérőt tudnak elhelyezni. Az egy- és kétágyas szobák aránya ötven-ötven százalékban oszlik meg. Valamennyi légkondicionált, televízióval felszerelt, és egy-egy személyre legalább 22 négyzetméter jutna.

Tizennégy sportág versenyeit az olimpiai falu közvetlen közelében rendeznék meg. A fővárostól 690 kilométerre fekvő Qingdao City-beli vitorláspályát leszámítva valamennyi létesítmény negyven kilométeren belül található. A 37 ajánlott színhely közül egyelőre ugyan csak 15 áll készen, de a továbbiak megépítésére a kormány vállalt garanciát.

"Csodálatos volna, ha Peking az igazságnak megfelelően megkapná az olimpiát - jelentette ki Rupert Murdoch melbourne-i születés? amerikai médiacézár. Kijelentését ugyan szerényen csak azzal indokolta, hogy az olimpia meggyorsítaná a főváros levegő-szennyezettségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és hozzájárulna a kínai nép egészséges életmódjához. Arról ezúttal nem beszélt, hogy egyes szakértők szerint közel hatezer külföldi, elsősorban amerikai cég áll ugrásra készen, és a kedvező döntés után tervezett befektetések végösszege meghaladja a harmincmilliárd dollárt.

Ezzel lehet összefüggésben Colin Powell, amerikai külügyminiszter hivatalos nyilatkozata, aki kijelentette, hogy az amerikai kormányzat hivatalosan nem tiltakozik a pekingi olimpia ellen. A magyar származású Tom Lantossal az élen a szenátorok egy része, elsősorban az emberi jogok semmibe vevése miatt, követelt hivatalos tiltakozást. Az amerikai repülőgép kényszerleszállása utáni ismert kötélhúzás, újabban pedig a Kínában betiltott Farunkung vallási közösség 14 tagjának egy átnevelőtáborban elkövetett öngyilkossága sem használt a pekingi olimpiának.

A bennfentesek szerint azonban a kínai főváros már a szavazás első körében megkapja a rendezés jogát. E rendezés egyik érdekességét minden kétséget kizáróan az a terv jelenti, hogy a strandröplabdázók olimpiai tornáját azon a Tian-Anmen téren bonyolítanák le, ahol nem is olyan régen sort?z dördült a szabadságjogokért tüntetőkre. A terv is mutatja, hogy Peking ma már más, demokratikusabb arcát szeretné megmutatni a világnak.

Isztambul 2008

Kontinensek találkozója

Kontinensek találkozója - így hangzik Isztambul olimpiai pályázatának mottója. A 11 milliós város sorrendben harmadszor reménykedik. Pályázatuk az egyedülállónak mondható olimpiai törvényre épül, amelyet a parlament még 1992-ben fogadott el, és ezzel teljes garanciát is vállalt.

A pályázat időről időre csiszolódott, finomodott. Kifejezett sportrészét illetően semmi kifogás nem érheti. A két központ, az olimpiai park és a déli centrum az olimpiai falutól három, illetve 10-19 kilométernyire, 19+5 sportág színhelyét ajánlja. Ám az öttusa (26 km), a sportlövészet (26), a vízilabda (26), a vitorlázás (42) és a lovaglás (75) versenyeit már kissé távolabb rendeznék. A létesítmények közül a rövidesen elkészülő 80 ezres olimpiai stadiont és a 22 ezres Atakay Dome csarnokot beleértve 11 már megnyitotta kapuit, illetve a közeljövőben avatják fel. Nyolc korszer?sítésre vár, 12 építéséhez viszont még hozzá sem kezdtek.

Az olimpiai falu a városfejlesztési program keretében épülő új lakónegyed, amely 215 négyemeletes épületből áll majd. A tervek szerint 2150 egyágyas és 7400 kétágyas szoba várja a 17 630 sportolót és szakvezetőt.

A város az olimpiai pályázattól függetlenül ösztönzi és segíti a szállodai férőhelyek számának jelentős emelését. Az olimpia tervezett időpontjára már 52 ezer új férőhelyet ígérnek.

Az ország lakosságának egyharmada jelenleg 14 éven aluli fiatal, akik számára az olimpia döntő lehet sportos életfelfogásuk kialakulásában.

Isztambul annak idején csak ötödikként került a kiválasztott pályázók közé. A szemlebizottság sem volt túlságosan elragadtatva a látottaktól. Jelentésükben elismerik ugyan a török parlament egyedülálló olimpiai törvényének jelentőségét, a teljes állami garanciát, de ennek ellenére úgy ítélik meg, hogy Isztambul nem tudja sikerrel leküzdeni a közlekedés és az infrastruktúra jelenleg fennálló gondjait.

A szándéktól a döntésig

2000. január 31.: A 2008-as nyári olimpiai játékok rendezési szándékának bejelentése.

2000. június 20.: A jelentkezők válasza a NOB 22 pontból álló kérdőívére. A hat kérdéscsoport: 1. Motiváció és koncepció. 2. Politikai és általános támogatottság. 3. Alkalmi infrastruktúra. 4. Sportinfrastruktúra. 5. Logisztika és tapasztalat. 6. Pénzügyek.

2000. augusztus 29.: A NOB Végrehajtó Bizottsága Isztambul, Oszaka, Párizs, Peking és Toronto városait nyilvánítja hivatalos pályázónak, ezzel szemben Bangkok, Havanna, Kairó, Kuala Lumpur és Sevilla jelentkezését nem ítéli megfelelőnek.

2001. február-március: A szemlebizottság meglátogatja az öt helyszínt. A 14 fős bizottság vezetője Hein Verbruggen, a NOB tagja, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség holland elnöke, tagjai pedig a NOB, a nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok képviselői, olimpikonok és szakértők.

2001. május 15.: A szemlebizottság elkészíti a jelentését, amelyben a pályázatban leírtakat, azok megvalósításának lehetőségeit ellenőrzik, elemzik és értékelik. Megállapítják, hogy három város, Párizs, Peking és Toronto készen áll egy kiváló olimpia megrendezésére.

2001. július 13.: A pályázó városok a tavalyi sorsolás alapján Oszaka, Párizs, Toronto, Peking és Isztambul sorrendben egy-egy órás, videóval fűszerezett beszámolót tartanak, kérdésekre válaszolhatnak a NOB 112. teljes ülésén, Moszkvában.

Hogyan döntenek?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlévő tagjaitól ötven százalék plusz egy szavazat kell a 2008-as nyári olimpia rendezési jogának elnyeréséhez. Első körben mind az öt városra voksolnak, amennyiben nincs abszolút többség, úgy a legkevesebb szavazatot kapott város kiesik. Ez a procedúra addig folytatódik, ameddig az egyik pályázat nem kapja meg a győzelemhez szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot. A szavazásban érdekelt japán, francia, kanadai, kínai és török NOB-tagok nem vehetnek részt. Érdemes megjegyezni, hogy az ismert korrupciós botrány következményeként a NOB-tagok nem látogathatták meg a pályázó városokat, és a pályázók sem kereshettek fel NOB-tagokat, mind az ajándékozás, fogadás, mind a közvetlen kapcsolatfelvétel tilos volt. A NOB tagjai csak a szemlebizottság jelentéséből, valamint a városok írásos anyagaiból tájékozódhattak.

A 2008-as nyári olimpiai játékok színhelyét július 13-án, helyi idő szerint 18 órakor jelentik be.

A nyári olimpiai játékok színhelyei és a pályázó városok

I. Athén - 1896

(Athén, Budapest)

II. Párizs - 1900

(Párizs)

III. St. Louis - 1904

(Chicago, Róma, St. Louis)

IV. London - 1908

(Berlin, London, Milánó)

V. Stockholm - 1912

(Stockholm)

VI. Berlin - 1916 (az első világháború miatt elmaradt)

(Alexandria, Berlin, Budapest, Cleveland)

VII. Antwerpen - 1920

(Antwerpen, Budapest, Lyon)

VIII. Párizs - 1924

(Amszterdam, Barcelona, Párizs, Prága, Róma)

IX. Amszterdam - 1928

(Amszterdam)

X. Los Angeles - 1932

(Los Angeles)

XI. Berlin - 1936

(Alexandria, Barcelona, Berlin, Budapest, Buenos Aires, Dublin, Frankfurt, Helsinki, Köln, Nürnberg, Róma)

XII. Tokió-Helsinki - 1940 (a második világháború miatt elmaradt)

(Alexandria, Athén, Barcelona, Budapest, Buenos Aires, Dublin, Helsinki, Lausanne, London, Montreal, Rio de Janeiro, Róma, Tokió)

XIII. London - 1944 (a második világháború miatt elmaradt)

(Athén, Budapest, Detroit, Lausanne, London, Montreal, Róma)

XIV. London - 1948

(London)

XV. Helsinki - 1952

(Amszterdam, Athén, Chicago, Detroit, Helsinki, Lausanne, Minneapolis, Philadelphia, Stockholm)

XVI. Melbourne-Stockholm - 1956

(Buenos Aires, Chicago, Detroit, Los Angeles, Melbourne, Mexikóváros, Minneapolis, Montreal, Philadelphia, San Francisco)

XVII. Róma - 1960

(Athén, Brüsszel, Budapest, Buenos Aires, Chicago, Detroit, Lausanne, Los Angeles, Mexikóváros, Minneapolis, New York, Philadelphia, Rio de Janeiro, Róma, San Francisco, Tokió, Toronto)

XVIII. Tokió - 1964

(Bécs, Brüsszel, Detroit, Tokió)

XIX. Mexikóváros - 1968

(Buenos Aires, Detroit, Lyon, Mexikóváros)

XX. München - 1972

(Detroit, Madrid, Montreal, München)

XXI. Montreal - 1976

(Firenze, Los Angeles, Montreal, Moszkva)

XXII. Moszkva - 1980

(Los Angeles, Moszkva)

XXIII. Los Angeles - 1984

(Los Angeles)

XXIV. Szöul - 1988

(Nagoja, Szöul)

XXV. Barcelona - 1992

(Amszterdam, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brisbane, Párizs)

XXVI. Atlanta - 1996

(Athén, Atlanta, Belgrád, Manchester, Melbourne, Toronto)

XXVII. Sydney - 2000

(Berlin, Isztambul, Manchester, Peking, Sydney)

XXVIII. Athén - 2004

(Athén, Buenos Aires, Fokváros, Róma, Stockholm)

XXIX. ? - 2008

(Isztambul, Oszaka, Párizs, Peking, Toronto)

VD, Nemzeti Sport 2001.07.11.

ATHÉN.2004

LINKEK

  ATHÉN.2004