A k�vetkez� napokban, annak ellen�re, hogy egyetlen g�l sem sz�letik, egyetlen cs�rt�t sem v�vnak, egyetlen k�rt sem futnak, egyetlen hosszt sem �sznak, Moszkva lesz a vil�g sport�let�nek k�zpontja. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g az orosz f�v�rosban tartja 112. teljes �l�s�t, amelyet m�lt�n tartanak az esztend� egyik legjelent�sebb esem�ny�nek: j�lius 13. �s 16. k�z�tt itt jel�lik ki a 2008-as ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhely�t, �s v�lasztj�k meg az 1980 �ta a NOB eln�ki tiszt�t bet�lt�, most lek�sz�n� Juan Antonio Samaranch ut�dj�t. A NOB-�l�s jelent�s�g�t jelzi, hogy a nemzetk�zi sajt� t�bb mint k�tezer munkat�rsa sz�mol majd be a Moszkv�ban t�rt�ntekr�l, �s hogy az esem�nyre t�zezern�l is t�bb vend�g �rkez�s�t v�rj�k. Nem csoda, hiszen hatalmas a v�rakoz�s, ennek megfelel�en a XXIX. ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhely�nek kijel�l�s�vel nem is v�rnak sokat, erre m�r az �l�s els� napj�n, azaz p�nteken sor ker�l. Az �t p�ly�z�, Peking, P�rizs, Toront�, Oszaka �s Isztambul eddig is sokat tett a rendez�si jog elnyer�s��rt, utols� "dob�sk�nt" pedig a h�rek szerint mind az �t orsz�g korm�nyf�i, �llameln�ki szinten k�pviselteti mag�t Moszkv�ban. A p�ntek esti eredm�nyhirdet�st k�vet�en k�t csendesebb, de kor�ntsem esem�nytelen nap k�vetkezik, majd z�r�sk�nt h�tf�n d�lben bejelentik, hogy a k�vetkez� nyolc �vben a magyar Schmitt P�l, az amerikai Anita L. DeFrantz, a kanadai Richard W. Pound, a belga Jacques Rogge, vagy a d�l-koreai Kim Un Jong lesz-e a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g �j, sorrendben nyolcadik eln�ke. Ez ut�bbi v�laszt�s, ebb�l k�vetkez�en a moszkvai NOB-�l�s Schmitt P�l szem�lye miatt sz�munkra sem �rdektelen, �gy a k�vetkez� oldalakon igyekezt�nk minden olyan inform�ci�t �sszegy�jteni, amely ezzel kapcsolatban �rdekes lehet: bemutatjuk a 2008-as olimpi�ra p�ly�z� v�rosokat �s az eln�kjel�lteket, megismerhetik az �l�s programj�t �s a szavaz�sok menetrendj�t, megtudhatj�k, hogy Schmitt P�l mik�nt v�lekedik az es�lyekr�l, s v�g�l egy kis j�t�kra invit�ljuk �n�ket. Ezek ut�n pedig term�szetes, hogy a k�vetkez� napokban a moszkvai �l�sen t�rt�ntekr�l is r�szletes besz�mol�kat olvashatnak majd.

Oszaka 2008

A sportparadicsom

A jel�ltek k�z�l a jap�n v�ros az egyetlen, amely eddig m�g nem pr�b�lkozott, Oszak�nak ez a ny�ri olimpiai j�t�kok megrendez�s�re ir�nyul� els� hivatalos p�ly�zata. Ehhez k�pest m�r eddig is kifejezetten j�l vizsg�zott a Toki�t�l d�lre es�, a szigetorsz�g m�sodik legnagyobb, 8.8 milli� lakost sz�ml�l� metropolisza, ugyanis a NOB szemlebizotts�g�nak tavalyi �rt�kel�se ut�n fennakadt a rost�n, beker�lt az �t legfelk�sz�ltebb p�ly�z� k�z�. Az el�zetes v�rakoz�sok alapj�n azonban enn�l t�bbet nem is rem�lhetnek, a szak�rt�k az es�lytelenek k�z�tt tarj�k sz�mon a jap�nokat.

Pedig a t�volkeletiek is mindent megtettek a siker �rdek�ben, a p�ly�zatuknak a "Sportparadicsom" szlogent adt�k, nem v�letlen�l: eg�szen k�pr�zatos, m�r-m�r paradicsomi k�rnyezetet k�v�nnak teremteni a XXIX. j�t�koknak. N�h�ny mesters�gesen kialak�tott sziget - Jumasima, Maisima �s Sakisima - lenne a k�zpont, itt �sszpontosuln�nak a helysz�nek, a k�rnyezet teh�t mes�snek mondhat�. Az olimpiai falu az esem�nyek f� helysz�n�t�l, a Maisim�t�l mintegy harminc percnyi aut��tra lenne, ahol 12 100, az olimpi�k t�rt�net�ben el�sz�r l�gkondicion�lt szoba v�rn� a sportol�kat �s a szakvezet�ket. A Maisim�n fel�p�tend� olimpiai stadion tervei eml�keztetnek a sydneyire, de term�szetesen a t�bbi l�tes�tm�ny is a XXI. sz�zad k�vetelm�nyeinek megfelel�, s - Jap�nr�l l�v�n sz� - eg�szen k�pr�zatos technikai felszerelts�g?. A tervezett l�tes�tm�nyek k�z�l j�n�h�ny m�r k�szen �ll, s�t az ut�bbi id�ben t�bb vil�gverseny lebonyol�t�s�val igazolta, hogy alkalmas az olimpiai megrendez�s�re is. Az Osaka Municipal Central Gymnasiumban rendezt�k �prilisban az asztalitenisz-vil�gbajnoks�got, s ugyancsak a v�ros adott otthont n�h�ny h�ttel k�s�bb a 3. Kelet-�zsiai J�t�koknak. Mindk�t esem�ny nagy siker volt, �s ez a t�ny valamelyest er�s�theti Oszaka es�lyeit, mik�nt az is, hogy a j�v� �vi labdar�g�-vil�gbajnoks�g n�h�ny m�rk�z�s�re is itt ker�l sor. Erre egy�bk�nt nagy sz�ks�g�k van a jap�noknak, mert b�rmennyire is paradicsomi �llapotok v�rhatn�k 2008-ban a vil�g sportol�it, ez csak a m�sodik sz�m� �zsiai p�ly�zat, a f�ldr�sz favoritj�nak egy�rtelm?en Pekinget tartj�k.

P�rizs 2008

Az �sz �s a sz�v harm�ni�ja

P�rizs igaz�n nem nyeretlen kezd� olimpiarendez�sben, els�k�nt lehet harmadszor is h�zigazda, miut�n a h�skorban, 1900-ban �s 1924-ben m�r k�tszer is otthont adott a j�t�koknak. Ha ehhez hozz�vessz�k, hogy 1924-ben Chamonix-ban tartott�k meg az els� t�li olimpi�t, no �s hogy Grenoble (1968) �s Albertville (1992) is Franciaorsz�got k�pviselte mint rendez�, �s akkor olyan horderej? esem�nyekr�l, mint p�ld�ul az 1998-as labdar�g�-vil�gbajnoks�g, m�g nem is besz�lt�nk... Azaz: a franci�k felk�sz�ltek, az �sz �s a sz�v harm�ni�j�t hirdetik 2008-ra.

Rem�nyeiket t�pl�lhatja, hogy elk�peszt� p�nz (k�zel n�gymilli�rd doll�r!) �ll a kandid�l�s m�g�tt, ragyog� infrastrukt�ra, j�l�ti demokr�cia (Pekinggel szemben ez sem mindegy), honfi�i lelkesed�s, �s egys�ges n�pakarat. Rossz jel ugyanakkor, hogy Peking hajsz�llal maradt le a 2000-es j�t�kokr�l, no meg hogy a kontinensek k�z�tti rot�ci� �ratlan elve szenvedne csorb�t, ha Ath�n, 2004 ut�n ism�t egy eur�pai v�ros kapn� meg a voksok t�bbs�g�t. Igaz, Ath�n speci�lis eset, nem �ll�that� a sorba - vallj�k a franci�k.

Akik gy�ny�r?, nagyszab�s�, l�legzetel�ll�t� olimpi�t rendezn�nek, ez�rt d�nt�ttek �gy 1998. december 17-�n, hogy p�ly�znak 2008-ra, mi t�bb, a pontos id�pontot is megjel�lt�k: j�lius 18. �s augusztus 3. k�z�tt ker�lne sor a versenyekre. Ma m�r nagy t�vols�gokkal szinte lehetetlen nyerni, P�rizs is az olimpiai falu h�szperces k�rzet�ben, az Ile de France-ban jel�lte ki a leend� helysz�neket - kiv�ve a vitorl�z�st vend�g�l l�t� La Rochelle-t.

K�t k�zpontot �lmodtak meg a szervez�k, egy �szak-keletit �s egy d�l-nyugatit. Az el�bbi a remek Stade de France k�r� �p�l, m�g az ut�bbi a Boulogne-i erd�t, a Roland Garros teniszp�ly�it, a Parc des Princes stadiont �s t�bb, r�gr�l j�l ismert sportkomplexumot sorakoztat fel.

A franci�k nem lenn�nek franci�k, ha a f�ny v�ros�nak nevezetess�geit nem vonn�k be a helysz�nek k�z�, �gy az Invalidusok ter�n bonyol�dn�nak a lovas- �s az �ttusaversenyek, a Mars-mez�n rendezn�k a strandr�plabd�t, az orsz�g�ti ker�kp�rosok, a triatlonosok, valamint a maratoni fut�k pedig a Szajna partj�t�l a Diadal�vig �rintik a f�v�ros leg�kesebb �p�t�szeti dr�gak�veit.

"Oui Paris!', azaz "Mondj igent P�rizsra!" - hangzik a v�laszt�s el�tti szlogen, �s ezt nem kisebb egy�nis�gek k�rik a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g tagjait�l, mint p�ld�ul az atl�ta Arron, Galfione vagy P�rec, a kos�rlabd�z� Melain, a v�v� Flessel-Colovic, Obry vagy Srecki, a torn�sz Poujade, a k�zilabd�z� Richardson, a dzs�d�s Douillet �s Vandehende, az �ttus�z� Deleigne, a teniszez� Pioline, vagy �ppen az asztaliteniszez� Gatien, �s sokan m�sok.

P�rizs b�zik a NOB-ban, amely az �sszes aspir�ns k�z�l a legfelk�sz�ltebbnek a francia metropoliszt nevezte meg. �s b�zik a mindig er�s latin lobbiban, amely pajzsra emelheti a 2008-�rt zajl� versenyfut�s v�g�n. �s b�zik abban is, hogy ejtik a v�dat Claude Bebear, a szervez�bizotts�g feje ellen - a biztos�t�si c�gkonglomer�tumot vezet� �zletember az egyik le�nyv�llalat z?r�s �gyei miatt ker�lt a c�lkeresztbe, jelenleg �vad�k ellen�ben van szabadl�bon. Csak hogy legyen idegeskednival� a szavaz�sig h�tral�v� �r�kban is...

Toront� 2008

Sportol�k a sportol�k�rt

Kanada m�sodik legnagyobb, k�tmilli�s v�rosa, r�vid id�n bel�l m�sodszor p�ly�zik: a centen�riumi j�t�kok h�zigazda szerep��rt foly� versenyfut�sban lemaradtak, �gy 1996-ban Atlant�ban vet�lkedtek az olimpikonok.

�jabb, ez�ttal v�zparti p�ly�zatuk rendk�v�li, �s a v�ros lak�inak 71 sz�zal�kos t�mogatotts�g�t �lvezi. M�g akkor is, ha negyedsz�zaddal ezel�tt a Montrealban rendezett olimpia terheit hossz� id�n �t ny�gt�k a francia nyelv? szomsz�dv�r ad�fizet�i.

Az Ontari�-t�-parti p�ly�zat rendk�v�lis�g�re az a t�ny utal, hogy a 28 sport�g k�z�l 25 versenyeit a 16 500 sportol�t �s szakvezet�t 25 hatemeletes h�zban fogad� olimpiai falut�l �s a 80 ezres lel�t�val rendelkez� k�zponti stadiont�l alig t�z percre, hat kilom�teres t�von bel�l rendezn�k meg. A r�sztvev�k 85 sz�zal�k�nak versenyei �sszpontosulnak kis t�vols�gon bel�l, a pomp�s v�zparti k�rnyezetben. A k�zleked�sre sem lenne sok gondjuk. Tov�bbi el�ny, hogy a versenyekre aj�nlott 35 sz�nhely k�z�l 14 m�r jav�ban �zemel, 15 szorul kisebb �talak�t�sra, korszer?s�t�sre, �s csup�n kilenc az �p�tend� �j l�tes�tm�ny.

A TO-2008 p�ly�zati bizotts�g eln�khelyettese Curtis Hibber olimpiai r�sztvev�, vil�gbajnok torn�sz. �gy a test�let, amelyben t�bb egykori olimpikon v�llalt �s kapott tev�keny szerepet, joggal v�lasztotta mott�j�ul "Sportol�k a sportol�k�rt" jelsz�t, azaz sportol�k rendezik az olimpi�t a sportol�knak.

Toronto a vil�g egyik legtiszt�bb, legbar�ts�gosabb, legbiztons�gosabb, legb�k�sebb, legdemokratikusabb �s az infrastrukt�r�t illet�en legfejlettebb nagyv�rosa. Le�rva ugyan soknak t?nik, de a statisztikusok �ll�t�sa szerint a v�rosban 169 k�l�nb�z� nemzetis�g? polg�r telepedett le. T�bb, mint sz�z nyelven besz�lnek, de m�gis b�k�s harm�ni�ban �lik napjaikat a vibr�l� v�rosban.

Az olimpia t�mogatotts�g�ra, a rendez�s sz�nd�k�val val� azonosul�sra jellemz�, hogy a j�t�kok sz�nhely�nek kijel�l�se el�tt 79 ezer �nk�ntes jelentkezett munk�ra a TO-2008-as bizotts�gn�l.

A montreali tetemes r�fizet�st, az ad�fizet�k terheinek n�vel�s�t elker�lend�, a v�ros, Ontario �llam �s a k�zponti korm�ny t�bb, mint 1.1 milli�rd amerikai doll�rt biztos�tott. A mag�nt�ke is jelent�s hozz�j�rul�st v�llalt. B�r a beruh�z�sok finansz�roz�s�t illet�en �jabban vit�k is akadnak. R�ad�sul Mar Lastman polg�rmester szerencs�tlen, tal�n nem is pontosan id�zett, de vil�gg� k�rt�lt nyilatkozata rendk�v�li viharokat kavart. Legut�bbi afrikai �tj�nak lemond�s�t a polg�rmester nyilv�n tr�f�nak sz�nva �ll�t�lag �gy indokolta: "�lmomban hatalmas �st forr� viz�ben l�ttam magam, �s bennsz�l�ttek t�ncoltak k�r�l�ttem..." A sokszoros helyreigaz�t�s, s?r? bocs�natk�r�sek ellen�re is aligha felejtik mindezt az afrikai kontinens NOB-tagjai.

Toronto t�k�letes h�zigazd�ja lesz a 2008-as olimpi�nak - mondj�k Kanad�ban, de az el�jelek szerint �ll�t�suk igazol�s�ra aligha kapnak lehet�s�get.

Peking 2008

�j Peking - nagy olimpia

Nyolc esztend�vel ezel�tt, amikor a NOB Monte-Carl�ban tartott �l�s�n a test�let a sportvil�g v�rakoz�s�val szemben k�t szavazattal Sydney v�ros�t r�szes�tette el�nyben Pekinggel szemben, K�n�ban �ri�si volt a csal�d�s. M�g olyan nyilatkozatok is elhangzottak, hogy az �ri�s, 1.3 milli�rd lakost sz�ml�l� orsz�g nem is k�ldi el versenyz�it a k�vetkez� olimpi�ra, �s �r�kre elveti a j�t�kok rendez�s�nek gondolat�t.

Az id�k szerencs�re Pekingben is v�ltoztak. A k�naiak Sydneyben 28 els�, 16 m�sodik �s 15 harmadik helyez�ssel az Egyes�lt �llamok �s Oroszorsz�g ut�n a harmadik helyre ker�ltek, �s a 2008-as olimpia p�ly�z�i sor�ba l�ptek.

Az orsz�g n�pe egy emberk�nt t�mogatja a rendez�st. A korm�ny minden garanci�t megadott, a minap a h�rom vil�gh�r? tenor koncertje, �s tucatnyi olimpiai bajnok, k�zt�k �nodi Henrietta jelenl�te er�s�tette kamp�nyukat. A korm�nyzat �ltal ir�ny�tott p�ly�zat jelszava: "�j Peking - nagy olimpia".

Peking az augusztus v�g�n rendezend� Universiade sikeres lebonyol�t�s�val k�v�nta bizony�tani alkalmass�g�t. Csakhogy id�k�zben a NOB-�l�s szeptemberi id�pontj�t j�liusra hozt�k el�re, �gy a 12 milli�s nagyv�ros csak a szemlebizotts�g el�tt tudott vizsg�zni - tegy�k hozz�, kiv�l�ra.

Z�ld olimpi�t hirdetnek. A v�ros �szaki r�sz�n nyolcvan hekt�ros ter�leten �p�tik fel az �t-hat emeletes h�zakb�l �ll� olimpiai falut, ahol 17 600 sportol�t �s k�s�r�t tudnak elhelyezni. Az egy- �s k�t�gyas szob�k ar�nya �tven-�tven sz�zal�kban oszlik meg. Valamennyi l�gkondicion�lt, telev�zi�val felszerelt, �s egy-egy szem�lyre legal�bb 22 n�gyzetm�ter jutna.

Tizenn�gy sport�g versenyeit az olimpiai falu k�zvetlen k�zel�ben rendezn�k meg. A f�v�rost�l 690 kilom�terre fekv� Qingdao City-beli vitorl�sp�ly�t lesz�m�tva valamennyi l�tes�tm�ny negyven kilom�teren bel�l tal�lhat�. A 37 aj�nlott sz�nhely k�z�l egyel�re ugyan csak 15 �ll k�szen, de a tov�bbiak meg�p�t�s�re a korm�ny v�llalt garanci�t.

"Csod�latos volna, ha Peking az igazs�gnak megfelel�en megkapn� az olimpi�t - jelentette ki Rupert Murdoch melbourne-i sz�let�s? amerikai m�diac�z�r. Kijelent�s�t ugyan szer�nyen csak azzal indokolta, hogy az olimpia meggyors�tan� a f�v�ros leveg�-szennyezetts�g�nek cs�kkent�s�re ir�nyul� er�fesz�t�seket, �s hozz�j�rulna a k�nai n�p eg�szs�ges �letm�dj�hoz. Arr�l ez�ttal nem besz�lt, hogy egyes szak�rt�k szerint k�zel hatezer k�lf�ldi, els�sorban amerikai c�g �ll ugr�sra k�szen, �s a kedvez� d�nt�s ut�n tervezett befektet�sek v�g�sszege meghaladja a harmincmilli�rd doll�rt.

Ezzel lehet �sszef�gg�sben Colin Powell, amerikai k�l�gyminiszter hivatalos nyilatkozata, aki kijelentette, hogy az amerikai korm�nyzat hivatalosan nem tiltakozik a pekingi olimpia ellen. A magyar sz�rmaz�s� Tom Lantossal az �len a szen�torok egy r�sze, els�sorban az emberi jogok semmibe vev�se miatt, k�vetelt hivatalos tiltakoz�st. Az amerikai rep�l�g�p k�nyszerlesz�ll�sa ut�ni ismert k�t�lh�z�s, �jabban pedig a K�n�ban betiltott Farunkung vall�si k�z�ss�g 14 tagj�nak egy �tnevel�t�borban elk�vetett �ngyilkoss�ga sem haszn�lt a pekingi olimpi�nak.

A bennfentesek szerint azonban a k�nai f�v�ros m�r a szavaz�s els� k�r�ben megkapja a rendez�s jog�t. E rendez�s egyik �rdekess�g�t minden k�ts�get kiz�r�an az a terv jelenti, hogy a strandr�plabd�z�k olimpiai torn�j�t azon a Tian-Anmen t�ren bonyol�tan�k le, ahol nem is olyan r�gen sort?z d�rd�lt a szabads�gjogok�rt t�ntet�kre. A terv is mutatja, hogy Peking ma m�r m�s, demokratikusabb arc�t szeretn� megmutatni a vil�gnak.

Isztambul 2008

Kontinensek tal�lkoz�ja

Kontinensek tal�lkoz�ja - �gy hangzik Isztambul olimpiai p�ly�zat�nak mott�ja. A 11 milli�s v�ros sorrendben harmadszor rem�nykedik. P�ly�zatuk az egyed�l�ll�nak mondhat� olimpiai t�rv�nyre �p�l, amelyet a parlament m�g 1992-ben fogadott el, �s ezzel teljes garanci�t is v�llalt.

A p�ly�zat id�r�l id�re csiszol�dott, finomodott. Kifejezett sportr�sz�t illet�en semmi kifog�s nem �rheti. A k�t k�zpont, az olimpiai park �s a d�li centrum az olimpiai falut�l h�rom, illetve 10-19 kilom�ternyire, 19+5 sport�g sz�nhely�t aj�nlja. �m az �ttusa (26 km), a sportl�v�szet (26), a v�zilabda (26), a vitorl�z�s (42) �s a lovagl�s (75) versenyeit m�r kiss� t�volabb rendezn�k. A l�tes�tm�nyek k�z�l a r�videsen elk�sz�l� 80 ezres olimpiai stadiont �s a 22 ezres Atakay Dome csarnokot bele�rtve 11 m�r megnyitotta kapuit, illetve a k�zelj�v�ben avatj�k fel. Nyolc korszer?s�t�sre v�r, 12 �p�t�s�hez viszont m�g hozz� sem kezdtek.

Az olimpiai falu a v�rosfejleszt�si program keret�ben �p�l� �j lak�negyed, amely 215 n�gyemeletes �p�letb�l �ll majd. A tervek szerint 2150 egy�gyas �s 7400 k�t�gyas szoba v�rja a 17 630 sportol�t �s szakvezet�t.

A v�ros az olimpiai p�ly�zatt�l f�ggetlen�l �szt�nzi �s seg�ti a sz�llodai f�r�helyek sz�m�nak jelent�s emel�s�t. Az olimpia tervezett id�pontj�ra m�r 52 ezer �j f�r�helyet �g�rnek.

Az orsz�g lakoss�g�nak egyharmada jelenleg 14 �ven aluli fiatal, akik sz�m�ra az olimpia d�nt� lehet sportos �letfelfog�suk kialakul�s�ban.

Isztambul annak idej�n csak �t�dikk�nt ker�lt a kiv�lasztott p�ly�z�k k�z�. A szemlebizotts�g sem volt t�ls�gosan elragadtatva a l�tottakt�l. Jelent�s�kben elismerik ugyan a t�r�k parlament egyed�l�ll� olimpiai t�rv�ny�nek jelent�s�g�t, a teljes �llami garanci�t, de ennek ellen�re �gy �t�lik meg, hogy Isztambul nem tudja sikerrel lek�zdeni a k�zleked�s �s az infrastrukt�ra jelenleg fenn�ll� gondjait.

A sz�nd�kt�l a d�nt�sig

2000. janu�r 31.: A 2008-as ny�ri olimpiai j�t�kok rendez�si sz�nd�k�nak bejelent�se.

2000. j�nius 20.: A jelentkez�k v�lasza a NOB 22 pontb�l �ll� k�rd��v�re. A hat k�rd�scsoport: 1. Motiv�ci� �s koncepci�. 2. Politikai �s �ltal�nos t�mogatotts�g. 3. Alkalmi infrastrukt�ra. 4. Sportinfrastrukt�ra. 5. Logisztika �s tapasztalat. 6. P�nz�gyek.

2000. augusztus 29.: A NOB V�grehajt� Bizotts�ga Isztambul, Oszaka, P�rizs, Peking �s Toronto v�rosait nyilv�n�tja hivatalos p�ly�z�nak, ezzel szemben Bangkok, Havanna, Kair�, Kuala Lumpur �s Sevilla jelentkez�s�t nem �t�li megfelel�nek.

2001. febru�r-m�rcius: A szemlebizotts�g megl�togatja az �t helysz�nt. A 14 f�s bizotts�g vezet�je Hein Verbruggen, a NOB tagja, a Nemzetk�zi Ker�kp�ros-sz�vets�g holland eln�ke, tagjai pedig a NOB, a nemzetk�zi sportsz�vets�gek, a nemzeti olimpiai bizotts�gok k�pvisel�i, olimpikonok �s szak�rt�k.

2001. m�jus 15.: A szemlebizotts�g elk�sz�ti a jelent�s�t, amelyben a p�ly�zatban le�rtakat, azok megval�s�t�s�nak lehet�s�geit ellen�rzik, elemzik �s �rt�kelik. Meg�llap�tj�k, hogy h�rom v�ros, P�rizs, Peking �s Toronto k�szen �ll egy kiv�l� olimpia megrendez�s�re.

2001. j�lius 13.: A p�ly�z� v�rosok a tavalyi sorsol�s alapj�n Oszaka, P�rizs, Toronto, Peking �s Isztambul sorrendben egy-egy �r�s, vide�val f�szerezett besz�mol�t tartanak, k�rd�sekre v�laszolhatnak a NOB 112. teljes �l�s�n, Moszkv�ban.

Hogyan d�ntenek?

A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g jelenl�v� tagjait�l �tven sz�zal�k plusz egy szavazat kell a 2008-as ny�ri olimpia rendez�si jog�nak elnyer�s�hez. Els� k�rben mind az �t v�rosra voksolnak, amennyiben nincs abszol�t t�bbs�g, �gy a legkevesebb szavazatot kapott v�ros kiesik. Ez a proced�ra addig folytat�dik, ameddig az egyik p�ly�zat nem kapja meg a gy�zelemhez sz�ks�ges �tven sz�zal�k plusz egy szavazatot. A szavaz�sban �rdekelt jap�n, francia, kanadai, k�nai �s t�r�k NOB-tagok nem vehetnek r�szt. �rdemes megjegyezni, hogy az ismert korrupci�s botr�ny k�vetkezm�nyek�nt a NOB-tagok nem l�togathatt�k meg a p�ly�z� v�rosokat, �s a p�ly�z�k sem kereshettek fel NOB-tagokat, mind az aj�nd�koz�s, fogad�s, mind a k�zvetlen kapcsolatfelv�tel tilos volt. A NOB tagjai csak a szemlebizotts�g jelent�s�b�l, valamint a v�rosok �r�sos anyagaib�l t�j�koz�dhattak.

A 2008-as ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhely�t j�lius 13-�n, helyi id� szerint 18 �rakor jelentik be.

A ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhelyei �s a p�ly�z� v�rosok

I. Ath�n - 1896

(Ath�n, Budapest)

II. P�rizs - 1900

(P�rizs)

III. St. Louis - 1904

(Chicago, R�ma, St. Louis)

IV. London - 1908

(Berlin, London, Mil�n�)

V. Stockholm - 1912

(Stockholm)

VI. Berlin - 1916 (az els� vil�gh�bor� miatt elmaradt)

(Alexandria, Berlin, Budapest, Cleveland)

VII. Antwerpen - 1920

(Antwerpen, Budapest, Lyon)

VIII. P�rizs - 1924

(Amszterdam, Barcelona, P�rizs, Pr�ga, R�ma)

IX. Amszterdam - 1928

(Amszterdam)

X. Los Angeles - 1932

(Los Angeles)

XI. Berlin - 1936

(Alexandria, Barcelona, Berlin, Budapest, Buenos Aires, Dublin, Frankfurt, Helsinki, K�ln, N�rnberg, R�ma)

XII. Toki�-Helsinki - 1940 (a m�sodik vil�gh�bor� miatt elmaradt)

(Alexandria, Ath�n, Barcelona, Budapest, Buenos Aires, Dublin, Helsinki, Lausanne, London, Montreal, Rio de Janeiro, R�ma, Toki�)

XIII. London - 1944 (a m�sodik vil�gh�bor� miatt elmaradt)

(Ath�n, Budapest, Detroit, Lausanne, London, Montreal, R�ma)

XIV. London - 1948

(London)

XV. Helsinki - 1952

(Amszterdam, Ath�n, Chicago, Detroit, Helsinki, Lausanne, Minneapolis, Philadelphia, Stockholm)

XVI. Melbourne-Stockholm - 1956

(Buenos Aires, Chicago, Detroit, Los Angeles, Melbourne, Mexik�v�ros, Minneapolis, Montreal, Philadelphia, San Francisco)

XVII. R�ma - 1960

(Ath�n, Br�sszel, Budapest, Buenos Aires, Chicago, Detroit, Lausanne, Los Angeles, Mexik�v�ros, Minneapolis, New York, Philadelphia, Rio de Janeiro, R�ma, San Francisco, Toki�, Toronto)

XVIII. Toki� - 1964

(B�cs, Br�sszel, Detroit, Toki�)

XIX. Mexik�v�ros - 1968

(Buenos Aires, Detroit, Lyon, Mexik�v�ros)

XX. M�nchen - 1972

(Detroit, Madrid, Montreal, M�nchen)

XXI. Montreal - 1976

(Firenze, Los Angeles, Montreal, Moszkva)

XXII. Moszkva - 1980

(Los Angeles, Moszkva)

XXIII. Los Angeles - 1984

(Los Angeles)

XXIV. Sz�ul - 1988

(Nagoja, Sz�ul)

XXV. Barcelona - 1992

(Amszterdam, Barcelona, Belgr�d, Birmingham, Brisbane, P�rizs)

XXVI. Atlanta - 1996

(Ath�n, Atlanta, Belgr�d, Manchester, Melbourne, Toronto)

XXVII. Sydney - 2000

(Berlin, Isztambul, Manchester, Peking, Sydney)

XXVIII. Ath�n - 2004

(Ath�n, Buenos Aires, Fokv�ros, R�ma, Stockholm)

XXIX. ? - 2008

(Isztambul, Oszaka, P�rizs, Peking, Toronto)

VD, Nemzeti Sport 2001.07.11.

vissza | fel | home